Amikor egy gyermek beszéde orrhangzós, a szülők gyakran hallanak egymásnak ellentmondó kifejezéseket: „nyílt”, „zárt”, „kevert” orrhangzósság. Ezek a fogalmak azonban nem puszta címkék, hanem különböző hátterű beszédjelenségeket írnak le.

Ebben a cikkben azt tisztázzuk, mit jelent a nyílt és a zárt orrhangzósság, és miért fontos a megkülönböztetésük gyermekkorban.

Mit jelent a nyílt orrhangzósság?

Nyílt orrhangzósság esetén a beszéd során a levegő túlzott mértékben az orrüreg felé áramlik, akkor is, amikor ennek nem lenne helye.

Ez jellemzően akkor fordul elő, ha:

• a velofaringeális zárás nem megfelelő,
• a szájpad és a garatfal együttműködése elégtelen,
• strukturális eltérés (pl. szájpadhasadék) vagy funkcionális zavar áll fenn.

Hangzásában a beszéd:

• „szétfolyó”, „dünnyögő””
• levegős, „orron át jövő”
• sokszor nehezebben érthető.

Mit jelent a zárt orrhangzósság?

Zárt orrhangzósság esetén épp az ellenkezője történik:
a levegő nem tud megfelelően az orrüregen keresztül távozni, akkor sem, amikor erre szükség lenne.

Ez gyakran összefügghet:

• orrmandula-megnagyobbodással,
• krónikus orrlégzési nehézséggel,
• felső légúti elzáródással.

A beszéd ilyenkor:

• „dugult orrú” benyomást kelt,
• tompa, „náthás beszéd”
• az orrhangok (m, n, ny) torzulhatnak.

Miért fontos a különbségtétel?

A nyílt és zárt orrhangzósság eltérő okokra vezethető vissza, ezért:

• más jellegű kivizsgálást igényel,
• más terápiás irányt tesz indokolttá,
• és nem kezelhető ugyanazzal a megközelítéssel.

A felszínes hasonlóság ellenére nem csereszabatos fogalmakról van szó.

Előfordulhat kevert forma is?

Igen. Gyermekkorban – különösen ajak- és szájpadhasadék esetén – előfordulhat, hogy:

• nyílt és zárt orrhangzósság egyidejűleg van jelen,
• vagy a hangzás helyzettől, hangoktól függően változik.

Ez tovább erősíti annak jelentőségét, hogy a megítélés szakember feladata legyen.

Mit jelent, és mit nem jelent a típus megnevezése?

Mit jelent:

• a rezonanciazavar jellegének pontosabb meghatározását,
• a megfelelő ellátási irány kiválasztását,
• célzott logopédiai és/vagy orvosi vizsgálat szükségességét.

Mit nem jelent:

• végleges kimenetelt,
• súlyossági besorolást,
• azt, hogy a gyermek beszéde nem fejleszthető

A nyílt és zárt orrhangzósság elkülönítése nem címkézés, hanem a megértést szolgálja. A pontos típus meghatározása segít abban, hogy a gyermek a számára leginkább megfelelő ellátást kapja, az egyéni adottságait figyelembe véve.

Ha bizonytalan vagy abban, hogy gyermeked beszédének hangzása milyen típusú eltérést jelezhet, érdemes szakemberrel áttekinteni a hallott tüneteket.

Ha van kérdésed, írj nekünk nyugodtan.
http://logopedusbudapest.hu/kapcsolat/ | 06 20 273 6071

Szakirodalom

• Magyar Logopédusok Szakmai Szövetsége (MLSzSz): Ajakhasadék, szájpadhasadék – diagnosztika és ellátás
• Gyermekút Módszertani Központ: Ajánlások – e-verzió
• Gyógypedagógiai Szemle (2011/1): ajak- és szájpadhasadékhoz kapcsolódó tanulmányok
• Magyar és mtsai. (2024): Ajak- és szájpadhasadékos gyermekek korszerű kezelése
• Kas Bence – Marton Klára – Fehérné Kovács Zsuzsanna – Lőrík József (szerk.) (2024): Logopédia 1.

Sok szülő érzi magát bizonytalannak, amikor az óvónő vagy a tanító szóba hozza a gyermek beszédét, figyelmét vagy tanulását.
Mit mondjak?
Nem túlzás?
Mi van, ha félreértenek?

A nyelvfejlődési zavar (NYFZ) esetén a szülő és a pedagógus együttműködése kulcsfontosságú, mégis ez az egyik legnehezebb lépés.

Miért fontos beszélni róla?

A pedagógus:

• sok gyereket lát egyszerre,
• viselkedésen és teljesítményen keresztül észlel,
• nem feltétlenül kap képzést a nyelvfejlődési zavar felismerésére.

Ha nem tud a nyelvi háttérről, könnyen félreértelmezi a tüneteket
(figyelemzavar, motiválatlanság, „nem dolgozik”).

Hogyan érdemes felkészülni a beszélgetésre?

1. Ne diagnózist vigyél, hanem megfigyeléseket
   Nem azt mondod, hogy: A gyerek nyelvfejlődési zavaros, hanem például:
   – „Otthon gyakran visszakérdez.”
   – „Nehezen érti az összetett mondatokat.”
2. Használj konkrét példákat
   A pedagógusok a helyzeteket értik meg legjobban.
3. Hangsúlyozd: együttműködni szeretnél
   Nem hibást keresel, hanem megoldást.

Mit mondhatsz konkrétan?

– „Szeretném, ha együtt segítenénk neki.”
– „Logopédiai vizsgálat alapján nyelvi megértési nehézsége van.”
– „Segítene neki, ha rövidebb instrukciókat kapna.”

Ez nem kivételezés, hanem esélyegyenlőség.

Miben segíthet a pedagógus?

• rövidebb, lépésenkénti utasításokkal
• vizuális támogatással
• több feldolgozási idő biztosításával
• visszakérdezés lehetőségével

Ezek a NYFZ gyermekek számára bizonyítottan hatékonyak
(Kas & Lukács, 2020).

A gyermeked nem „problémás”, hanem másképp dolgozza fel a nyelvet.
Ha ezt a pedagógus is érti, a mindennapok sokkal könnyebbé válnak – mindenkinek.

Ha szeretnél segítséget abban, hogyan kommunikálj az óvodával vagy iskolával,
💜 jelentkezz szülői konzultációra a Beszédhangoló Logopédiai Rendelőbe!
Segítünk felkészülni és közösen gondolkodni.

👉 http://logopedusbudapest.hu/

Szakirodalmi források

• Kas, B., & Lukács, Á. (2020). „Hogy mondjam?” – A nyelvfejlődési zavar jelensége és hatása a fejlődésre. Anyanyelv-pedagógia, XIII. évf., 3. szám.
• Bishop, D. V. M., Snowling, M., Thompson, P., & Greenhalgh, T. (2017). CATALISE: A Multinational and Multidisciplinary Delphi Consensus Study of Problems with Language Development. Journal of Child Psychology and Psychiatry.
• org (2023). DLD Fact Sheet.

Az ajak- és szájpadhasadék diagnózisa után sok szülő első gondolata a műtéti ellátásra irányul. Ugyanakkor hamar felmerül a kérdés: hogyan érinti mindez a beszédfejlődést, és mikor van szükség logopédiai segítségre?

Ez a cikk logopédiai nézőpontból segít értelmezni a kórképet.

Mit jelent az ajak- és szájpadhasadék logopédiai szempontból?

Logopédiai értelemben az ajak- és szájpadhasadék:

• nem kizárólag anatómiai kérdés,
• hanem a beszéd több összetevőjét érintő állapot.

Hatással lehet:

• a hangképzésre,
• a beszédrezonanciára,
• az artikulációra,
• a beszédérthetőségre.

Hogyan befolyásolja a beszédfejlődést?

A beszédfejlődés során a gyermek saját tapasztalataiból építi fel a hangképzési mintákat. A strukturális eltérések miatt ezek a minták eltérően alakulhatnak.

Gyakori következmények:

• kompenzációs artikulációs megoldások,
• megváltozott hangindítás,
• instabil rezonancia,
• lassabb beszédfejlődési ütem.

Miért fontos a korai logopédiai szemlélet?

A logopédiai megközelítés nem kizárólag a „kész beszéd” javítására irányul.
Célja:

• a beszédfejlődés támogatása,
• a kedvezőtlen minták megelőzése,
• a műtéti ellátás eredményének funkcionális támogatása.

Mit jelent, és mit nem jelent a diagnózis?

Mit jelenthet:

• fokozott logopédiai figyelmet,
• hosszabb követési időszakot,
• multidiszciplináris együttműködést.

Mit nem jelent:

• biztos beszédzavart,
• előre megjósolható kimenetelt,
• egységes terápiás utat minden gyermek számára.

Mikor indokolt logopédiai vizsgálat?

Logopédiai vizsgálat javasolt:

• már a beszédindulás időszakában,
• műtéti beavatkozások előtt és után,
• ha a beszéd érthetősége elmarad az életkori elvárástól,
• ha tartós orrhangzósság jelentkezik.

Az ajak- és szájpadhasadék nem határozza meg előre a gyermek beszédének jövőjét. A logopédiai szemlélet célja nem a gyors javítás, hanem az egyéni fejlődési út támogatása, a gyermek adottságaihoz igazodva.

