A szülők többsége először az óvodáskorú gyermeke kapcsán hall a beszédészlelési és beszédmegértési elmaradásról. A beszédészlelési és beszédmegértési zavarok okát és tüneteit az utóbbi két írásban megnéztük, a mai írásban pedig arról olvashattok, hogy mit kell tudnia egy 3 évesnek, egy 4-5, illetve egy 5-6 éves gyerkőcnek ezen a területen.

A hároméves gyermekek beszédészlelése és beszédmegértése

Az óvodába lépő gyerekek és a felnőttek beszédészlelési és megértési folyamatai között még igen nagy különbség van. A legfontosabb különbség, hogy ebben a korban a gyerekek még használják az ún. vizuális információkat. Ez azt jelenti, hogy az elhangzott beszédészleléséhez és -megértéséhez még szüksége van arra, hogy lássa a hozzá beszélő szájmozgását, illetve a mimikát is. Tehát nemcsak a beszédben előforduló szavak, hanem a hozzátartozó ún. szupraszegmentális elemek (pl. tempó, helyesejtés, hangerő) is nagyban befolyásolják, hogy mit ért meg a gyermek az elhangzottakból. Ezért nagyon fontos, hogy lassan, vagy legalábbis a felnőtt beszédsebességhez képest lassabban beszélj, figyelj oda a helyes artikulációra, s a mondandóhoz, szituációhoz illően válaszd meg a hangerőt is!

A négy-ötéves korú gyermekek

Ez az az életkor, amikor már képessé válnak a gyerekek arra, hogy az anyanyelv beszédhangjait felismerjék, ekkor már nincs igazán szükség különböző „segédelemekre”, mint a szájmozgás. De természetesen még így sem egységes a gyermekek teljesítménye. S ezt még színesíti az, hogy vannak olyan hangzók, melyeket könnyebb felismerni (á,o,ú), s vannak olyanok, melyek nehezebben (e,i,ő). Legnehezebb az ö,ő, ü,ű hangokat felismerni, emiatt van az, hogy sok ilyenkorú gyermek nem tudja még ezeket a hangokat kiejteni. Ami azonban biztos, hogy ezeknek az egyéni különbségeknek 5-6 éves korra ki kell egyenlítődnie. Mire kezdi az első osztályt tudnia kell a gyermeknek:

differenciálni a beszédhangokat: észlelni a különbséget a mássalhangzók és magánhangzók között és észlelni a különbséget a zöngés és zöngétlen mássalhangzók között (zár vagy szár? kép vagy gép?)

• azonosítani a hangsorokat, tudni kell az egymásutániságuk felismerését (szavak, értelmetlen szavak pontos visszamondása),
• valamint azt is, hogy az adott szóban hol helyezkedik el az adott hang (a szó elején, végén, vagy közepén halljuk az adott hangot?

Na jó, de miért fontos ez?

Ha nem észleli pontosan a hangokat az adott szavakban, akkor nem tud a szókincse bővülni. Hiszen a téves észlelés miatt nehezen ismeri és idézi fel a hangsorokat, nem rögzül, és nem bővül a szókincs. A hiányos szókincs pedig nem csak a jólismert beszédértési  és kifejezési nehézségeket okozhatja, hanem az idegennyelv-elsajátítás területén is jelentős hátrányt jelent, ha valaki nem vagy alig tud új szavakat tanulni.

(Felhasznált szakirodalom: Gósy Mária: Hallástól a tanulásig)

Kérdés

Válasz

• a baba a kezeivel markolászik,
• ezután össze is tesz a kezeit,
• s a harmadik hónapnál már megtartja a kezébe tett játékot, tárgyat.

• a kezében lévő játékot szemével, tekintetével vizsgálja,
• két játékot, tárgyat megtart, ha a kezébe adják azokat,
• két kézzel nyúl tárgyakért és meg is fogja azokat,
• egyik kezéből átveszi a másikba az adott tárgyat (ez már 6 hónapos kor körül van).

Minden életkornak megvannak a főbb beszédfejlődési állomásai, bármilyen furcsa is, már 0-6 hónapos kor között is. Nézzük, melyek azok a pontok, amire kiemelten figyelned kell!

