A magzati kommunikáció nem kifejezettem logopédiai kompetencia, mégis érdemes róla szót ejtenünk, mert a magzattal való kommunikáció nagyon izgalmas lehetőségeket nyújt a kiegyensúlyozott anya-gyerek kapcsolat kialakítására, s indirekt módon a nyelv- és beszédfejlődésre is erőteljesen pozitív a hatása.
Dr. Andrek Andrea munkássága nyomán jutottam én is ezekhez az értékes információkhoz, nem az én nevemhez fűződnek. Magyarországon ezzel a témával főleg a perinatális szaktanácsadók és pszichológusok foglalkoznak. Ez egy hatalmas témakör, a teljesség igénye nélkül emelek ki pár gondolatot.
Miért jó a magzattal kommunikálni?
Azzal, hogy a kismama elkezd odafigyelni, ráérezni, ráhangolódni a magzata jelzéseire, lehetősége van begyakorolni, hogy mit szeretne a magzat „mondani”. Amikor kommunikálunk a magzattal, kérdezünk tőle valamit, mondunk neki valamit, akkor a magzat „válaszol”. Ebből a „válaszból” kell kitalálni, értelmezi, hogy a magzat mit „üzen”, mit „akar”. Ha ezt próbálgatja a kismama, akkor a sikeres interakciók megerősítik őt arról, hogy „jó anya”, érti, amit a magzat üzen.
Ennek a kompetencia érzetnek kifejezetten előnyös szerepe van, lesz akkor, mikor a pocaklakó kibújik. Még beszélni nem tud, de az anyának értelmeznie kell a vágyait, szükségleteit. Ennek igen jó előkészítő terepe a magzattal való kommunikáció, gyakorlás. Dr. Andrek Andrea is hangsúlyozza, s én is fontosnak látom elmondani, hogy ehhez nincs szükség semmilyen speciális gyakorlatsorra, ismeretre. Mindösszesen tudatosság és figyelem kell. Kérdezzünk, s várjuk meg a választ. �
A magzati fejlődés során kifejlődő készségek (látás, hallás, mozgás fejlődése és az anyával való biológiai kapcsolódás) által képes a magzat kapcsolatot teremteni a külvilággal, kommunikálni vele. A magzat mozdulása vagy épp mozdulatlansága a legfontosabb válasz- és üzenetközvetítő csatorna.
Teljes mértékben be tudjuk vonni a magzatot a mindennapi életünkbe, BÁRMILYEN kérdéssel.
Néhány gondolatindító kérdés
Menjünk sétálni? Főzzünk ma levest? Jól esne, ha zenét hallgatnánk? Együnk almát? Sárga falat szeretnél?
Tényleg szinte bármit kérdezhetünk, a lényeg, hogy figyeljünk oda a válaszra. Az esetek többségében a mozgást vagy a mozdulatlanságot értékelhetjük válasznak. Természetesen nagyon könnyen előfordulhat, hogy bizonyos helyzetekben nem teljesen világos, hogy épp ki kezdeményezi a „kommunikációt” (a baba vagy a mama) és maga az üzenet sem, de mindig az anya és az apa az, aki értelmezi a jeleket, hibázni nem lehet. � Fontos, hogy a szülők bízzanak az intuíciójukban.
Ahogy már a cikk elején is említettem, nincs szükség sem ilyen jellegű terápiára, sem speciális gyakorlatsorokra. Kerüljük el a túlstimulálást, ne használjunk túl sok, túl hangos zenét, túl erős masszázsokat, túl erős vibrálást, stb. Ha boldog, kiegyensúlyozott, nyugodt a babavárás időszaka, akkor már nagyon soka adtunk a babánknak.
Kizárólag csak akkor van szükség terápiára, ha babavárás alatt valami olyan erős trauma éri az anyát, szülőket, hogy úgy érzik, hogy nem tudnak kapcsolatot tartani a magzattal és ehhez segítséget szeretnének kérni (pl. haláleset, válás, stb.).
Te kommunikálsz a magzatoddal? Miket szoktál tőle kérdezni?
Várlak!
Ha éppen babát vársz, vagy újszülött gyermeked van, és érdekel, hogy hogyan fejlődik a babád beszéde 0-24 hónapos kora között, várunk az ingyenes Facebook-csoportban: