A beszéd képessége emberi kiváltság.
Hioszi Tatiosz

A logopédiai diagnosztikák leírásával foglalkozó cikksorozatom végére tartogattam a legizgalmasabbat mind közül: a komplex logopédiai diagnosztikát. Ahogyan a neve is mutatja, ez egy összetettebb vizsgálat. Főként gyerekeknek ajánlom, mert ez az a kor, amikor még „minden lehetséges” (természetesen logopédiai szempontból értem) és (szinte) minden korrigálható.

Amikor olvasmányainkból esetleg a háziorvostól, a nővértől, az óvoda/iskola pedagógusoktól vagy más szülőktől begyűjtött információink alapján felmerül bennünk a gyanú, hogy gyermekünk valamilyen logopédiai problémával küzd, olyankor tudjuk célzott diagnosztikai vizsgálatra vinni a gyerkőcöt. Ilyenkor a szakember ráerősít vagy rácfol a gyanúnkra; előbbi esetben a diagnosztikát egy célzott terápia követi (erről olvashatsz a témában íródott többi cikkemben), utóbbiban pedig gyakran megkönnyebbülés: szerencsére nincs baj.

Vannak azonban esetek, amikor sejthető, hogy logopédiai beavatkozásra lenne szükség, azonban nincs semmi konkrét a kezünkben. Ilyen például az, amikor a kicsinek nehezen megy az írás, olvasás elsajátítása, vagy pár évvel később az idegen nyelvekkel gyűlik meg a baja – igen, ezeknek bizony könnyedén lehet logopédiai eredetű oka. Vagy ilyen például az, amikor a hosszantartó terápia mellett, az otthon lelkiismeretesen elvégzett házi feladatok ellenére sincs kielégítő javulás a gyerek beszédkészségében – vagy éppen egyáltalán nem javulnak a tünetei.

De a komplex logopédiai diagnosztikát nem csak akkor érdemes fontolóra venni, amikor már jelentkeznek a nehézségek. Ha egy ilyen vizsgálatot végigcsináltok a gyerkőccel, rengeteg mindenre választ kaphattok és úgy alakíthatod a kicsi tanulmányait, hogy magabiztosan állhasson neki az új tudás megszerzésének. A komplex vizsgálatból megtudhatod,

• hogy a gyermeked beszéd és nyelvi készsége az életkorának megfelelően alakul-e,
• hogy elég érett-e a nyelvi készsége az iskolakezdéshez,
• hogy milyen lesz az olvasáshoz, írához való kapcsolata,
• sőt, azt is, hogy érdemes-e már kisiskolás korban idegennyelvet tanulnia a gyerkőcnek.

A jellemzően 5-14 éves kor között ajánlott komplex logopédiai diagnosztika segít, hogy gyermeked a lehető leghatásosabb, teljesen egyénre szabott logopédiai terápiát kapja meg.

Ahogyan azt már fentebb is írtam, ez egy kicsit összetettebb, így időigényesebb vizsgálat:  a gyerekek beszédállpotának teljeskörű feltérképezéséhez mintegy 1,5-2 órás vizsgálatra van szükség. Egy ekkora vizsgálat fárasztó, ezért természetesen szüneteket is beiktatunk (lehet hozni nasit vagy üdítőt), így – bár alapvetően javaslom, hogy egy alkalom alatt „legyünk túl” a vizsgálaton, szükség esetén két-három rövidebb üléssé is alakítható a teljes diagnózis felállítása. Mivel e a két óra egy nagyobb időintervallum inkább a szülőknek szokott sok lenni egyszerre (sokaknak nehéz megszervezni úgy a teljes napot, hogy két óra plusz az utazás ideje teljesen kiessen az egyik szülőnek), ezért nálam arra is van lehetőség, hogy a szülő a „saját részét” (a szükséges dokumetumokat) online töltse ki – a gyereket pedig elhozhatja akár a nagyszülő vagy egy barát is.

És akkor lássuk, hogy mire számíthatsz, ha úgy döntesz, egy ilyen vizsgálatra hozod el a gyermekedet! Először is megcsináljuk a klasszikus artiklációs vizsgálatot: beszélgetünk, képeket nézegetünk és játékos gyakorlatokat végzünk. Ezt követően a különböző nyelvi szinteket mérjük fel különböző tesztekkel. Hallgatunk magnót hangszórón és fülhallgatón keresztül, képeket nézegetünk, játszunk velük, esetleg olvasunk is egy kicsit. A feladatokat úgy állítottam össze, hogy ne csak a gyerkőcöknek legyen változatos, hanem nekem is sok-sok információval szolgáljon, ezért minden gyakorlat más területet vizsgál.

A vizsgálat után felállítom a diagnózist és alaposan átbeszélem a szülőkkel, hogy melyik részvizsgálat milyen eredményt hozott. Elmagyarázom, hogy a kapott diagnózis mit jelent, és megvitatjuk a további lépéseket is, amennyiben szükség lesz rájuk.

Érdekelne egy ilyen vizsgálat? Szívesen tudnád, hányadán áll gyermeked a helyes beszéddel? Jelentkezz be hozzám az elérhetőségeim valamelyikén és egyeztessünk egy diagnosztikai időpontot!

A szavak és kimondásuk
különleges jelentőségű.
Susie Orbach

A nyelvlökéses nyelés laikus szemmel egy alig észrevehető probléma, azonban nagy hatással lehet mind a fogak elhelyezkedésére, mind az artikulációra. Ha a gyanú fennáll, érdemes mindenképpen kivizsgáltatni, mert gyakran csak akkor vesszük észre, hogy „valami nem volt oké”, amikor már elkezdenek érezhetővé válni a terápia hatásai.

Jelenlegi cikksorozatomban a logopédiai diagnosztikákkal foglalkozom; az artikuláció és a beszédészlelés után most újra egy gyakori, korosztálytól függetlenül sokakat érintő problémáról szedem össze az alapvető tudnivalókat, ez pedig a nyelvlökéses nyelés vizsgálata.

A nyelvlökéses nyelés kivizsgálását két esetben érdemes fontolóra venni. Egyrészt fogszabályzás és egyéb fogászati-esztétikai beavatkozások előtt minden esetben javaslom egy logopédus felkeresését a témában. A nyelvlökéses nyelés esetén ugyanis – ahogyan erről a neve is árulkodik – nyeléskor a nyelv előre lökődik, és ez a folytonosan ismétlődő nyomás torzíthatja a fogak elhelyezkedését. Amennyiben ez az oka a kusza fogaknak, a fogszabályzó „munkáját” gyakran lelassítja a nyelvünk és sajnos nagyon sok esetben előfordul az is, hogy a szépen helyre tett fogak állását ismét vissza rendezi a nyelv felől érkező nyomás.

Másrészt viszont a különösen makacs, terápia hatására sem javuló hangtorzítások fennállása esetén is jó, ha megvizsgáltatjuk a nyelést is, mert sokszor ez is megbújhat az arikulációs problémák hátterében – bár, ahogyan azt a korábbi cikkeimben is jeleztem, egy jó logopédus el sem kezdi a terápiát a pontos diagnózis felállítása előtt.

Ha nyelvlökéses nyelés diagnosztikára adod a fejed (és itt szeretném hagsúlyozni, hogy a korod miatt ne fájjon a fejed: nyolc éves kisiskolásoktól kezdve a felnőtteken át egészen idős korig vannak pácienseim, akiknél ezen – pontosabban ez ellen – dolgozunk a terápián), számíthatsz arra, hogy nagyon sokat fogunk beszélgetni. Ennek egyik célja természetesen az, hogy halljam, ahogyan beszélsz, másrészt viszont tisztában kell lennem a logopédiai előzményeiddel, azzal, hogy viselsz, viseltél-e vagy tervben van-e a fogszabályzó nálad, vannak-e táplálkozási nehézségeid, allergiás tüneteid stb. Röviden mondva elbeszélgetünk szinte mindenről, ami a szádat és a nyelvedet érinheti. Gyerekeknél természetesen nagyban számítok a szülők segítségére is ezek fetárásában. Ha szűkszavú vagy és hamar túljutunk ezen a részen, lehet, hogy szükség lesz egy kis felolvasásra is, de pánikra semmi ok: vannak megfelelő szövegeim erre az esetre is. Akárcsak az artikulációs vizsgálat esetében, itt is bele kell kukkantsak a szádba, hogy lássam, minden a helyén van. És végül – ezt nagyon szokták szeretni – eszünk, iszunk is egy kicsit: ropit, kekszet és vizet kell majd nyelned különböző módokon.