Ha bizonytalan vagy abban, hogy gyermeked beszédfejlődése megfelelő irányban halad-e, egy személyes konzultáció segíthet tisztábban látni.

Ha van kérdésed, írj nekünk nyugodtan.
http://logopedusbudapest.hu/kapcsolat/ | 06 20 273 6071

Szakirodalom

• Magyar Logopédusok Szakmai Szövetsége (MLSzSz): Ajakhasadék, szájpadhasadék – diagnosztika és ellátás
• Gyermekút Módszertani Központ: Ajánlások – e-verzió
• Gyógypedagógiai Szemle (2011/1): ajak- és szájpadhasadékhoz kapcsolódó tanulmányok
• Magyar és mtsai. (2024): Ajak- és szájpadhasadékos gyermekek korszerű kezelése
• Kas Bence – Marton Klára – Fehérné Kovács Zsuzsanna – Lőrík József (szerk.) (2024): Logopédia 1

Kép: Canva AI

Sok szülő számára az első feltűnő jel az, hogy a gyermek beszéde „orrhangú”, nehezebben érthető, vagy bizonyos hangok furcsán szólnak. Ajak- és szájpadhasadék esetén ez különösen gyakori, és természetes módon vet fel kérdéseket: mi okozza, kinőhető-e, és mit lehet tenni?

Ez a cikk segít tisztázni, mit jelent az orrhangzósság, mi áll a hátterében, és miért jelenik meg gyakran ajak- és szájpadhasadékos gyermekeknél.

Mit jelent az orrhangzósság?

Az orrhangzósság (szakmai nevén rhinolalia) a beszéd rezonanciájának eltérését jelenti. Ilyenkor a beszédhangok képzése során a levegő áramlása nem a megszokott módon történik, és a hangzás megváltozik.

Fontos hangsúlyozni:

• az orrhangzósság nem artikulációs hiba,
• nem „rossz beszédtechnika”,
• hanem a beszédhangzás akusztikai sajátosságának megváltozása.

Miért alakul ki orrhangzósság?

A normál beszéd során a lágyszájpad és a garatfal együttműködése biztosítja, hogy a levegő a megfelelő irányba áramoljon. Ha ez az együttműködés nem megfelelő, a hangzás megváltozik.

Orrhangzósság akkor alakulhat ki, ha:

• a velofaringeális zárás nem megfelelő,
• anatómiai eltérés van jelen,
• vagy a működés koordinációja sérül.

Miért gyakori ajak- és szájpadhasadék esetén?

Ajak- és szájpadhasadékos gyermekeknél a beszédrezonanciát érintő eltérések nem ritka szövődmények, hanem a kórkép természetes velejárói lehetnek.

Ennek okai lehetnek:

• a szájpad struktúrájának eltérései,
• a műtéti korrekció utáni funkcionális sajátosságok,
• a velofaringeális zárás elégtelensége,
• a beszédfejlődés során kialakuló kompenzációs minták.

Fontos:
a sebészi ellátás önmagában nem mindig oldja meg a rezonancia problémáját, ezért jelenhet meg tartós orrhangzósság.

Milyen formában hallható az orrhangzósság?

A szülők gyakran így írják le:

• „mintha mindig náthás lenne”,
• „mintha az orrán beszélne”,
• „nem tiszták a hangok”.

Az orrhangzósságnak azonban több típusa van, amelyek eltérő okokra vezethetők vissza – ezek megkülönböztetése szakember feladata.

Mit jelent, és mit nem jelent az orrhangzósság?

Mit jelenthet:

• a beszédrezonancia eltérését,
• velofaringeális működési zavart,
• komplex logopédiai vizsgálat szükségességét.

Mit nem jelent:

• értelmi elmaradást,
• „lustaságot” vagy „rossz szokást”,
• azt, hogy a gyermek nem tud majd érthetően beszélni.

Mikor érdemes szakemberhez fordulni?

Érdemes logopédiai vizsgálatot kérni, ha:

• az orrhangzósság tartósan fennáll,
• a beszéd érthetősége romlik,
• a gyermek beszédfejlődése elakadni látszik,
• ajak- vagy szájpadhasadék szerepel az anamnézisben.

Az orrhangzósság ajak- és szájpadhasadék esetén gyakori és érthető jelenség, amely nem a gyermek hibája. A pontos okok feltárása és a megfelelő ellátás megválasztása mindig egyéni mérlegelést igényel.

Ha szeretnél tisztábban látni abban, hogy gyermeked beszédhangzása mögött mi állhat, érdemes szakemberrel átbeszélni a tapasztalt tüneteket.

Ha van kérdésed, írj nekünk nyugodtan.
http://logopedusbudapest.hu/kapcsolat/ | 06 20 273 6071

Kép: Canva AI

Sok szülő reménykedik abban, hogy a „későn beszélő” gyermek egyszer csak magától beérik.
És van, amikor ez így is van.

De a kutatások szerint, ha a gyermek 3–4 éves kor után is jelentős nyelvi nehézségeket mutat, sokkal nagyobb az esélye annak, hogy később tanulási és önbizalmi problémákkal küzd majd (Kas & Lukács, 2020).

A nyelvfejlődési zavar nem múlik el magától — de időben felismerve fantasztikusan jól fejleszthető.

Mit jelent „korai felismerés”?

Azt, hogy a gyermek:

• ne várjon évekig fejlesztés nélkül,
• még az óvoda-iskola átmenet előtt támogatást kapjon,
• megtanuljon sikerélménnyel kommunikálni,
• és elkerülje a későbbi kudarcélményeket.

Miért fontos időben felismerni a DLD-t?

1. Mert az iskolai tanulás nyelvre épül

Ha a gyermek nehezen érti a kérdést, a magyarázatot vagy a szöveges feladatot,
minden tantárgyban hátrányba kerül.

2. Mert az önbizalom sérülhet

A gyakori félreértések miatt a gyermek könnyen kialakíthatja magáról:
„Én buta vagyok.”
Ez messze nem igaz — de sajnos nagyon gyakori.

3. Mert a társas kapcsolatok is nyelvre épülnek

Ha nem érti a poénokat, a finom társas utalásokat, könnyen kimaradhat a közösségből.

4. Mert minél korábban kezdődik a terápia, annál jobb az eredmény

A gyermek agya rugalmas.
Óvodás korban a fejlődés gyors, játékos, örömteli.

Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a fel nem ismert nyelvfejlődési zavarnak?

👉 Gyengébb szövegértés
👉 Lassabb tanulási tempó
👉 Gyakoribb iskolai kudarc
👉 Fokozott szorongás
👉 Visszahúzódó viselkedés
👉 Sérült önbizalom

A jó hír: ezek megelőzhetők.

Mit tehetsz szülőként?

Figyeld a jeleket!

Nehezen mesél? Nem érti a történeteket? Nem használ mondatokat? Visszakérdez?

Kérj szakmai véleményt!

Egy logopédiai vizsgálat évekre tisztánlátást ad.

Kezdjétek minél hamarabb a fejlesztést!

A korai támogatás növeli az iskolai beválást és az önbizalmat.

A korai felismerés nem ijesztgetés.
Éppen ellenkezőleg:
esély arra, hogy a gyermeked magabiztos, sikeres és kiegyensúlyozott legyen az iskolában és azon túl is.

Ha szeretnéd tisztán látni, hogy gyermeked nyelvi fejlettsége megfelelően alakul-e,
💜 jelentkezz logopédiai vizsgálatra a Beszédhangoló Rendelőbe!

👉 http://logopedusbudapest.hu/

Szakirodalmi források

• Kas, B., & Lukács, Á. (2020). „Hogy mondjam?” – A nyelvfejlődési zavar jelensége és hatása a fejlődésre. Anyanyelv-pedagógia, XIII. évf., 3. szám.
• Bishop, D. V. M., Snowling, M., Thompson, P., & Greenhalgh, T. (2017). CATALISE: A Multinational and Multidisciplinary Delphi Consensus Study of Problems with Language Development. Journal of Child Psychology and Psychiatry.
• RADLD.org (2023). DLD Fact Sheet.

Sok szülő számára megnyugtató, amikor a hallásvizsgálat eredménye rendben van. Jogosan merül fel ilyenkor a kérdés: akkor miért tűnik úgy, hogy a gyermek mégsem mindig érti, amit mondunk neki?

A válasz az, hogy a hallás és a beszédértés nem ugyanaz a folyamat. A szakirodalom egyértelműen elkülöníti a hangok érzékelését a nyelvi jelentés feldolgozásától (Gósy, 2007; Gósy, 2010).

Hallás és beszédértés – két különböző rendszer

A hallás elsősorban akusztikus érzékelés: a fül és az idegrendszer képes-e a hanghullámok pontos felfogására.
A beszédértés ezzel szemben nyelvi és kognitív feldolgozási folyamat, amely során a gyermek a hallott hangsort jelentéssel ruházza fel (Gósy, 2007).

Ez azt jelenti, hogy:

• egy gyermek hallhatja pontosan a hangokat,
• mégis nehézsége lehet a szavak, mondatok, összefüggések megértésében.

A beszédértés tehát nem automatikus következménye a jó hallásnak (Gósy, 2010).

Mit jelent valójában a beszédértés?

A beszédértés több egymásra épülő terület együttműködését igényli:

• a szókincs ismeretét,
• a nyelvtani szerkezetek felismerését,
• a mondatok jelentésének összerendezését,
• a szövegkörnyezetből való következtetést.

A gyermek nemcsak „hallja”, hanem értelmezi is az elhangzottakat. Ehhez elengedhetetlen a megfelelően szervezett mentális lexikon és a nyelvi feldolgozás érettsége (Bóna, 2014).

Miért nem elég a jó hallásvizsgálati eredmény?

A beszédészlelési és beszédmegértési kutatások azt mutatják, hogy számos gyermeknél fordul elő olyan eltérés, amely nem hallási eredetű, mégis jelentősen befolyásolja a mindennapi kommunikációt (Gósy, 2007).

Ilyenkor a gyermek például:

• nem követi pontosan a hosszabb instrukciókat,
• félreérti az összetett mondatokat,
• bizonytalanul reagál beszédhelyzetekben,
• könnyen elfárad hallgatás közben.

Ezek a jelenségek gyakran nyelvi feldolgozási nehézségre utalnak, nem pedig hallásproblémára.

A szókincs szerepe a beszédértésben

A beszédértés szorosan összefügg a szókincs minőségével.
Nemcsak az számít, hogy a gyermek hány szót ismer, hanem az is, hogy mennyire mélyen érti azok jelentését, és képes-e őket különböző nyelvi helyzetekben alkalmazni (Bóna, 2014).

A kutatások szerint a beszédértési nehézségek gyakran együtt járnak:

• szűkebb vagy felszínesebb szókincs-szerveződéssel,
• bizonytalan jelentéskapcsolatokkal,
• gyengébb mondatmegértéssel (Bóna, 2014; Csirik, 2014).

Mit jelent mindez a gyakorlatban?

Logopédiai szempontból ezért kiemelten fontos, hogy:

• ne csak a hallást vizsgáljuk,
• hanem a beszédértést is célzottan értékeljük,
• figyelembe vegyük a szókincset, a mondatértést és a nyelvi feldolgozás egészét.

Egy gyermek akkor tud biztonságosan kommunikálni, ha a hallott beszédet valóban érti is, nem csak érzékeli (Gósy, 2010).

Összegzés

A hallás és a beszédértés nem azonos fogalmak.
A jó hallás önmagában nem garantálja a biztos megértést.

A beszédértés:

• nyelvi,
• kognitív,
• és jelentésfeldolgozó folyamat,
  amelynek fejlődése egyénenként eltérő lehet.

Ezért fontos a beszédértési nehézségek korai felismerése és megfelelő szakmai értelmezése.

Ha kérdésed van, nyugodtan írj nekünk.

http://logopedusbudapest.hu/kapcsolat/

Kép: Canva AI

Felhasznált szakirodalom

Bóna, Judit (2014).
A gyermek mentális lexikonának fejlődése.
In: Gyermeknyelv (szerk. Bóna Judit). ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

Csirik, Csaba (2014).
A szókincs és az olvasás kapcsolata az iskoláskor előtt.
Könyv és Nevelés, 16(2), 64–72.

Gósy, Mária (2007).
Beszédészlelési és beszédmegértési zavarok az anyanyelv-elsajátításban.
Magyar Nyelvőr, 131(2).

Gósy, Mária (2010).
A beszédfeldolgozás folyamatai gyermekkorban.
Akadémiai Kiadó, Budapest.

A gyermek szókincsének fejlődése nem pusztán arról szól, hogy hány szót használ. Legalább ilyen fontos kérdés az is, hogy mennyire mélyen érti a szavak jelentését, és milyen kapcsolatokat tud kialakítani közöttük.

A nyelvészeti és gyermeknyelvi kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy a szókincs minősége alapvetően befolyásolja a beszédértést, a gondolkodást, valamint az iskolai tanulás sikerességét (Bóna, 2014).

A szókincs, mint mentális lexikon

A gyermekek szókincsét a szakirodalom mentális lexikonként írja le: ez egy belső, folyamatosan bővülő rendszer, amelyben a szavak hangalakja, jelentése és használata összekapcsolódik (Bóna, 2014).

A mentális lexikon:

• nem egyszerű szótár,
• hanem egy jelentéshálózat,
  ahol a szavak kapcsolatban állnak egymással, például jelentés, szófaj vagy használati helyzet alapján.

A gyermek először a szavak megértésében (receptív szókincs), majd azok aktív használatában (expresszív szókincs) fejlődik. A két terület nem mindig azonos ütemben halad (Bóna, 2014).

Mit jelent a szókincs mélysége?