Sokan azt gondolják, hogy a beszédfejlődés akkor kezdődik, mikor a gyermek kimondja az első szavakat. Valójában azonban már méhen belül megindul a nyelvfeldolgozás. Amikor pedig kibújik a pocaklakó, rögtön el is indul a nyelvelsajátítás, és a -feldolgozás is folytatódik.

1. Az első hetekben, hónapokban (kb. 0-3 hónap) a baba már képes arra, hogy megkülönböztesse az emberi hangot a környezetétől, főleg az anya hangja nyugtatja meg. Rendkívül fontos, hogy figyeld meg, hogy a baba reagál-e a hangokra. Halkan szólaltass meg valamit (csörgő), vagy szólítd nevén úgy, hogy ő nem lát téged, s figyelj, hogy reagál-e a hangodra.
   
   Ha a többszöri „gyakorlás” ellenére azt tapasztalod, hogy nem kapsz reakciót, MIELŐBBI HALLÁSVIZSGÁLAT szükséges. Fordulj először a védőnőhöz, gyerekorvosodhoz. (Megjegyzés: annak ellenére, hogy születés után történik hallásvizsgálat.)
   
   
2. A gagyogásnak 2 szakasza van. Az első szakasza kb. 3 hónapos korban kezdődik (3-6 hónap között tart). Sokan nem tekintenek lényeges mozzanatként erre a gagyogási időszakra, pedig itt (is) „készíti elő” a beszédszerveit és a majd későbbiekben használatos anyanyelv hangzóit a baba. Tehát, ha ez az első gagyogási fázis késik, 3-4 hónaposan sem jelenik meg, akkor érdemes gyerekorvoshoz fordulnod, hallásvizsgálatot végeztetni.
   
   
3. A következő pont viszonylag ritkán történik meg, de nagyon fontos tudni. Ha elindul szépen a gőgicsélés, gagyogás, hallatja a beszédhangokra emlékeztető hangokat heteken, hónapokon át, majd egyszer csak jelentősen VISSZAESIK, NAGYON SIVÁR LESZ, VAGY TELJESEN ELNÉMUL, akkor az hallássérülésre, hallásproblémára utal, ilyenkor (sem) szabad sokat várni a kivizsgálással.

Összegezve

Összefoglalásul elmondhatjuk, hogy ebben az időszakban a hallás és a gagyogás megindulása körül vannak "figyelnivalóid". Ha ezekre fókuszálsz, akkor nem szalaszthatod el a babád beszédfejlődéséből lényeges állomásokat.

Nem szabad elfelejteni, hogy minden gyermek más, mindenkinek megvan a saját fejlődési üteme. Ezért nem szabad görcsösen más gyerekek fejlődéséhez viszonyítani a saját gyermekünk fejlődését, s folyamatosan aggódni is felesleges. Vannak azonban bizonyos pontok, határok, melyeket ismernie kell minden szülőnek. Ha ezekkel tisztában vagy, akkor pontosan tudni fogod, hogy mikor kell szakemberhez fordulni és nem vesztegetsz el értékes időt, vagy pedig – ami még jobb – megnyugvást szerezhetsz, hogy minden rendben zajlik. 

Egy hely, ahol kérdezhetsz!

Ha kismama vagy, illetve 0-24 hónapos kisbabád van, szeretettel meghívlak zárt Facebook csoportomba, ahol lehetőséged van kérdezni, (máshol nem publikált tartalmakat) olvasni, beszélgetni, tanácsot kérni, sztorizni!

Csatlakozz még MA! Link: bit.ly/MN-Induljon-idoben-a-beszed-csoport

A múlt héten találkoztam egy kérdéssel, s arra gondoltam, hogy másnak is hasznos lehet a válasz, ezért blogcikk formájában megosztom veletek a kisbabák hallásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Kérdés

„Lenne egy kérdésem a baba fejlődésével kapcsolatban. Vasárnap leszünk 3 hónaposak. Tartok attól, hogy valami gond van a hallásával, de lehet, hogy túlaggódom az egészet. Ha beszélek hozzá, akkor figyelnie kellene rám vagy a hang irányába kellene, hogy forduljon (bármilyen hangra, nem csak a beszédre)? Viszont hangosabb zajra összerezzen. Köszi!”

