Egy logopédus gondolatai

Logopédia, egyéni igényeknek megfelelően

Logopédia, egyéni igényeknek megfelelően

A beszédindulás optimális ideje

Mikor kell mondatokban beszélnie egy gyermeknek?

2019. március 13. - Munkás Nóri

dreamstime_s_105832012.jpg

Sok tévhit kering arról, hogy hány évesen kell elkezdeni beszélnie egy gyermeknek. Az aggódó és érdeklődő szülők különböző fórumokon (internet, gyerekorvos, védőnő, barátnő, újság, játszótér, stb.) próbálnak tájékozódni, ahol rengeteg féle – akár egymásnak teljesen ellentmondó – választ találnak.

  • "Jogában áll 3 éves koráig hallgatni."
  • "Ugyan, csak lusta, majd megszólal."
  • "A barátnőm gyermeke is három éves kor után szólalt meg, és semmiben nem különbözik társaitól."
  • "Az enyém már egy éves korában beszélt, mindenképp vidd szakemberhez."
  • "Az én gyermekem későn kezdett beszélni, most gondjai vannak az iskolában."

Mi ebből az igazság? Kire és hogyan hallgasson a szülő?

A válaszhoz röviden, vázlatszerűen nézzük át a beszédfejlődés főbb állomásait, 0-3 éves korig.

  1. Nyelv-előtti szakasznak nevezzük a 0-1 év közötti időszakot: kifejező sírás, gőgicsélés, beszédészlelés, beszédértés fejlődése.
  2. Az egyszavas szakasz kb. 12-18 hónapos kor között figyelhető meg: szómondatok (holofrázisok), gyarapodó szókincs jellemzi az időszakot.
  3. A telegrafikus szakasz 18-20 hónapos kor között jelenik meg: 2-3 szóból álló mondatok, itt még a nyelvtani elemek még hiányoznak. Ez az a szakasz, ahol elkezdődik az intenzív szókincsbővülés: eleinte kb. napi egy új szóval bővül, később ez akár napi több szó is lehet.

    24 hónapos korára a gyermeknek kb. 50 szavas szókinccsel kell rendelkeznie! Ha ez nincs meg, akkor a következő beszédfejlődési szakaszban nem, vagy korlátozottan fognak a kezdeti nyelvtani elemek megjelenni.
    Ha úgy érzed, a gyermeked szókincse ennél jelentősen kisebb, érdemes (és szükséges) lehet felkeresni egy logopédust. A szókincs fontosságáról ebben a cikkemben olvashattok bővebben. 
  1. A korai nyelvtani szakaszban, 20-26 hónapos korban, kezdenek megjelenni a nyelvtani elemek, a mondatok hossza is növekszik, de még sok a nyelvtani hiba.
  2. Három éves kortól pedig már az ún. fejlett nyelvtani szakaszba lépnek át a gyerekek, amikor egyszerű bővített mondatokkal kommunikálnak már, s a dialógusok is megjelennek a kommunikációban. Hibák természetesen még előfordulhatnak. 

Kinek van akkor igaza?

Minden nem szakember által adott válasz igaz az ő saját esetükre, de korántsem biztos, hogy a Te gyermeked esetére is igaz lesz. A nyelvfejlődésbe nagyon sok minden beleszólhat a különböző pontokon, ezért szükséges mindenképp az egyéni és szakember általi diagnosztika. Ami biztos, hogy ha 2 évesen nincs 50 szava, 3 évesen nem beszél 2-4 szavas egyszerű bővített mondatokban vagy esetleg a szókincs gyarapodása nagyon lassú és szegényes, mindenképp érdemes egy vizsgálatra elvinni a picit.