A szókincs mélysége azt mutatja meg, hogy a gyermek:

• mennyire pontosan érti egy szó jelentését,
• felismeri-e a szó többféle jelentését,
• tud-e különbséget tenni hasonló jelentésű szavak között,
• képes-e a szót különböző helyzetekben megfelelően használni.

A kutatások szerint nem a szavak száma a döntő, hanem az, hogy a gyermek milyen kapcsolatrendszerben tárolja és használja ezeket (Bóna, 2014).

A szókincs mélysége és a beszédértés kapcsolata

A beszédértés nem pusztán hallási kérdés. Ahhoz, hogy a gyermek valóban megértse a hallott üzenetet, szüksége van:

• megfelelő szókincsre,
• stabil jelentéskapcsolatokra,
• és a nyelvi információk feldolgozásának képességére.

A szókincs mélysége közvetlen hatással van arra, hogy a gyermek:

• mennyire érti az összetett mondatokat,
• hogyan követ instrukciókat,
• képes-e következtetni a szövegkörnyezetből (Bóna, 2014).

Szókincs és olvasás: szoros összefüggés

Az iskoláskor közeledtével a szókincs szerepe tovább erősödik. Kutatások igazolják, hogy a szókincs fejlettsége és az olvasásértés szorosan összefügg (Csirik, 2014).

Az olvasás során a gyermek:

• új szavakkal találkozik,
• meglévő szókincsére épít,
• és a jelentéskapcsolatok segítségével érti meg a szöveget.

A közös mesélés, beszélgetés és felolvasás bizonyítottan támogatja a szókincs mélyebb szerveződését, nem csupán annak bővülését (Csirik, 2014).

Miért fontos mindez a logopédiai megközelítésben?

A nyelvi fejlesztés során nem elegendő „szavakat tanítani”. A cél az, hogy a gyermek:

• megértse a szavak közötti kapcsolatokat,
• képes legyen rugalmasan használni őket,
• és biztos nyelvi alapokra építse kommunikációját.

Ezért a szókincs fejlesztése mindig összetett folyamat, amely a nyelvi gondolkodás egészét érinti (Bóna, 2014).

Összegzés

A szókincs mélysége a gyermek nyelvi fejlődésének egyik kulcstényezője.
Nem csak az számít, hogy mennyi szót használ, hanem az is, hogy hogyan érti és kapcsolja össze őket.

A gazdag, jól szervezett szókincs:

• segíti a beszédértést,
• támogatja az iskolai tanulást,
• és biztonságos alapot ad a kommunikációhoz.

Ha van kérdésed, írj nekünk nyugodtan.

http://logopedusbudapest.hu/kapcsolat/

Kép: Canva AI

Felhasznált szakirodalom

Bóna, Judit (2014):
A gyermeknyelv sajátosságai.
In: Bóna Judit (szerk.): Gyermeknyelv.
ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.
URL: https://real.mtak.hu/72566/1/Bona_Gyermeknyelv_READER.pdf

Csirik, Csaba (2014):
A szókincs és az olvasás kapcsolata az iskoláskor előtt.
Könyv és Nevelés, 16(2), 64–72.
URL: https://epa.oszk.hu/03300/03300/00020/pdf/EPA03300_konyv_es_neveles_2014_2_064-072.pdf

Hányszor gondoltad már azt, hogy a gyermeked nem figyel rád?
Mondasz valamit, ő pedig tovább játszik, nem reagál, elkalandozik…

De mi van akkor, ha nem figyelmetlenség, hanem nem értés áll a háttérben?
A kutatások szerint a nyelvfejlődési zavarral élő gyerekek gyakran úgy tűnnek, mintha „nem figyelnének”, miközben valójában nyelvi feldolgozási nehézséggel küzdenek (Bishop et al., 2017).

Miért tűnik a gyermek figyelmetlennek, ha valójában nyelvfejlődési zavara (NYFZ) van?

1. Mert lassabban dolgozza fel a hallott mondatokat

A beszédértés időt igényel.
Ha a mondat bonyolult („Tedd le a piros könyvet, aztán hozd el a kabátodat is!”), könnyen elveszíti a fonalat.

2. Mert nem minden szót ért pontosan

A NYFZ gyermekeknek gyakran hiányzik a stabil jelentés mögöttes szókincse (Kas & Lukács, 2020).
A bizonytalan szavak miatt a mondat egésze is bizonytalanná válik.

3. Mert nehézséget okoz az összefüggések követése

A logikai kapcsolatok („előtte”, „utána”, „ha”, „mert”) gyakori félreértésekhez vezethetnek.

4. Mert túl hosszú a feldolgozandó információ

Ez figyelmetlenségnek látszik, pedig nyelvi túlterhelődés.

Milyen jelek utalhatnak arra, hogy nem figyelmetlenség, hanem NYFZ húzódik meg a háttérben?

👉 Nem reagál az összetett utasításokra.
👉 Gyakran visszakérdez: „Mit mondtál?”
👉 Összezavarodik hosszabb beszélgetésekben.
👉 Több lépéses feladatokat nem követ.
👉 A pedagógus figyelemzavart gyanít.
👉 Otthon jobban működik, mint csoportban.

Ezek nagyon gyakran nem viselkedési problémák, hanem nyelvi megértési nehézségek.

De mégis: hogyan különíthető el a figyelmetlenség a nyelvfejlődési zavartól?

 1. A figyelmetlen gyerek érti a feladatot, csak nem reagál időben

A NYFZ gyerek nem (vagy nem teljesen) érti.

2. A figyelmetlen gyerek könnyen megérti az egyszerű mondatokat

A NYFZ gyerek egyszerű mondatoknál is visszakérdezhet.

3. A figyelmetlen gyerek jól reagál vizuális jelzésekre

A NYFZ gyereknek a vizuális támogatás segít, de önmagában kevés lehet.

4. A NYFZ gyerek következetesen félreérti a bonyolultabb mondatokat

Ez a kulcskülönbség.

Mit tehetsz szülőként?

-        Rövid, egyszerű mondatokat használj

Ne terheld túl az információt.

-        Nézz a szemébe, mielőtt beszélsz

Segít fókuszálni és nyelvileg ráhangolódni.

-        Kérd meg, hogy mondja vissza

Ne „számonkérés”, csak ellenőrzés: megértette-e.

-        Használj vizuális támpontokat

Tárgyak, képek, gesztusok — ezek megtartják a figyelmet és a jelentést.

-        Kérj logopédiai vizsgálatot

A beszédértési nehézség felismerése kulcsfontosságú a továbblépéshez.

A „nem figyel” sokszor segítségkérés.
Ha megértjük, hogy miért nem reagál a gyermek,
teljesen új fényben látjuk a viselkedését — és megnyílik az út a támogatás felé.

Ha szeretnéd kideríteni, hogy a gyermekednél figyelemzavar vagy beszédértési nehézség áll a háttérben,
💜 jelentkezz logopédiai vizsgálatra a Beszédhangoló Rendelőbe!

👉 http://logopedusbudapest.hu/

Szakirodalmi források

• Bishop, D. V. M., Snowling, M., Thompson, P., & Greenhalgh, T. (2017). CATALISE: A Multinational and Multidisciplinary Delphi Consensus Study of Problems with Language Development. Journal of Child Psychology and Psychiatry.
• Kas, B., & Lukács, Á. (2020). „Hogy mondjam?” – A nyelvfejlődési zavar jelensége és hatása a fejlődésre. Anyanyelv-pedagógia, XIII. évf., 3. szám.
• org (2023). DLD Fact Sheet.

Sok gyermek úgy jut el felső tagozatig vagy középiskoláig, hogy senki sem sejti, hogy évek óta küzd a nyelvi megértéssel.
A tananyag nehezedik, a társas élet bonyolultabb lesz… és egyszer csak kiderül:

A probléma nem figyelemzavar,  és nem is lustaság, hanem egy eddig rejtve működő nyelvfejlődési zavar.

Miért pont kamaszkorban derül ki?

1. Mert hirtelen megnő a nyelvi terhelés

Absztrakt fogalmak, hosszú definíciók, összetett szövegek között töltik a napjaikat az iskolában.

2. Mert a tantárgyi szövegértés lesz a tanulás alapja

A NYFZ egyik központi tünete a beszédértés és a szövegértés nehezítettsége.

3. Mert a társas kommunikáció is bonyolultabbá válik

A kamaszok gyorsan váltanak témát, sok metaforát és utalást használnak.

Milyen jelek utalhatnak kamaszkori DLD-re?

👉 Nehezen érti a tankönyveket.
👉 Nem tudja összefoglalni a leckét.
👉 Kerüli a felelést.
👉 Lassú a munkatempó.
👉 Gyakran visszakérdez.
👉 Társas helyzetekben hallgatag.
👉 Szorong a tantárgyak miatt.

Ezek NEM lustaság jelei, hanem nyelvi feldolgozási különbségek.

Hogyan segíthetsz?

1. Biztonságos beszélgetést teremts.

„Mi volt nehéz benne?” — ez nyitottabb kapu, mint a „Miért nem érted?”.

2. Érzelmi támogatás

A szégyenérzet erős gátja a tanulásnak.

3. Logopédiai vizsgálat

Serdülők számára is vannak olyan eszközök, amelyek feltérképezik a szövegértést, mondatértést és verbális memóriát.