Ha mindezzel megvagyunk, jöhet a pontos diagnózis felállítása és kijelölhetjük a legoptimálisabb terápiás utat számodra. Ne feledd: egy jó logopédus nem kezdi el a terápiát „bemondásra”, vagyis anélkül, hogy előtte egy diagnosztikát fel ne állított volna, hiszen enélkül nem lehet célirányos terápiát folytatni. Ezért ha úgy érzed, a tüneteid (vagy gyermeked tünetei) nyelvlökéses nyelésről árulkodnak, előbb akkor is jelentkezz be egy kivizsgálásra, hiszen az is lehet, hogy a hasonló tünetek mögött egészen más típusú elváltozások állnak.

A szó az ember ékessége.
Thomas Mann

Ahogy legutóbbi cikkemben említettem, az első alkalom a logopédusnál egy kicsit mindig zavarbaejtő, hiszen legtöbben nem tudják, mire számítsanak. Ha Te is azok közé – pontosabban jelen cikk szempontjából fontosabb, hogy azon szülők közé – tartozol, akik szerint a logopédiai foglalkozáson csak berregünk és gyerekmondókákat ismételgetünk, olvasd végig ezt a cikket, hogy egy kicsit jobban megérthesd, mit miért csinálunk.

Míg az artikulációs vizsgálatra gyerekeket és felnőtteket egyaránt várok, addig a beszédészlelés és beszédmegértés diagnosztika – erre már valószínűleg rá is jöttél – kifejezetten gyerekeknek szól. Talán nem is kell nagyon belemennem abba, hogy miért fontos, hogy a gyerek felismerje és meg is értse a hallott beszédet, értelmezze annak tartalmát. Megértés hiányában eleinte „csak” beilleszkedési nehézségekkel kell megküzdenie, ám később, kisiskolás korban már a tanulással is hátrányba kerül, amit az esetleges kirekesztettség miatti lelki problémák tovább súlyosbíthatnak. Így a beszédmegértéssel küszködő gyermekek hamar nagyon lemaradnak kortársaiktólHogyan ismerhető fel? A leggyakoribb tünete a figyelemzavar: a gyerkőc sokszor visszakérdez, olyan, mintha máshol járna, pedig nem a maga teremtette mesevilágban időzik, egyszerűen csak nem veszi észre, hogy beszélsz hozzá. A magatartás problémák, a nehezen bővülő szókincs és az, hogy kortársaihoz képest sokkal nehezebben jegyzi meg a mondókákat – ez mind-mind arra utalhat, hogy a beszédészleléssel, beszédmegértéssel akadnak gondjai. Kisiskolás korban ezekhez olvasási és írási nehézségek társulnak, és szinte biztos, hogy tanulóként hadilábon fog állni az idegennyelvekkel is.

Ha ilyen tüneteket veszel észre gyermekeden, először is: ne pánikolj! Ha gyanítod, hogy gond lehet a beszédészleléssel, vidd el egy logopédushoz diagnosztikára. Nálam (és minden rendes logopédusnál egyébként) úgy zajlik egy beszédmegértés vizsgálat, hogy kap a gyerkőc egy fülhallgatót, azon keresztül kell meghallgatnia, majd nekem visszamondania az elhangzó szavakat. Aztán ugyanezt megcsináljuk egy magnóval  és közben „játszunk” is: kockákat, zipzárakat és képeket használunk fel néhány feladathoz annak érdekében, hogy a diagnózis szempontjából hasznos infókhoz jussunk.

Ezt már csak a diagnózis felállítása és a szükséges terápiás irány és a becsült terápia hossz megállapítása követi, majd közösen elindulunk a korrigálás útján, hogy a gyerkőc mihamarabb utolérje kortársait.

Felkeltettem az érdeklődésedet? Jelentkezz be hozzám az elérhetőségeim valamelyikén és egyeztessünk egy diagnosztikai időpontot!

A beszéd – utazás, amelynek célja van,
ezért az utat fel kell térképezni.
Dale Carnegie

Gyakran kapok érdeklődő telefonhívásokat olyan szülőktől, akik gyermekeinek az óvodai, iskolai szintfelmérőn ajánlották a logopédiai terápiát. Ezek a hívások rendszerint tárgyilagosan indulnak (megbeszéljük, hogy mit mondott az óvó vagy a tanítónéni, időpontot egyeztetünk stb.), ám végül szinte mindenkiből kibukik a kérdés: és mégis, mit mondjanak a gyereknek, mire számítson, ha elhozzák hozzám? Hogy ezt a bizonytalanságot (ami olykor felnőtt pácienseimet is jellemzi) elűzzem, arra gonodoltam: bemutatom az első alkalmak felépítését – a diagnosztikákat.

Fontos leszögeznünk, hogy aki hozzám érkezik kezelésre, mindenképpen egy diagnosztikai vizsgálatra kell, hogy érkezzen. Ezen az első, sőt, inkább nulladik foglalkozáson mérjük fel, hogy honnan indulunk, hogy utána célirányosan, a megfelelő terápiás módszerek segítségével rakjunk rendet a páciens beszédében. Neked is (a gyermekednek is, ha őt hozod) és nekem is az a legjobb, ha nem lövöldözünk vaktában.

A legegyszerűbb, alap diagnosztikai vizsgálat nálam – az artikuláció vizsgálat. Erre kicsik és nagyok bejelentkezését egyaránt várom, hiszen a kisebb, kevésbé jól hallható beszédképzési hibákat sokszor felnőtt éveinkben is magunkkal hordozzuk, és mivel mi már megszoktuk, csak a környezetünk érzi: lehetne szebb is a beszédünk. Ha sokat beszélünk a munkánk során vagy nagy nyilvánosság előtt kell megszólalnunk, egészen más hatással lehet a közönségünkre a beszédünk akkor, ha szépen, tisztán beszélünk – és ugye Te sem szeretnéd, ha a raccsoló ‘r’ hangjaid vagy susogó ’s’ hangok miatt lenne emlékezetes az előadásod, ahelyett, hogy a mondanivalódra koncentrálnának?!

Gyerekek esetében még fontosabb a tiszta, jól érthető artikuláció: nem csak az iskolakezdés egyik alappillére a szép beszéd, az írás-olvasás könnyebb elsajátításában, az órákon való magabiztos megszólalásban (senki szem szeret megszólalni, ha minden alkalommal többször elismételtetik vele a választ, ezzel még jobban felhívva a figyelmet a beszédhibára) és a társas kapcsolatok, barátságok kiépítésében is fontos szerepe van a tiszta, jól érthető beszédnek.

Ha úgy döntesz, eljössz (vagy a gyerkőcödet elhozod) hozzám egy artikulációs vizsgálatra, egy körülbelül félórás foglalkozásra számíts. Ne legyél zavarban, ígérem: nem fogok harapni. Ehelyett mosolyogva fogadlak és elkezdünk majd beszélgetni. Ezalatt felmérem az artikulációs készségedet (vagy, ismétlem: a gyerkőcét), szükség esetén (főleg gyerekeknél) egy képes szógyűjteményt is kézbe veszünk, hogy biztosan ne maradjon ki egyetlen hang sem. Egy gyors fizikai vizsgálatot is elvégzek majd: belekukkantok a szádba, hogy lássam, minden úgy van-e, ahogyan lennie kell. Végül pedig az egyes artikulációs szerveket (ajak, nyelv) is megdolgoztatjuk, hogy lássuk tényleg azt csinálják-e, amit mondasz nekik. És ennyi.

Ugye, hogy nem is olyan ijesztő? Ha mindezzel megvagyunk, felállítok egy szakvéleményt és javaslok egy terápiás módszert, ami mentén elindulva a lehető legrövidebb idő alatt tudjuk felülírni a rossz artikulációs berögződéseket, hogy hamarosan mindketten nagyon büszkék lehessünk a közösen elért eredményeinkre.

Felkeltettem az érdeklődésedet? Jelentkezz be hozzám az elérhetőségeim valamelyikén és egyeztessünk egy diagnosztikai időpontot!

A grimaszolás vicces, jókedvre derít és ha hiszed, ha nem, segít a helyes beszédképzésben. Szóval, ha csak egy tanácsot fogadsz el ma tőlem, az ez legyen: grimaszolj!