Válasz

A válaszhoz tekintsük át az auditív és a vizuális figyelem fejlődésének lépéseit!

0-3 hónapos kor között a következők fejlődnek:

1. hangra összerezzen vagy viselkedés-változtatással reagál
2. beszédhangra összerezzen vagy viselkedés-változtatással jelez
3. egy pillanatra arcra néz
4. figyeli a beszélő szemét, száját rövid időre
5. környezetét is figyeli: egyik tárgyról a másikra néz

3-6 hónapos kor között:

1. szemével keresi a hangot
2. hang felé fordul (szemével, fejével keresi a hangforrás helyét)
3. beszédhang felé fordul (szemével és fejével lokalizál)

A lépések alapján a szóban forgó babának környezeti és a beszédhangokra is reagálnia kell, figyelni egy pár pillanatig a beszélő arcára. Arra viszont még van egy kicsi ideje, hogy a fejével és szemével is keresse a hangot. FONTOS: Amennyiben nem reagál a hangokra, mihamarabb hallásvizsgálat szükséges!

Mit figyelj meg?

• Fektesd a babát a hátára! Úgy rázd meg a csengőt vagy csörgőt, hogy ne lássa azt. Ha a baba forgatja a szemét, vagy a fejét mozgatja, akkor hallja a hangot. Ugyanezt beszédhanggal is tedd meg, figyeld meg! Itt még nem fontos, hogy a hang irányába forduljon.
• Ha az első rendben van, akkor végezd el ugyanezt a feladatot, csak figyeld meg, hogy elfordítja-e a fejét, szemét, megtalálja-e a csörgőt, beszélő szemét.

Hogyan segíts, ha nem?

• Miután kizárták egy alapos audiológiai vizsgálattal a halláscsökkenés lehetőségét, a következő „gyakorlat” javasolt: Ha nem keresi a megszólaltatott csörgőt, akkor hozd a látóterébe azt, biztasd, hogy nézze, rázd meg újra és lassan ismét távolítsd el. Ha azt akarod segíteni, hogy a beszélő személyt is keresse, akkor hajolj hozzá közelebb, hogy észrevegyen. Miután észrevette, mosolyogj, mondj valami rövidet és lassan távolodj el. Figyelj arra, hogy a csörgős és a másik feladat is mindig sikerrel záruljon.
• Tedd a kezed a fejének a túlsó oldalára és gyengéden fordítsd magad felé, miközben a nevén szólítgatod. Ha megtalálja az arcod, széles, kedves mosollyal nyugtázd neki a sikert. Ugyanezt a feladatot más zajokkal zörejekkel is lehet játszani. Ügyelj arra, hogy mindig csak annyit segíts a kezeddel, amennyi szükséges, ne többet!  (Felhasznált szakirodalom: Apró lépések, 2006)

Ha kismama vagy, illetve 0-24 hónapos kisbabád van, szeretettel várlak zárt Facebook csoportomba, ahol lehetőséged van kérdéseket feltenni, kizárólag ott elérhető tartalmakat olvasni, beszélgetni, tanácsot kérni, sztorikat elmesélni! Csatlakozz még MA!

Link: bit.ly/MN-Induljon-idoben-a-beszed-csoport

Hat hónapos kortól kezdve már a baba egyre inkább kommunikációs céllal használja a gagyogási hangsorokat. De mégis, mit jelent ez? Ha 6-12 hónapos babád van, ez a cikk egyértelműen Neked szól!

Néhány, majdnem ugyanolyan formában ejtett hangsort egyre gyakrabban használ a baba egy-egy jól ismert szituációban, mondhatni ugyanazzal a céllal. Ilyen például, ha mondjuk az etetés, fürdetés stb. sürgetésére használ egy-egy hangsort, vagy esetleg valamelyik családtagot „nevez meg” így. Ebben az időszakban már egyre gyakrabban használnak hosszabb hangsorokat is, a példa kedvéért írok párat, természetesen számtalan verzió létezik: oghüeghágü, dededede, anánaj, avabavaba stb. �

7 hónapos kortól

7 hónapos kortól kezdve a csecsemők elkezdik figyelni a hozzájuk beszélők száját, s elkezdenek az utánzással is próbálkozni. Ezért itt (is) nagyon fontos, hogy tudatosan teremtsünk olyan szituációkat, amikor úgy „beszélgetsz” mondókázol a babáddal, hogy jól lássa az egész arcodat, szádat és kifejezetten ügyelj arra, hogy ne hadard el a mondandót, hanem jól artikuláltan, lassan elmondva segítsd őt.