4. Tanulásszervezés

A vizuális jegyzetelés, kiemelések és grafikus szervezők csodát tesznek.

5. Társas támogatás

Egy biztonságos baráti kapcsolat óriási erőforrás lehet.

A kamaszkor önmagában is kihívás, de egy rejtett nyelvfejlődési zavarral pedig különösen az.
A késői felismerés nem kudarc, hanem  még mindig egy lehetőség:
lehetőség arra, hogy a gyermeked újra önbizalommal forduljon a tanulás és a kommunikáció felé.

Ha úgy látod, hogy gyermeked küzd a szövegértéssel vagy a tantárgyi kommunikációval,
💜 jelentkezz logopédiai vizsgálatra a Beszédhangoló Rendelőbe!

👉 http://logopedusbudapest.hu/

Szakirodalmi források

• Kas, B., & Lukács, Á. (2020). „Hogy mondjam?” – A nyelvfejlődési zavar jelensége és hatása a fejlődésre. Anyanyelv-pedagógia, XIII. évf., 3. szám.
• Bishop, D. V. M., Snowling, M., Thompson, P., & Greenhalgh, T. (2017). CATALISE: A Multinational and Multidisciplinary Delphi Consensus Study of Problems with Language Development. Journal of Child Psychology and Psychiatry.
• RADLD.org (2023). DLD Fact Sheet.

Ismerős a helyzet, amikor a kisebb gyermek még csak gondolkodik, máris megszólal a nagyobb testvér:
„Azt akarja mondani, hogy…”

Elsőre kedves gesztusnak tűnik, és valóban az is.
De ha a gyermeked nyelvfejlődési zavarral (NYFZ) küzd, ez a jószándék akár meg is akaszthatja a saját kommunikációjának kibontakozását.

A kutatások szerint NYFZ esetén gyakran felborulnak a kommunikációs szerepek a családban, ami hosszú távon a gyermek önállóságát és nyelvi önbizalmát is befolyásolhatja (Kas & Lukács, 2020).

De miért beszél a testvér a gyermek helyett?

1. Mert segíteni szeretne

A nagyobb testvér érzi, hogy a másik küzd, és szeretné megkönnyíteni a helyzetet.

2. Mert gyorsabban kommunikál

A NYFZ gyermek lassabban hívja elő a szavakat és a testvér már rég válaszolt helyette.

3. Mert rutinná válik

Ezzel az a gond, hogy a NYFZ-ben érintett gyermek megtanulja: „nem kell próbálkoznom, majd más elmondja”.

Miért akadályozza ez a fejlődést?

❗ Gátolja a szókeresést és a spontán beszédet

A gyermek nem gyakorolja azokat a területeket, amelyek épp fejlődés vagy fejlesztés alatt állnak.

❗ Csökkenti az önbizalmát

Kialakulhat benne: „Én nem tudom jól elmondani.”

❗ Elfedi a valódi nehézséget

A környezet nem hallja, hogyan kommunikál egyedül.

❗ A testvér túlzott felelősséget visz

Ez érzelmileg megterhelő szerep lehet számára.

Mit tehetsz szülőként?

1. Teremts külön beszédhelyzeteket

Legyen alkalom, amikor csak a kisebb gyermek válaszol.

2. Adj időt

A csend gondolkodási idő, ez különösen igaz NYFZ esetén.

3. Ismerd el a nagyobb testvért, de finoman irányíts

„Köszönöm, hogy segítesz, most szeretném, ha ő mondaná el.”

4. Modellnyújtás — nem javítás

Így tanul, de nem sérül az önbizalma.

5. Kérj logopédiai vizsgálatot

A szakember feltárja, milyen területen van szükség támogatásra.

A testvéri segítség érték, de a gyermekednek nem csak szavakra, hanem saját hangra is  van szüksége.
Ha lehetőséget adsz neki, bátrabban és magabiztosabban fog kommunikálni.

Ha úgy érzed, gyermeked túlságosan a testvérére támaszkodik,
💜 jelentkezz logopédiai konzultációra a Beszédhangoló Rendelőbe!

👉 http://logopedusbudapest.hu/

Szakirodalmi források

• Kas, B., & Lukács, Á. (2020). „Hogy mondjam?” – A nyelvfejlődési zavar jelensége és hatása a fejlődésre. Anyanyelv-pedagógia, XIII. évfolyam, 3. szám.
• Bishop, D. V. M. et al. (2017). CATALISE: A Multinational and Multidisciplinary Delphi Consensus Study of Problems with Language Development. Journal of Child Psychology and Psychiatry.
• RADLD.org (2023). DLD Fact Sheet.