Ahogyan azt az előző blogbejegyzésemből megtudhattad, a folyóbeszéd, a szókincs és az olvasás kialakulásában nagyon sokat segítenek a társasjátékok. Az olvasás előkészítésére egészen nagycsoportos kortól ajánlottam társasokat, amik akár még felnőtt korban is hasznosak és szórakoztatóak lehetnek. De vajon mi a helyzet a kisebbekkel? Velük nem érdemes még játszani? Dehogynem! Sőt, kisgyermek korban fejleszthetők a legkönyebben a készségeink, így nem csak érdemes, hanem hasznos is.

A legtöbb játéknak megvan a maga szerepe a tanulásban, még ha ezt nem is vesszük mindig észre. A társasokról megtudhattad az imént már említett blogcikkemben, hogy a közösségbe való beilleszkedés alapjait fektetik le a gyermekeinkben; a babakori (készség)fejlesztő játékoknak pedig kevésbé „rejtett” előnyei vannak. De azt vajon gondoltad volna, hogy a grimaszolás is segíthet a helyes beszédformálásban?

Úgy bizony! A különböző arckifejezésekhez négy mimikai izomcsoportunk együttes munkája kell, sőt olykor a rágóizmaink is bekapcsolódnak. A beszédképzésben ez utóbbiak mellett a szájkörüli mimikai izmoknak van nagy szerepe, és talán magadtól elsőre nem is gondolnád, de beszédtanuláskor az orrnyílás izmainak is jut egy kis feladat – a grimaszolással pedig jól megdolgoztatjuk ezeket.

Az ember, és különösen a gyermek utánzással tanul. Sokszor nem is tudatosul benne, hogy mit miért és hogyan csinál, ám gyakorlással a tudatosság is fejleszthető – és ez a tudatosság lesz az, amit majd a beszédképzésben is ki tudunk használni. A feladat tehát egyszerű: grimaszolj a gyerekekkel. Ha egy kicsit meg akarod csavarni a dolgot, szerezd be a MimiQ - Grimaszpárbaj című társasjátékot, amivel gyakorolhatjátok a tudatos grimaszolást, és használhatjátok, erősíthetitek a grimaszoláshoz (és a beszédhez, ahogyan ugye korábban mondtam) szükséges izmokat.

És ha már az arcizmok erősítéséről, tudatosításáról beszélünk, szintén egy nagyon hasznos és szórakoztató játék a Sokoldalú fejlesztő karika. Ezzel a szájizmok és a légzéstechnika mellett fejleszthető a szem és a kézkoordináció és az egyensúlyérzék is. A MimiQ-kel szemben előnye, hogy míg az utóbbi annál mókásabb, minél többen játszátok, a Karikával egyedül is leköthetik magukat a gyerekek.

Mindkét játékot az ovódás korosztálynak ajánlom elsősorban.

A közös játéknak jelentős hatása van a szabálykövető magatartás kialakulására, ám egy jól megválasztott társasjáték által akár az olvasás, szövegértés, a beszédkészség és az önkifejezőkészség is fejlődhet.

A legtöbben bele sem gondolnak, hogy a társasjátéknak micsoda szerepe van az ember, különösen a mindenre fogékony korban lévő gyermek életében. Azok a gyerekek, akikkel rendszeresen társasoznak a szüleik, később könnyebben felismerik, értelmezik és magukévá teszik a csoportra vonatkozó szabályokat, ha új közösségbe kerülnek. A kicsiként játszott társasok felkészítik a gyerekeket az óvodai, majd iskolai beilleszkedésre, és ahogy nőnek, egyre összetettebb készségfejlesztő társasokkal segíthetjük játékosan a tanulást.

Arról már olvashattál a blogomon, és biztosan más forrásokból is tudod, hogy a rendszeres olvasás bővíti a szókincset, javítja a helyesírást, segíti a mondatszerkesztést és a kifejezőkészséget. Nos, hasonló a helyzet az úgynevezett szó- és betűjátékokkal.

• A szavak keresgélése fejleszti az aktív szókincset, sőt, a kisebbek akár új szavakat is megtanulhatnak a játék során.
• A közös játék segíti a kifejezőkészséget, az ismert kifejezésekben használt szavak elkülönítését és tudatos használatát.
• A táblán látható betűkből való szóalkotás fejleszti a fonológiai tudatosságot – ez pedig az egyik legfontosabb készség az olvasáshoz. A szavak szótagokra, hangokra bontása, illetve ugyanez visszafelé: a hangokból és szótagokból különböző szavak alkotása elemi fontosságú a szövegértéshez – és nem csak írásban, hanem szóban is.
• És mint a legtöbb stratégiai játék, a szókirakók is nagyon jól fejlesztik a logikai gondolkodást és a koncentrációt, ami nem csak az olvasás során, de az élet szinte minden területén hasznára válhat gyermekednek.

Minden korban más szinten állnak ezek a készségek, ezért nagyon fontos, hogy a gyermeked életkorának megfelelő társasokat válaszd ki, hiszen a sikerélmény hiánya könnyen kedvét szegheti; nem csak a játéktól, de minden betűvel, írással és olvasással kapcsolatos tevékenységtől elmegy a kedve, sőt az önbizalma is.

Betűtanuláshoz ajánlom például a Játékos olvasás és az Ismerd meg a betűket című társasjátékokat. Ezeket már az óvoda nagycsoportjában is elkezdhetitek játszani, de fejlettségi szinttől függően elsős és másodikos korban is szórakoztató tud lenni a kicsik számára.

A már stabil betűismerettel rendelkező gyerkekkel elő lehet venni a komolyabb játékokat is, mint a Scrabble vagy a Blanko, de itt is figyelj rá, hogy a gyermekednek megfelelő nehézségi szintet válaszd: 6-10 éves kor között a szókirakók junior változatával játszatok, tíz éves kor felett viszont emelhetitek a tétet, és elővehetitek az eredeti játékokat is.

Ha az olvasás mellett a beszédkészséget is fejlesztenéd, a szókirakókat olykor felválhatod a beszédközpontúbb szólánc játékokra – a szókincs és a fonológiai tudatosság mellett az emlékezet és a figyelem is nagy szerepet kap ezekben a játékokban. Ezeket inkább nyolc éves kor felett ajánlom, kezdjétek például a Tick Tack Bumm Láncreakció junior változatával.

A kép forrása: Pexels

A szép mosolyhoz, a rendezett fogsorhoz és a tiszta beszédhez elengedhetetlen, hogy helyesen és jól nyeljünk. Az előző írásban röviden áttekintettük, hogy mi is az a nyelvlökéses nyelés. Könnyű dolga van annak, akinek a fogszabályzó szakorvosa felhívja a figyelmét a problémára. Azonban olyanok is akadnak bőven, akik még nem kerültek még fogorvoshoz, nem állnak még kezelés alatt, de nyelési rendellenességük van, csak épp nem tudnak róla.

Nyelvökéses nyelés tünetei

Ezért érdemes tudni, hogy milyen jelei, tünetei lehetnek a nyelvlökéses nyelésnek (a teljesség igénye nékül):

• Nem javuló beszédhibák, melyek a következő hangokat érintik: sz, z, c, s, zs, cs, t, d, n, l.
• Szájlégzés, gyakran nyitott szájtartás.
• Éjszaka nyitott szájjal való alvás, horkolás.
• Gyakran cserepes, száraz ajkak.
• Fogsorzáródási, harapási rendellenességek.
• Fogazati eltérések, stb.

Muszáj kezelni? 

Több kliensemben is felmerült már a kérdés, hogy muszáj-e a nyelvlökéses nyelést kezelni. Nos, ha fogszabályzásról van szó, akkor igen, hiszen a fogszabályzás nem lesz eredményes a rossz nyeléstechnika fennállása miatt. Ha nincs folyamatban fogszabályzás, és a kliens nem is tervez, akkor viszont azt szoktam mondani, hogy nem kötelező, de nagyon ajánlott. Ugyanis a kezeletlen nyelvlökésnek a fenn említett kellemetlen tünetek lehetnek a következményei, így mindenképp célszerű ezeket megelőzni.

Fordulj szakemberhez!

Ha valamelyik tünetet észleled magadon, akkor javasolt mielőtt egy logopédust felkeresni, egy rövid vizsgálat után biztosan tudni fogod, hogy érintett vagy-e.

