Az utóbbi időben több olyan is gyermekkel találkoztam a terápiák során, akik bár már 5-6 évesek, mégsem tudták kifújni az orrukat. Nemcsak artikulációs problémájuk volt, de társult hozzá beszédészlelési probléma is, melyet kezlni kellett. Lehet, hogy elsőre furán hangzik, de ezek a logopédiai problémák összefüggésben állhatnak az orrfújással is!

Természetesen nem csak az orrfújási hiányosságok okozhatnak  logopédiai gondot, s nem is állítom, hogy minden gyermeknél lesz logopédiai következménye, de érdemes erre is odafigyelni a megelőzés érdekében.

Pic: © Creative Commons Zero (CC0)

Mikor jön el az idő?

Egy bizonyos életkor alatt természetesen még nem képesek az orrfújásra, ilyenkor a szülő gondoskodik a szabad orrjáratokról. Körülbelül 3 éves korukban kezdik a gyerekek megtanulni az orrfújást, 5-6 éves korra már többé-kevésbé képesek a helyes kivitelezésre.

Miért fontos ez?

Mivel az orrunkon vesszük a levegőt, ezért fontos, hogy a járatok szabadok legyenek. Ha az orron keresztül nem jut a gyermek levegőhöz, akkor a száján keresztül fogja azt venni. A szájlégzés esetén sokkal könnyebben szerezhetünk betegségeket, hiszen a levegőt nem szűri, tisztítja meg semmi. A gyakori felsőlégúti megbetegedéseknek pedig átmeneti, enyhe halláscsökkenés lehet az eredménye, melynek pedig logopédiai problémák lehetnek a következményei: pl. nyelvi késés, artikulációs zavar, beszédészlelés és beszédmegértés elmaradás.

Így nagyon fontos, hogy minél előbb megtanulja a gyerkőc az orrát fújni.

Milyen a helyes orrfújás?

Érdemes a fejet picit előre hajtani. Zsebkendőt emelünk az orrunkhoz, s először az egyik orrlyukat fogjuk be, a másikat pedig fújjuk, majd fordítva következik a művelet.

Hogyan taníthatod meg?

Én mindig a következő játékokkal vezetem be a technikát.

1. Először „szájfocit” játszunk: szájon keresztül fújjuk a labdát, vattapamacsot, stb.
2. Bevezetjük az „orrfoci” fogalmát: kizárólag orron keresztül fújjuk ugyanazokat az eszközöket. Ezzel a feladattal legyünk türelmesek, többször is vegyük elő, sokszor nagyon nehéz feladat nekik!
3. Ha már ez is megy, akkor olyan orrfocit játszunk, ahol az egyik orrlyukat befogjuk, csak a másikon fújjuk, majd csere. Itt is legyünk türelmesek, több napon, héten át is gyakorolhatjuk.
4. A végén pedig zsebkendőt teszünk az orrhoz és a már megtanult mozdulatokkal az orrfújás technikáját gyakoroljuk.

A fújógyakorlat blokk számos logopédiai terápiának nagyon fontos és kötelező eleme. Artikuláció javításánál, dadogás- valamint orrhangzósterápiánál gyakorlatilag kihagyhatatlan rész a légzéstechnika fejlesztése. Ezeket a gyakorlatokat általában nagyon élvezik a gyerekek, mert egyszerűek, szórakoztatóak, viccesek.

Erős fejlesztő hatásuk is van, továbbá nagy előnyük, hogy ezeket a játékokat otthon is lehet gyakorolni, szórakozásképpen — mellékhatásaként pedig ügyesedik a gyerkőc. �

De miért is olyan hasznosak a fújógyakorlatok?

Ahhoz, hogy szépen, tisztán beszéljünk elengedhetetlen, hogy olyan irányba és olyan mennyiségben fújjuk ki a levegőt, ahogy az az egyes hangok képzéséhez szükséges. Ezen felül az is fontos a jól érthető beszédhez, hogy megfelelő mennyiségű levegő álljon rendelkezésre egy-egy szövegegység elmondásahoz. A fújógyakorlatok közben nemcsak a fújás irányát, erősségét és folyamatosságát, időtartamát fejlesztjük, hanem az ajak- és nyelvizmokat is megmozgatjuk.

Gyakorlatok a foglalkozáson vs. otthon

A fejlesztendő hangok sajátosságainak megfelelően válogatjuk össze a fújógyakorlatokat a logopédiai foglalkozáson, attól függően, hogy mérsékelten, erősen, folyamatosan vagy röviden szükséges a levegőt kifújni az adott hanghoz. De nem kell logopédiai szaktudás ahhoz, hogy otthon is elővegyük ezeket a játékokat.

Ha a gyermeked logopédiára jár, vagy még nem jár, de beszédhibás, akkor mindenképp vedd elő ezeket a gyakorlatokat! Ha nincs logopédiai problémája, akkor is bátran ajánlom, a fejlesztő hatás akkor is érvényesül! Emellett szórakoztató és hasznos móka!

Jöhet a játék!

A keresőbe beírva rengeteg fújógyakorlatot lehet találni, de néhány alapgyakorlatot, alapjátékot én is összegyűjtöttem Neked:

• Buborékfújózás.
• Pitypang vagy más termések elfújása.
• Gyertya elfújása, "táncoltatása".
• Vattapamacs vagy papírdarab adott irányba, kapuba fújása. (Először szívószál nélkül, utána szívószállal.)
• Furulya, síp, szájharmonika fújása.
• Hengeres vagy szögletes ceruza fújása asztalon.
• Szívószál segítségével buborék fújása pohárban, vízből.
• Apró tárgyak (borsó, kukorica, szalvétadarab) szívászállal való fújása.
• Hóember, kukac, csillag stb. készítése papírból (melyet felfüggesztünk egy pálcára), s irányított fújása alulról, felülről, jobbról, balról.
• Kartonlapra 3 színes papírcsík ragasztása, s az így kialakított pályákon egy pingponglabdát, vattapamacsot, stb.
• Egy kartondoboz tetejére különböző méretű szívószáldarabokból labirintus ragasztása. Ezen a labrintuson át kell a fújni a golyót, vattapamacsot, stb.

Fújásra fel! 

A gyermekkel közösen eltöltött idő a legértékesebb és a leghasznosabb a gyermek számára. Pont úgy, ahogy a mondókáknak számtalan előnye és fejlesztő hatása van, a közösen eltöltött kommunikációs helyzeteknek is felbecsülhetetlen az értéke. Az adventi időszak a készülődés és az elmélyülés időszaka, ilyenkor talán egy picit több esély van arra, hogy lelassulj. Több idő jut arra, hogy együtt készüljön a család az ünnepre.

Beszélgess spontán, bármiről!

Ha van rá lehetőség, teremts nyugodt kommunikációs helyzeteket, amikor is beszélgethettek a legkülönfélébb témákról, vagy az évszaknak megfelelően épp az adventi időszakról, karácsonyról, télről, karácsonyi vágyakról, álmokról stb.

Kösd össze kézműveskedéssel!

Érdemes ezeket a kommunikációs szituációkat valamilyen közös tevékenységgel összekötni. Hoztam néhány ötletet, melyet közösen elkészíthettek a gyerkőccel, miközben beszélgettek:

karácsonyi díszek készítése:

• Rajzold meg, vágjátok ki, színezzétek ki, majd akasszátok a fára! Hogy mit? Papírangylakát fehér papírból, csengőt sárgából, csizmát feketéből, szaloncukrot pirosból.
• Készítsetek sóliszt-gyurma figurákat, majd fessétek ki őket!
• Kössetek cérnát kiszárított narancs- és citromkarikákra, tobozokra és akasszátok őket a fára! 
• Nagyobb gyerkőccel filcből készíthettek fenyődíszt!

saját képeslapok készítése:

• Színes kartonra ragaszthattok fenyőtüskét, faleveleket, szalvétadarabokat, csomagolópapírt, majd a szöveget írhattok a hátoldalára.
• Hobbyboltban vásárolhattok karácsonyi nyomdákat, s arany/ezüst kartonlapra nyomdázva csodás üdvözlőlap készül. Fehér lapra nyomdázva pedig kiszínezhetitek a formákat! 
• Kartonra gyertya segítségével csöpögtessetek karácsonyi motívumokat!

saját mécses készítése:

• Egy üres üveget kívülről ragasszatok tele karácsonyi képpel, motivumokkal (szalvéta, csomagolópapír),majd tegyetek bele egy mécsest. 

Miért jó?

Elárulom, mire is jók ezek a közös tevékenységgel párosított kommunikációs helyzetek:

• szülő-gyerek kapcsolatot erősítik,
• a beszédértést fejlesztik,
• a szókincset, kifejezőkészséget erősítik,
• esetleges gátlásokat, szorongásokat csökkenthetik.

Mire figyelj?

Mire figyelj ezekben a helyzetekben:

• Olyan témát válassz, amely érdekli a gyermeket. Ha azt látod, hogy a felhozott témáról nem igazán szeretne beszélni, akkor ne erőltesd, hanem egyszerűen válts témát.
• Felnőttként lassan, tagoltan beszélj!
• Lehetőleg ne kérdezgesd a gyereket, a kérdezz-felelek egy szükséges rossz. Inkább azt a stratégiát válaszd, hogy Te magad kezdj el a saját élményeidről beszélni, s várjd meg, míg a gyerek bekapcsolódik.
• Ha a beszélgetés közben tevékenységet is végzel, akkor figyelj arra, hogy ez nehezebb feladat: megosztott figyelemre van szükség, sikertelenség előfordulhat.
• Ha a gyermek nem akar a tevékenység közben beszélgetni, akkor ne erőltesd. Te beszélj tovább lassan, tagoltan, de ne okozz frusztrációt a gyereknek.

Felhasznált szakirodalom: Gósy Mária: A beszédészlelés és beszédmegértés fejlesztése)

Sokszor írtam már a mondókák fontosságáról, arról, hogy egy egyszerű mondóka mennyi mindent fejleszt. Magzati kortól kezdve érdemes őket mondogatni, minden életkorban rendkívül hasznosak. A mai írásban egyet emelek ki az előnyei közül: a mozgás és beszéd integrációját, vagyis összekapcsolását.

Érzékelési csatornák

Több érzékelési csatornán érkeznek ingerek a világból a gyerekekhez (látás, hallás, beszéd, tapintás stb.). Nagyon fontos, hogy ezeket az ingereket képesek legyenek egységben észlelni, feldolgozni: észlelni kell az érkezett ingerek sorrendjét, valamint ezekre az ingerekre választ is kell adni, s ezeket a válaszokat is idői-téri egymásutániságba kell rendezni ahhoz, hogy adekvát választ adjon a gyermek egy-egy szituációban.

(Felhasznált szakirodalom: Bittera-Juhász: A megkésett beszédfejlődés terápiája)

Fókuszban a kisbabák

Pici babáknál még főleg hintáztató, simogató, höcögtető versikéket, mondókákat mondogatunk. A pici babák még nem tudnak mozogni, ezért a mondókázó fél köti össze a mozgást és beszédet: mondókázás közben ritmusra, szövegre simogat, érint, mutat, hintáztat, höcögtet, ringat. Nagyon szeretik a pici babák, s már itt elindul a mozgás és beszéd integrációjának a megalapozása, ne hagyd ki!

Nagyobb gyerekeknek

Miután pedig már nagyobb a gyermek, önálló mozgást végez, a legjobb és legélvezetesebb formája a mozgás és beszéd integrációjának, ha mozgással kísért mondókákat tanulunk. Sokkal könnyebben bevonhatóak a mondókatanulásba, élvezetesebb és hasznos is, ha mozgással is kísérjük a szöveget.

Várd a Mikulást!

Ezt a versikét még megtanulhatjátok a gyerkőccel, mire jön a Mikulás! Biztosan nagy örömmel nézné, hallgatná. �

              Az erdőben van egy ház, (kézzel mutatjuk a háztetőt)

              abban lakik a Mikulás. (mutatjuk a fejünkön a csúcsos sapkát)

              A bajusza hófehér, (bajuszt is mutatjuk)

              a szakálla térdig ér, (szakáll hosszúságát mutatjuk)

              a puttonya sokat ér,

              sor ajándék belefér! (puttonycipelést mutatunk a vállunk mögött/fölött)

Praxisom során természetesen gyakran konzultálok szülőkkel, s szinte minden alkalommal felmerül az a kérdés, hogy a szülőnek milyen szerepe van a gyermek beszédfejlődésének támogatásában, hogyan tudja a szülő támogatni gyermekét. Azt sok forrásból lehet hallani, hogy a beszéd- és nyelvi fejlődés a felnőtt beszédminta alapján „épül.” Ezért van az, hogy a család, a környezet, de legfőképpen az anya és apa beszédmintája igen meghatározó.

Rosta Katalin – a szakmában elismert, kiváló gyógypedagógus-logopédus – egy írásában összefoglalta, hogy melyek azok a szempontok, amelyekre mindig érdemes szülőként odafigyelni függetlenül attól, hogy a gyermek még csak most próbálkozik az első szavakkal vagy már folyékonyan beszél.

Lássuk, milyen pontokra hívja fel Rosta Katalin a szülők figyelmét:

• A jó beszédminta elengedhetetlen: lassan, tagoltan, érthetően beszélj gyermekedhez!
• Nagyon fontos, hogy a gyermek közlendőjét a lehetőségekhez képest mindig hallgasd végig!
• Ösztönözd a gyermeked arra, hogy beszéljen (kísérd beszéddel a gyermek cselekvéseit)!
• Tanuljatok új mondókákat, verseket és dalokat!
• Ha hibát vét a gyermek, akkor ne hibát ismételd meg, hanem helyesen ismételd meg, majd folytasd a beszélgetést.
• Ne kritizáld gyermeked hibás beszédét!
• Fontos, hogy helyes visszajelzést adj gyermekednek a beszédéről: így segíted a szókincsbővülést, mondatalkotást.

Ha mégis előfordul...

A legnagyobb, legtudatosabbb, legtörődőbb szülői magatartást ellenére is előfordulhat, hogy a gyermeknek logopédiai problémája lesz. Ilyenkor nem szabad hibáztatni magunkat, hanem a megfelelő időpontban szakemberhez fordulni.

• Csecsemőkor: ha a gőgicsélést nem váltja fel a gagyogás, vagy a gagyogás leépül, elnémul.
• 2-2,5 éves kor: ha nem indult meg a beszéd, illetve nincs meg az 50 szó.
• Ha a beszéd megindult, de a beszédfejlődés megtorpant.
• 4 éves korban: ha 8-10 hangot még mindig hibásan ejt.
• Ha gyermeknek gyakran van felsőlégúti megbetegedése, nem figyel a beszédre sok a hanghiba.
• Ha a környezet kérdéseire, ingereire nem vagy nem adekvátan reagál.

Szerző: Rosta Katalin

Sok gyermek jár logopédiai terápiára, mert bizonyos hangokat nem tud kiejteni. Az artikulációs zavart szinte kivétel nélkül a környezet is észreveszi, s mivel mindenki azt szeretné, hogy a gyermeke szépen beszéljen, ezért logopédushoz viszik. Valóban nagyon fontos, hogy a gyermek szépen beszéljen, de azt sokan nem tudják, hogy nem – csak – ezért nagyon fontos a hanghibákat kikezelni. Ha kezeletlen marad, akkor a maradványtünetei nehézséget okozhatnak az írás- és olvasástanulás területén.

Miért? — az okok

A helytelen hangképzés miatt könnyen előfordulhat, hogy beszédhang-megkülönböztetési zavar is jelentkezik. Ez azt jelenti, hogy nem észleli a különbséget a tévesztett hangok között. Nagyon fontos, hogy észleljék, hogy a pl. r-l, s-sz, m-n stb. nem ugyanaz, hogy egy adott hang hosszú vagy rövid, zöngés vagy zöngétlen, a magánhangzók közti különbségeket is pontosan észlelni kell. Néhány példa erre:

• v-f (vonat-fonat),
• s-sz (sál-szál),
• r-l (robogó-lobogó),
• l-j (tál-táj).

Ha nem észleli a különbséget a hangok között, könnyen előfordulhat szó-, mondat- és szövegértési nehézség is, hiszen nem mindegy, hogy vonatról vagy fonatról, sálról vagy szálról beszélünk.

A diagnózis fontossága

A logopédiai terápia megkezdése előtt nagyon fontos a pontos diagnosztika, ugyanis meg kell tudni, hogy a beszédhiba mögött áll-e beszédhang-differenciálási zavar. Minden esetben hangsúlyt fektetünk erre a területre is, de ha ez a zavar fenn áll, akkor fokozottan és alaposan megtervezve fejlesztjük ezt a területet is, a hangfejlesztés mellett. Ha úgy megy el iskolába valaki, hogy nem észleli pontosan a hangok közti különbséget, akkor könnyen lehet belőle helyesírási probléma is: vonat helyett fonatot ír, táj helyett tálat, sál helyett szálat, stb.

Kinél jelentkezik?

A leggyakrabban azoknál a gyermekeknél lép föl ez a zavar, akik

• artikulációs problémával rendelkeznek,
• megkésett volt a beszédfejlődésiük,
• hallási problémákkal rendelkeznek.

Ha úgy érzed, hogy gyermeked nehezen különbözteti meg a hangokat, hasonló szavakat egymástól, érdemes egy logopédust felkeresni, hogy az iskolában ez ne okozzon neki nehézséget.

Biztosan hallottad már, hogy mennyire fontos a ritmusérzék az anyanyelv elsajátítása során. Ez az egyik oka annak, hogy a mondókák ennyire kiemelt szerepet játszanak egy kisgyermek, de egy nagyobb, 5-6 éves gyermek életében is, sőt valójában az iskolai teljesítményre is hatással van.

Ez persze nem azt jelenti, hogy ha nem rendelkezik briliáns ritmusérzékkel, akkor nem lehet jó tanuló, de mégis van némi összefüggés.

Nézzük, mi ez pontosan?

Ha pontosan akarunk fogalmazni, akkor valójában a beszédritmus észlelése az, ami rendkívül fontos. Ha valakinél a beszédritmus észlelésének zavar jelentkezik, az azt jelenti, „hogy a gyermek nem képes az anyanyelvén elhangzott szöveg szótagidőtartamainak, illetőleg a szótaghatároknak a pontos verbális ismétlésére” (Gósy, 2000)

4-5 éves korig ki kell alakulnia annak a képességnek, hogy a gyerek képes legyen:

• hallás után felismerni a szótaghatárokat és
• a rövid és hosszú szótagokat is megfelelően észlelni.

Milyen problémákat okoz, hogyan függ össze az írással, tanulással?

Ha a fenn említett dolgok észlelése nehezített, akkor ezek az írás során is megjelenhetnek, helyesírási nehézséget okozva. Ezenkívül a mentális lexikonhoz („agyi szótárunk”, ahol tároljuk az aktív, passzív és éppen aktivált szavainkat is) való hozzáférést és a szókincs bővülését is nehezíti. Ezeknek a tanulásnehezítő jellegéről már olvasattál.

Mivel támogathatod otthon a beszédritmus észlelésének fejlődését?

• Bármilyen lerágott csont is: mondókákkal. Ha kicsi gyermeked van (0-1-2-3 év), akkor elég „csak” annyi, hogy minden nap mondókáztok.
• Ha már nagyobbacska (3-4-5-6 év), akkor a mondóka ritmusát is érdemes tapsolni, ütögetni valamivel.

A közelmúltban egy anyuka azzal a problémával keresett meg, hogy az 5 éves kisfiánál jellemző, hogy nem jutnak eszébe a szavak. Persze ismeri őket, kérésre meg is mutatja, de mikor képeket nézegetnek vagy beszélgetnek, gyakran elhangzik: öööööö…..öööööö….. vagy viszonylag hosszú ideig tartó, erős gondolkodás árán jutnak eszébe a szavak, vagy egyszerűen más névvel illeti az adott szót.

Vajon ez probléma? Logopédiai probléma?

Bizony az.

Ahhoz, hogy beszéljünk, vagy hogy megértsük a beszédet, nagyon fontos, hogy az ún. mentális lexikonunkat megfelelően tudjuk aktiválni. A mentális lexikon jelentését úgy a legegyszerűbb megérteni, ha egyfajta „agyi szótárként” képzeljük el, ahol tároljuk aktív szókincsünket, a passzív szókincsünket és az éppen aktivált (vagyis használt, kimondott) szavakat is.

Szóelőhívás?

Ahhoz, hogy megfelelő minőségben tudjunk beszélgetni/megérteni az elhangzott beszédet nemcsak az a fontos, hogy hány elem található a mentális lexikonban (mekkora a szókincsünk), hanem az is, hogy miként tud a beszélő és a hallgató is hozzáférni ezekhez: milyen gyorsan és pontosan tudja előhívni (kimondani) a szavakat. Ha a szóelőhívás, hozzáférés a szóhoz nem elég gyors, akkor:

• az elhangzott beszédet nehezen/nehezebben fogja megérteni a gyermek,
• beszélésékor nehezebben fejezi ki magát (amikor nem jutnak eszébe a szavak).

Hogy jön ez a logopédiához?

Amint már említettem, a gyors és pontos szóelőhívás nagyon fontos a spontán beszéd, ill. a beszédértés, valamint az olvasottszöveg-feldolgozás szempontjából is. Ahhoz, hogy értsük, amit olvasunk, szükség van a szavak gyors sorozatának felismerésére és a jelentésének aktivázálására. Így könnyen alakulhat ki olvasási, tanulási nehézség.

Tünetek? Ne habozz!

Ha a fenti tüneteket tapasztalod a gyerekeden, ne habozz szakembert felkeresni.

Hogyan segíthetsz? A szókincset is, és szavakhoz való hozzáférési folyamat megfelelő működését is beszélési és beszédhallgatási „gyakorlatokkal” támogathatjuk. Ez pedig nem más, mint az élőszóval történő sok-sok beszélgetés. Különösen fontos ezt a „beszélgetést” már csecsemőkorban elkezdeni, kiemelten nagy figyelmet fordítani rá az anyanyelv-elsajátítás kezdeti éveiben, s természetesen a későbbiekben is fontos folytatni.

Az előző írásokban a beszédészlelés témakörét jártuk végig óvodáskorú és iskolába készülő gyerekek körében. Szorosan a témakörhöz tartozik a beszédmegértés témaköre is. Azt hiszem, az nem szorul magyarázatra, hogy mennyire fontos dolog, hogy a gyerek értse, amit mondanak neki.

A beszédmegértés folyamatai

A megértésben is különböző folyamatok léteznek:

• Szóértés: érti-e a gyermek az egyes szavak jelentését.
• Mondatértés: a szavakból szószerkezeteket alkotunk, melyeket értelmezünk. A magyar nyelv toldalékrendszere nagyon gazdag, és valójában ezeknek a toldalékoknak (képző, jel, rag) a pontos megértésén, ismeretén múlik egy-egy mondat pontos értelmezése. 
• Szövegértés: nemcsak azt jelenti, hogy felismeri a gyermek a szöveget, hanem, hogy megértette a részleteket és az összefüggéseket is.

A beszédértési zavar típusai

Ahogy láttuk, a beszédértés is több részfolyamatból áll, így maga a beszédértési zavar is többféle lehet:

• ép mondatértés mellett lehet nem megfelelő szövegértés;
• ép szövegértés mellett előfordulhat nem megfelelő mondatértés;
• mondatértés és a szövegértés sem megfelelő.

Fontos hangsúlyozni, hogy az, hogy a gyerek tökéletesen képes megismételni egy-egy szót, szavakat és/vagy mondatokat, az még nem azt jelenti, hogy érti is a jelentésüket!

Meglepő diagnózisok

Figyelem! A praxisom során gyakran előfordult, hogy a vizsgálati helyzetből kiderül, hogy beszédmegértési elmaradással küzd a gyermek, s a szülő értetlenül áll a diagnózis előtt, hiszen a gyermek otthon mindent megért. Gyakran megesik, hogy az otthoni környezetben nem jönnek elő ezek a finomabb beszédértési nehézségek, mivel az otthoni szituációból egyértelműen azonosíthatóak számára az elhangzottak.

Ha a legkisebb gyanú is felmerül, hogy a gyermek nem pontosan érti a beszédet, akkor érdemes logopédushoz fordulni. Egy viszonylag rövid vizsgálattal megállapítható, hogy van-e beszédészlelési és beszédmegértési elmaradása, s ha van, pontosan milyen, s hogyan lehet ezen a problémán segíteni.

Miért fontos ez?

1. Egyrészt a gyermek pszichés fejlődésében van óriási szerepe.
   Egy gyermek akkor érzi biztonságban magát a világban, ha pontosan tudja, érti, hogy mi történik vele, körülötte. Ennek elengedhetetlen része, hogy értse, amit mondanak neki. Kisgyermekeknél gyakori, hogy magatartási gondokkal jár együtt a beszédmegértési zavar. Így „válaszol” a számára érthetetlen, nem biztonságos külvilágnak, eseményeknek.
2. A másik fontos terület pedig természetesen az iskolai teljesítmények témaköréhez csatlakozik.
   Kutatások igazolják, hogy a tanulási nehézséggel küzdők nagyon nagy százalékánál kimutatható beszédmegértési probléma (főleg szövegértés területén). A gyermek tanulást stratégiái, intelligenciája egy ideig tudja ezeket a hiányosságokat kompenzálni, egy idő után viszont nyomot hagy az iskolai teljesítményen.

Felhasznált szakirodalom:
Gósy Mária: A hallástól a tanulásig

A beszédészlelés fejlődése egy folyamat. Hogy lásd az egész képet, javaslom, olvasd el az előző írást is, ahol 3-5 éves gyerekek beszédészleléséről beszéltünk. Így fogsz teljes képet kapni arról, hogy mi az, amit iskolába lépéskor tudni kell.

Az óvoda és az iskola között nagyon nagy a váltás. Az írott nyelv elsajátítása (olvasás, írás) egy komoly ugrás, feladat. Azért, hogy ezt a nagy ugrást a gyermek könnyedén vegye, fontos, hogy a beszédfolyamatai életkori szinten legyenek.

Tehát egy első osztályt kezdő gyermeknek magabiztosan kell birtokolni azokat a beszédészlelési folyamatokat, melyek az 5-6 évesekre jellemzők, valamint be kell következnie a hangszintű szegmentálásnak is. Vagyis tudnia kell hangokra bontania a gyermeknek (kutya — k u ty a, ecset – e cs e t), s ugyanúgy fel is kell tudnia ismernie a szavakat, ha hangokra bontva hallja valakitől.

Kedvcsináló játékok

Hoztam is két nagyon hasznos játékot, leginkább első osztályos gyerekeknek:

1. Robotnyelv:

Én vagyok a robot, aki csak robot nyelven tud beszélni. Kérlek, hallgasd meg mit mondok, majd mondd ki!

a l m a     —     alma
b é k a     —     béka

Megjegyzés: nagyon fontos, hogy a hangokra bontáskor csak a sima hangot ejtjük. Ne úgy ejtsük, hogy BÉ, KÁ, ES, ESZ stb.

2. Robotnyelv:

Most te vagy a robot! Húzz egy képet, vagy gondolj valamire, s most te mondd el nekem robotnyelven! Vajon ki tudom találni? 

Egyszerű, gyors, eszközmentes és nagyon hasznos játék.

A hangszegmentálás fontossága

A hangszegmentálás mellett még tudatossá válik a gyerekek számára a szó szerepe, ami azt jelenti, hogy a folyamatos hangzóbeszédből egyre inkább ki fogja hallani, hogy a beszéd tulajdonképpen szavak sorozata (írásnál ez nagyon fontos, hogy neírjonleszóközöknélkülegymondatot).

A beszédhangdifferenciálásnál pedig már a legfinomabb különbségeket is érezni kell: az időtartam szerinti különbségeket (kasza-kassza, őrül-örül).

(Felhasznált szakirodalom: Gósy Mária: Hallástól a tanulásig)