9 hónapos kortól

9 hónapos kortól egyre inkább „magyaros hangsorok” hagyják el a baba száját. Az előszavak időszaka ez, amikor is bizonyos hangsoroknak a környezet már jelentést tulajdonít. A baba számára még ugyan ezek a hangsorok nem igazán bírnak jelentéssel, de ez a folyamat az, ami hozzásegít ahhoz, hogy az első szókezdemények megjelenjenek a 12 hónap vége felé (pl. mama, papa, nem, ott…).

Mikor kell szakemberhez fordulni?

Ha ebben a korban nem hallasz tőle gagyogási hangsort, akkor mindenképp érdemes egy hallásvizsgálatot végeztetni, majd tudatosan támogatni a gagyogás fejlődését.

Az is jelző tünet, hogy szakember kell (audiológus, korai fejlesztő), ha azt tapasztalod, hogy egy évesen nem érti meg azokat egyszerű utastásokat, amiket napi szinten sokszor hallhat tőled és a környezettől.

Még többet szeretnél tudni a kisbabák beszédfejlődéséről? Csatlakozz Facebook csoportomhoz az INGYENES szakértői információkért! 

A magzati kommunikáció nem kifejezettem logopédiai kompetencia, mégis érdemes róla szót ejtenünk, mert a magzattal való kommunikáció nagyon izgalmas lehetőségeket nyújt a kiegyensúlyozott anya-gyerek kapcsolat kialakítására, s indirekt módon a nyelv- és beszédfejlődésre is erőteljesen pozitív a hatása.

Dr. Andrek Andrea munkássága nyomán jutottam én is ezekhez az értékes információkhoz, nem az én nevemhez fűződnek. Magyarországon ezzel a témával főleg a perinatális szaktanácsadók és pszichológusok foglalkoznak. Ez egy hatalmas témakör, a teljesség igénye nélkül emelek ki pár gondolatot.

Miért jó a magzattal kommunikálni?

Azzal, hogy a kismama elkezd odafigyelni, ráérezni, ráhangolódni a magzata jelzéseire, lehetősége van begyakorolni, hogy mit szeretne a magzat „mondani”. Amikor kommunikálunk a magzattal, kérdezünk tőle valamit, mondunk neki valamit, akkor a magzat „válaszol”. Ebből a „válaszból” kell kitalálni, értelmezi, hogy a magzat mit „üzen”, mit „akar”. Ha ezt próbálgatja a kismama, akkor a sikeres interakciók megerősítik őt arról, hogy „jó anya”, érti, amit a magzat üzen.

Ennek a kompetencia érzetnek kifejezetten előnyös szerepe van, lesz akkor, mikor a pocaklakó kibújik. Még beszélni nem tud, de az anyának értelmeznie kell a vágyait, szükségleteit. Ennek igen jó előkészítő terepe a magzattal való kommunikáció, gyakorlás. Dr. Andrek Andrea is hangsúlyozza, s én is fontosnak látom elmondani, hogy ehhez nincs szükség semmilyen speciális gyakorlatsorra, ismeretre. Mindösszesen tudatosság és figyelem kell. Kérdezzünk, s várjuk meg a választ. �

A magzati fejlődés során kifejlődő készségek (látás, hallás, mozgás fejlődése és az anyával való biológiai kapcsolódás) által képes a magzat kapcsolatot teremteni a külvilággal, kommunikálni vele. A magzat mozdulása vagy épp mozdulatlansága a legfontosabb válasz- és üzenetközvetítő csatorna.

Teljes mértékben be tudjuk vonni a magzatot a mindennapi életünkbe, BÁRMILYEN kérdéssel.