Vajon hogyan függ össze a fogszabályozás és a logopédia? A legtöbb felnőtt páciensem a fogszabályzása előtt vagy alatt keres fel, mert a fogszabályzó szakorvosa logopédiai terápiára küldi, az ún. nyelvlökéses nyelés kezelése miatt. Legtöbben akkor hallanak erről először.

Mi az a nyelvlökéses nyelés?

A nyelvlökéses nyelés általános jellemzői a következők:

• Nyeléskor a két fogsor nem záródik.
• A nyelvhegy a fogak között, ill. oldalt kicsúszik.
• Az is előfordulhat, hogy nem csúszik ki a nyelv, de előreirányuló mozgással ütközik a fogsornak.

Mivel egy nap akár 1000-2000 alkalommal is nyelünk, ezért a nyelv mozgása képes akkora erőt kifejteni, hogy bizonyos idő elteltével elmozduljon a fogsor: fogsorzáródási rendellenességet okozva. Legtöbbször ekkor érkeznek meg a fogszabályzásra az érintettek.

Hatékony a terápia?

A fogszabályázás azonban nem lehet teljesen sikeres, ha a kóros nyelési mechanizmust nem szüntetjük meg, mert a fogszabályzó és a nyelv ellentétes irányú erőhatásoknak teszik ki a fogakat. Így könnyen előfordulhat, hogy a nyelvlökéses nyelés csökkenti a fogszabályzás hatékonyságát, megnöveli a fogszabályzás időtartamát, vagy a fogszabályzó eltávolítás után – bizonyos idő elteltével – a fogak visszaállnak a fogszabályzás előtti állapotba.

Ezért nagyon fontos, hogy mielőtt belevágsz a fogszabályzásba, mindenképp bizonyosodj meg róla, hogy a Te esetedben nem áll-e fenn nyelvlökéses nyelés. Magyarországon a nyelvlökéses nyelés terápiájával a logopédusok foglalkoznak, így ha felmerül benned a gyanú, hogy esetleg érintett vagy, logopédust kell felkeresned. A legjobb, ha a nyelésterápia megelőzi a fogszabályzást, de ha a fogszabályzás elején kezdünk bele, akkor is időben vagyunk még, sikeres lehet a terápia.

Az utóbbi időben több olyan is gyermekkel találkoztam a terápiák során, akik bár már 5-6 évesek, mégsem tudták kifújni az orrukat. Nemcsak artikulációs problémájuk volt, de társult hozzá beszédészlelési probléma is, melyet kezlni kellett. Lehet, hogy elsőre furán hangzik, de ezek a logopédiai problémák összefüggésben állhatnak az orrfújással is!

Természetesen nem csak az orrfújási hiányosságok okozhatnak  logopédiai gondot, s nem is állítom, hogy minden gyermeknél lesz logopédiai következménye, de érdemes erre is odafigyelni a megelőzés érdekében.

Pic: © Creative Commons Zero (CC0)

Mikor jön el az idő?

Egy bizonyos életkor alatt természetesen még nem képesek az orrfújásra, ilyenkor a szülő gondoskodik a szabad orrjáratokról. Körülbelül 3 éves korukban kezdik a gyerekek megtanulni az orrfújást, 5-6 éves korra már többé-kevésbé képesek a helyes kivitelezésre.

Miért fontos ez?

Mivel az orrunkon vesszük a levegőt, ezért fontos, hogy a járatok szabadok legyenek. Ha az orron keresztül nem jut a gyermek levegőhöz, akkor a száján keresztül fogja azt venni. A szájlégzés esetén sokkal könnyebben szerezhetünk betegségeket, hiszen a levegőt nem szűri, tisztítja meg semmi. A gyakori felsőlégúti megbetegedéseknek pedig átmeneti, enyhe halláscsökkenés lehet az eredménye, melynek pedig logopédiai problémák lehetnek a következményei: pl. nyelvi késés, artikulációs zavar, beszédészlelés és beszédmegértés elmaradás.

Így nagyon fontos, hogy minél előbb megtanulja a gyerkőc az orrát fújni.

Milyen a helyes orrfújás?

Érdemes a fejet picit előre hajtani. Zsebkendőt emelünk az orrunkhoz, s először az egyik orrlyukat fogjuk be, a másikat pedig fújjuk, majd fordítva következik a művelet.