A bejegyzés trackback címe:

https://logopedusbudapest.blog.hu/api/trackback/id/tr7414682658

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Clamesa 2019.03.14. 16:17:38

Nagyon bizakodással olvastam ezt a cikket is a témában, ahogyan az összeset. És megint csalódtam. A "mert egyébként" vagy a "mert, ha nincs így, akkor" vagy a "mi lesz, ha" kérdéseimre sosem adnak ezek választ, és így egyszerű bullshitelésnek tűnik az egész. Ha nem az a következménye, hogy a gyerek emiatt végig bukdácsolja majd az általánost, és aztán kormánytag lesz, vagy valami hasonló szörnyűség történik a rossz eredményei miatt, akkor nem értem, minek ez a rengeteg elvárás a kicsik és szüleik felé. Szerencsére a mi környezetünkben és a mi korosztályunkban a szülők már nem siettetik a gyermeküket semmiben. Azért mégiscsak érdekelne, mi a következménye a lassabb, "nem optimális" beszédfejlődésnek. Ha semmi, vagy a szokásos elkenés, hogy "későbbi nehézségek alakulHATnak ki a tanulásnak, meg ELŐFORDULHAT, hogy...", akkor ez megint egy értelmetlen témafelvetés válaszok nélkül.

Munkás Nóri 2019.03.14. 23:25:25

Kedves Clamesa!

Köszönöm szépen a kérdést, valóban egy nagyon fontos témakört érintett, mert a lehetséges következményekről sokkal kevesebbet kommunikálunk, mint magáról az okokról. Szeretnék erre a kérdésre érdemben reagálni, így a következő blogcikkemben ezt részletesen kifejtem, addig pedig röviden tekintsük át a lehetséges kimeneteleket. Ha a gyermek beszéd- és nyelvfejlődése nem indul meg időben, három lehetséges kimenetel lehet:
1.Tökéletesen behozza a lemaradását, semmilyen hatással nem lesz a tanulmányaira és életére.
2.Nem tudja behozni a lemaradását, a nyelv- és beszédfejlődése időben és szerkezetileg is eltér. Nem olyan ütemben fejlődnek a beszéd-, és az olvasáshoz, íráshoz szükséges nyelvi képességek, mint a kortársaik esetében. Ezért iskolábalépéskor nincs meg a megfelelő olvasás- és íráskészültség, zavarok lépnek fel, ebből születik a diszlexia és/vagy diszgráfia diagnózis. Folyamatos logopédiai segítségre lesz szükségük, diszlexia reedukációval segítik őket. Egy súlyos olvasási zavar az életminőségre is kihat.
3. Előfordulhat olyan is, hogy egy nyelvi késéssel rendelkező gyermek a fenn említett két eset között van. Ilyenkor kevésbé súlyos tüneteket produkál, viszont megfelelő fejlesztés nélkül -mire 6 évesen iskolapadba kerül - 0,5 - 1 évvel is alacsonyabb nyelvi fejlettséggel rendelkezik (bizonyos területeken), mint a társai. (Hisz 0,5 - 1- évvel később indult el a beszéd- és nyelvfejlődés). Ilyenkor sokszor használják az intelligenciájukat és az energiájuk nagy részét arra, hogy behozzák a lemaradást, hogy "üzemeltessék" azokat a részképességeket, melyek szükségesek az olvasáshoz, íráshoz, de eközben már sokszor nem marad energia a valódi betű- és olvasástanulára. Többségében ők azok a gyerekek, akik "csak" tanulási nehézséggel küzdenek, fejlesztő és logopédiai foglalkozásokkal segítik őket.

A három csoportban az az azonos, hogy mindháromnak ugyanaz a tünete: a cikkben említett nyelvi késés. Amikor ezeket a tüneteket észleljük kisgyermekkorban ( 2, 2-5 évesen ), nehéz megondani, hogy a gyermek melyik csoportba fog a későbbiekben tartozni. Ezért érdemes logopédushoz vinni a gyermeket, aki szintén nem tudja megjósolni, hogy mi lesz 5 év múlva, de azt igen, hogy mennyire kell az adott pillanatban foglalkozni a nyelv- és beszédfejlődéssel, mire utalnak a tünetek. Pont emiatt van a hangsúly a prevención, a korai fejlesztésen. A sok lehetséges kimenetel miatt fogalmazunk többségében feltételes módban. Kisgyermekkorban ugyanaz a tünet, nem biztos, hogy mindenkinél ugyanazzal a következménnyel jár.

Remélem, hogy választ adtam a kérdésre. A következő írásomban ezeket fogom részletesen kifejteni.
Üdvözlettel, Nóri :)
süti beállítások módosítása