Néhány gondolatindító kérdés

Menjünk sétálni? Főzzünk ma levest? Jól esne, ha zenét hallgatnánk? Együnk almát? Sárga falat szeretnél?

Tényleg szinte bármit kérdezhetünk, a lényeg, hogy figyeljünk oda a válaszra. Az esetek többségében a mozgást vagy a mozdulatlanságot értékelhetjük válasznak. Természetesen nagyon könnyen előfordulhat, hogy bizonyos helyzetekben nem teljesen világos, hogy épp ki kezdeményezi a „kommunikációt” (a baba vagy a mama) és maga az üzenet sem, de mindig az anya és az apa az, aki értelmezi a jeleket, hibázni nem lehet. � Fontos, hogy a szülők bízzanak az intuíciójukban.

Ahogy már a cikk elején is említettem, nincs szükség sem ilyen jellegű terápiára, sem speciális gyakorlatsorokra. Kerüljük el a túlstimulálást, ne használjunk túl sok, túl hangos zenét, túl erős masszázsokat, túl erős vibrálást, stb. Ha boldog, kiegyensúlyozott, nyugodt a babavárás időszaka, akkor már nagyon soka adtunk a babánknak.

Kizárólag csak akkor van szükség terápiára, ha babavárás alatt valami olyan erős trauma éri az anyát, szülőket, hogy úgy érzik, hogy nem tudnak kapcsolatot tartani a magzattal és ehhez segítséget szeretnének kérni (pl. haláleset, válás, stb.).

Te kommunikálsz a magzatoddal? Miket szoktál tőle kérdezni?

Várlak! 

Ha éppen babát vársz, vagy újszülött gyermeked van, és érdekel, hogy hogyan fejlődik a babád beszéde 0-24 hónapos kora között, várunk az ingyenes Facebook-csoportban:

bit.ly/MN-Induljon-idoben-a-beszed-csoport 

A beszédészlelési és beszédmegértési zavarok okait, s az erre hajlamosító rizikótényezőket az előző cikkben kifejtettük. Most pedig a beszédészlelési zavar főbb megjelenési formáit, vagyis tüneteit vesszük sorra. Milyen tüneteket tapasztalhat a szülő, környezet, óvónő, tanító?

Beszéljünk a tünetekről!

Nagyon fontos erről beszélni, mert a tüneteket gyakran összekeverhetik más jellegű nehézségekkel: magatartásbeli gondok, figyelem és koncentrációs nehézség, hallásprobléma stb.

1. A gyermek gyakran nem reagál a hozzá intézett beszédhez, és/vagy sokszor téves választ ad, és/vagy nem a kérdésre felel, illetve gyakran visszakérdez. Ebben az esetben egy alapos audiológiai kivizsgálás után mindenképp szükséges a beszédészlelés és beszédmegértés vizsgálata is.
2. A gyakori figyelmetlenség, túlzott játékosság vagy magatartásgondok megjelenésénél is gondolni kell arra, hogy ez a probléma állhat a háttérben.
3. Ha gyermeked jelentős nyelvi késsel kezdett el beszélni, vagy nyelvi zavarral diagnosztizálták, szinte biztos, hogy érintett lesz a tárgyalt terület is.
4. Ha erős, makacs és hosszantartó beszédhibája van a gyermekednek, valószínűsíthető, hogy beszédészlelési elmaradás is áll mögötte. Vannak olyan beszédhibások is természetesen, akiknél ez nem áll fenn, egy fél órás beszédészlelési vizsgálat egyértelmű választ ad erre a kérdésre is.

Mikor foglalkozzunk a problémával?

Legtöbben sajnos csak akkor kezdenek el foglalkozni ezzel a kérdéssel, ha az iskolai tanulmányokban is jelentkeznek tünetek. Az iskolás tünetek közé tartoznak:

• olvasási, írási és helyesírási nehézségek
• versek memorizálásának nehézsége
• nehézkésen megy a tanult idegennyelv elsajátítása
• nem tud lényeget kiemelni
• az olvasott szöveg nehézkés értelmezése
• látszólag gyenge memória

(felhasznált irodalom: Gósy Mária: A hallástól a tanulásig)

Összegzésül

A tünetek áttanulmányozásával láthatjuk, hogy igen változatos tünetei lehetnek a beszédészlelés és beszédmegértés elmaradásának, zavarának. Ha már kiderítettük, hogy valóban ez áll a háttérben, akkor megfelelő szülői és szakemberi együttműködéssel jelentős eredményeket lehet elérni. Óvodáskorban a legegyszerűbb ezt a dolgot kezelni annak érdekében, hogy az iskolás tünetek ne is jelenjenek meg.