Hogyan taníthatod meg?

Én mindig a következő játékokkal vezetem be a technikát.

1. Először „szájfocit” játszunk: szájon keresztül fújjuk a labdát, vattapamacsot, stb.
2. Bevezetjük az „orrfoci” fogalmát: kizárólag orron keresztül fújjuk ugyanazokat az eszközöket. Ezzel a feladattal legyünk türelmesek, többször is vegyük elő, sokszor nagyon nehéz feladat nekik!
3. Ha már ez is megy, akkor olyan orrfocit játszunk, ahol az egyik orrlyukat befogjuk, csak a másikon fújjuk, majd csere. Itt is legyünk türelmesek, több napon, héten át is gyakorolhatjuk.
4. A végén pedig zsebkendőt teszünk az orrhoz és a már megtanult mozdulatokkal az orrfújás technikáját gyakoroljuk.

A fújógyakorlat blokk számos logopédiai terápiának nagyon fontos és kötelező eleme. Artikuláció javításánál, dadogás- valamint orrhangzósterápiánál gyakorlatilag kihagyhatatlan rész a légzéstechnika fejlesztése. Ezeket a gyakorlatokat általában nagyon élvezik a gyerekek, mert egyszerűek, szórakoztatóak, viccesek.

Erős fejlesztő hatásuk is van, továbbá nagy előnyük, hogy ezeket a játékokat otthon is lehet gyakorolni, szórakozásképpen — mellékhatásaként pedig ügyesedik a gyerkőc. �

De miért is olyan hasznosak a fújógyakorlatok?

Ahhoz, hogy szépen, tisztán beszéljünk elengedhetetlen, hogy olyan irányba és olyan mennyiségben fújjuk ki a levegőt, ahogy az az egyes hangok képzéséhez szükséges. Ezen felül az is fontos a jól érthető beszédhez, hogy megfelelő mennyiségű levegő álljon rendelkezésre egy-egy szövegegység elmondásahoz. A fújógyakorlatok közben nemcsak a fújás irányát, erősségét és folyamatosságát, időtartamát fejlesztjük, hanem az ajak- és nyelvizmokat is megmozgatjuk.

Gyakorlatok a foglalkozáson vs. otthon

A fejlesztendő hangok sajátosságainak megfelelően válogatjuk össze a fújógyakorlatokat a logopédiai foglalkozáson, attól függően, hogy mérsékelten, erősen, folyamatosan vagy röviden szükséges a levegőt kifújni az adott hanghoz. De nem kell logopédiai szaktudás ahhoz, hogy otthon is elővegyük ezeket a játékokat.

Ha a gyermeked logopédiára jár, vagy még nem jár, de beszédhibás, akkor mindenképp vedd elő ezeket a gyakorlatokat! Ha nincs logopédiai problémája, akkor is bátran ajánlom, a fejlesztő hatás akkor is érvényesül! Emellett szórakoztató és hasznos móka!

Jöhet a játék!

A keresőbe beírva rengeteg fújógyakorlatot lehet találni, de néhány alapgyakorlatot, alapjátékot én is összegyűjtöttem Neked:

• Buborékfújózás.
• Pitypang vagy más termések elfújása.
• Gyertya elfújása, "táncoltatása".
• Vattapamacs vagy papírdarab adott irányba, kapuba fújása. (Először szívószál nélkül, utána szívószállal.)
• Furulya, síp, szájharmonika fújása.
• Hengeres vagy szögletes ceruza fújása asztalon.
• Szívószál segítségével buborék fújása pohárban, vízből.
• Apró tárgyak (borsó, kukorica, szalvétadarab) szívászállal való fújása.
• Hóember, kukac, csillag stb. készítése papírból (melyet felfüggesztünk egy pálcára), s irányított fújása alulról, felülről, jobbról, balról.
• Kartonlapra 3 színes papírcsík ragasztása, s az így kialakított pályákon egy pingponglabdát, vattapamacsot, stb.
• Egy kartondoboz tetejére különböző méretű szívószáldarabokból labirintus ragasztása. Ezen a labrintuson át kell a fújni a golyót, vattapamacsot, stb.

Fújásra fel!