Arról már minden bizonnyal sokan hallottatok, hogy az írás, olvasás és idegennyelv-elsajátítás egyik legnagyobb nehezítő tényezője a beszédészlelési (és beszédmegértési) zavar és elmaradás. A praxisom során is sok olyan gyerkőccel találkozom, aki ezen a téren fejlesztésre szorul. A diagnózis megszületése után szinte kivétel nélkül az első szülői kérdés – teljesen érthetően – az, hogy „Na, jó de mi ennek az oka?”.

A beszédészlelés

Mielőtt az okokra rátérünk, nézzük, hogy pontosan mi is az a beszédészlelés.

A beszédmegértés két nagy szakaszból áll:

1) a nyelvi jelek észlelése és a 2) azoknak az értelmezése.

A mai írásban az első nagy szakasszal, a beszédészleléssel ismerkedünk meg, felületesen: „…a beszédészlelés a beszédhangok, a hangkapcsolatok felismerését jelenti, azt, hogy azonosítani tudjuk a különböző beszédhangokat vagy azok kapcsolatait…..” (Gósy, 2000).

Tehát, ha kimondunk egy – akár értelmetlen – szót, akkor tudni kell azonosítani, hogy az a szó milyen hangokból áll, és azok milyen sorrendben követik egymást. Emiatt rendkívül fontos alapja az írásnak és olvasásnak is.

Az okok

Nézzük akkor, hogy milyen okai, kiváltó tényezői lehetnek egy beszédészlelési zavarnak.

1. biológiai okok:

• beszédszervek szerezett vagy örökletes zavara,
• idegrendszeri zavar,
• pszichés zavar

2. környezeti tényezők:

• verbálisan ingerszegény környezet: ez főleg arra vonatkozik, hogy az anyanyelv-elsajátítás éveiben kevesebb verbális visszacsatolást kap a gyermek, mint amire szüksége lenne;
• kódváltó környezet negatív hatásai: vagyis ha gyermek az anyanyelv-elsajátítás folyamán több „kóddal” is találkozik (tájszólás-köznyelv, két- vagy többnyelvűség, hosszabb idegig külföldön való tartózkodás, jelnyelv és hangzó anyanyelv váltakozása). Természetesen maga a kódváltó környezet még nem káros, nem lesz mindenkinek beszédészlelési zavara, aki ilyen környezetben él, de a szakirodalom ezt a pontot is ide sorolja egyik lehetséges okként.

3. A fentiek kombinációja is előfordulhat.

A diagnózis időpontja

Leggyakrabban iskolakezdés előtt, 5-6 évesen kapnak diagnózist az érintettek. A vizsgálat során egy részletes kérdéssorral próbáljuk meg felderíteni a lehetséges okokat, de ilyenkor sok esetben már nagyon nehéz pontosan felgöngyölíteni, hogy mi lehetett a beszédészlelés elmaradásának oka.

Amit viszont biztosan tudunk, hogy már nagyon korai életszakaszban előfordulhatnak olyan tényezők, amelyek miatt beszédészlelés és beszédmegértés szempontjából veszélyeztetettnek kell tekintenünk az oda tartozó gyermeket, és kiemelt figyelmet kell fordítani ennek a területnek a fejlődésére.

Veszélyeztetető körülmények

Ilyen tényezők pl.: koraszülöttség, nem normális lefolyású szülés, szülés alatt elszenvedett sérülések, gagyogás elmaradása, megkésett beszédfejlődés, hallássérülés, hosszan fennálló hurutos állapot, erős és makacs beszédhiba, stb.

Fontos kiemelni, hogy ha a gyermeked valamelyik csoportba tartozik, még nem kötelező, hogy beszédészlelési elmaradása legyen, de mindenképpen ők az a csoport, akik közül többségében kikerülnek a beszédészlelési elmaradást/zavart diagnózist kapó gyerekek.

(Felhasznált szakirodalom: Gósy Mária: A hallástól a tanulásig)

Általános tippek

Néhány általános tipp, hogy mire ügyelj már egészen pici kortól a beszédészlelés és megértés támogatása szempontjából (is):

• Ügyelj arra, hogy egészen kicsi kortól megfelelő mennyiségű verbális visszacsatolást kapjon a gyermeked! Beszélgessetek sokat!
• Abban az életszakaszban is beszélj hozzá, kérdezz tőle sokat, mikor még nem tud válaszolni, mert pici.
• Ha gyakran beteg, hurutos, mindig nagyon gondosan ügyelj arra, hogy kapjon levegőt, ne legyenek eldugulva a járatok (fülzsír, takony stb.).
• Ha fül-orr-gégészeti nyomonkövetés kell, vedd azt nagyon szigorúan, hiszen rendkívül fontos, hogy semmilyen tényező ne tompítsa el – lehetőleg még időszakosan sem – a hallást.
• Ne késlekedj logopédust felkeresni, ha gyermeked beszédfejlődése nem indul meg időben. Egy időben elkezdett terápia, nemcsak a hangzóbeszédet képes elindítani, hanem csökkenti a beszédészlelési és beszédmegértési elmaradásokat is.

A következő írásban arról lesz szó, hogy mire figyelj, sorra vesszük a beszédészlelés tüneteit, de addig is, ha úgy érzed, hogy érintettek vagytok a témában, ne habozz felkeresni egy logopédust!

Előfordul, hogy gyermeked nem érti, amit mondasz neki? Felteszed a hozzá intézett kérdést, elmondod a mondandód, de nem annak megfelelően reagál? Lehet, hogy csak túl gyors vagy számára!

A beszédtempó, a beszéddallam és a hangsúly nagyon erőteljesen meghatározzák a szavak, szókapcsolatok, mondatok pontos megértését. Ezért nem mindegy, hogy mennyi figyelmet fordítasz erre, mikor gyermekedhez beszélsz.

Nézzük meg ezeket a beszédtényezőket közelebbről!

Beszédtempó

A beszédtempó azt jelenti, hogy milyen gyorsan beszélünk. A „gyorsaság” pedig a következőktől függ:

• artikuláció sebessége (x idő alatt hány beszédhangot hozol létre)
• szünetek száma (mennyi szünetet tartasz a szavak, szókapcsolatok, logikai egységek, mondatok között
• szünetek hosszúsága

A beszédtempó hatással van a beszédértésre is. A lassabb beszédet könnyebben, a gyorsabb beszédet nehezebben értjük meg mi is, s a gyerekeink is. Természetesen ezt az adott beszéd, szöveg tartalma is jelentősen befolyásolja. A legnehezebben érthetőek és értelmezhetőek a gyors és tartalmilag is kihívást jelentő szövegek.

Beszéddallam

Ha odafigyelünk a beszéddallamunkra, szintén nagy segítséget nyújtunk. A magyar nyelvben ugyanis ez alapján be lehet azonosítani, hogy épp egy kijelentés (pl. Szép az idő.) vagy kérdés (pl. Hol van a maci?) hangzott el. Sőt, kutatások igazolják, hogy az eldöntendő kérdéseknek is jellegzetes hanglejtése van (pl. Voltál ma oviban?)

Hangsúly

Ez is nyelvspecifikus jelenség, nálunk elsősorban a megnövekedett, „megnyomott” hangerő kelti a hangsúlyozás élményét. Ha valamire (akár egy szóra, szókapcsolatra a mondaton belül) fel akarjuk hívni a gyermek figyelmét, nyugodtan emeljük ki, hangerőnyomatékkal és lassabb beszédtempóval.

(Felhasznált szakirodalom: Gósy Mária — Hallástól a tanulásig)

Tipp: Ha úgy tűnik, hogy nem érti a gyerek, amit mondtál neki...

Mondd el újra lassabban! Ne érezd cikinek, hogy az átlagos beszédtempó helyett lassabban beszélsz gyermekedhez. Még az átalános iskolások körében is nagyon fontos a lassabb beszédtempó, hát még az óvodásoknál, vagy a legkisebbeknél!

• Helyezkedj gyermekeddel egy magasságba, hogy jól lássa az arcodat és mondd el még egyszer!
• Ha úgy tűnik, hogy a beszédtartalma is nehéz, fogalmazd át egyszerűbbre!
• A dallamos, lassú beszéd is nagy támpontot ad a gyermekeknek!

Ha azt tapasztalod, hogy ezek ellenére is nehezen érti meg, amit kérsz tőle, kérésre nem mutat meg könyvből képeket vagy tárgyakat, akkor mindenképpen keress fel egy logopédust. A beszédértési elmaradás nem fog magától elmúlni, s súlyos gondokat okozhat az iskolában is, meg a gyermek fejlődésében is. Hisz ha nem érti, hogy mi zajlik körülötte, akkor nehezen alakul ki biztosnságérzet, a stablilitás.

Az utóbbi két hétben 3 szülő is hasonló kérdéssel keresett meg: mi az oka, hogy a gyerek tájszólással beszél, annak ellenére, hogy sehol nem hallhat erre példát sem a családban, sem a környezetben. A jelenség nem túl gyakori, de azért lehet vele találkozni.

Valójában azonban nem tájszólásról van szó. Ezen gyerekek egyik csoportjának nem elég stabil az artikulációja. Mivel túl nehéz nekik az adott szóban egy bizonyos hangot vagy a hangkapcsolatot kimondani, ezért egyszerűsítenek a hangképzés során. S ezek az egyszerűsítések esetenként egybeeshetnek olyan artikulációs sajátoságokkal, ami valamelyik nyelvjárásra jellemző. Az első két példa ezt szemlélteti.

1. ESET

"Soha nem hallja tőlünk, azt, hogy VÓT. Körülötte mindenki a VOLT formát használja, kivéve őt. Miért?"

Nos, ez a legtipikusabb egyszerűsítés. A mássalhangzótorlódásból (lt) kiesik az "L" hang, mert egyszerűbb neki a magánhangzót megnyújtani (a szóritmus tartása érdekében), mint a nehezebben kiejthető hangkapcsolatot.

2. ESET

"Palócosan beszél a gyerekem, de semmi közünk nincs a nyelvjáráshoz."

Legfőképpen itt arra gondolnak a szülők, amikor a gyermek "A" hang helyett "Á"-t (vagy valamilyen más színezetű "A" hangot) mond. Így lesz a gyermek beszédének érdekes hangzása. Valójában itt is az a helyzet, hogy az "Á" magánhangzó ejtése könnyebb mint az A. (Erre kiváló példa, hogy milyen nehezen tanulják meg azok is az A hangzó ejtését, akik magyar nyelvet idegennyelvként tanulják). Tehát nem „palócosan” beszél a gyermek, csak a számára könnyebben ejthető formát választja itt is.

A következő esetben már nem(csak) arról van szó, hogy az artikulációs mozgások ügyetlenek, hanem egy egyszerű nyelvfejlődési szakaszról. 

3. ESET

"Kislányom 2,5 éves és folyamatosan a TIK, MINK formát használja a TI és MI helyett. Az aztat és eztet is gyakran megjelenik. Pedig mi mindig helyesen használjuk ezeket a családban."

Ez egy kifejezetten kisgyermekkori jelenség. Főleg abban az időszakban jelentkezik, mikor a gyermek már elkezd beszélni, már felismeri, hogy a magyar nyelv használja a tárgy ragját (-t) és a többes szám jelét is, de még nem tudja minden alkalommal megfelelően, a magyar nyelv szabályai szerint használni. Így születnek meg az AZTAT, EZTET, TIK, MINK alakok. Tehát ez egy nyelvfejlődési szakasz, ha nincs megerősítve a környezet által, egy idő múlva el fog tűnni.

Ha nem múlnak el ezek az egyszerűsítések 5 éves korig, akkor a logopédiai terápián majd segítenek a gyermeknek. Addig is nyugodtan lehet a beszédszervek mozgását ügyesíteni ajak-, nyelv-, fújó- és szívógyakorlatokkal.