Az egyik leggyakoribb szülői kérdés ajak- és szájpadhasadék esetén: „Nem túl korai még?” vagy épp „Nem késő már?” A logopédiai terápia időzítése körül sok bizonytalanság él, részben azért, mert a beszédfejlődés és a sebészeti ellátás időrendje nem mindig esik egybe.

Ez a cikk abban segít, hogy reálisan értelmezhető legyen a logopédiai terápia életkori kérdése.

Van-e „ideális” életkor?

Nincs egyetlen, minden gyermekre érvényes életkor.
A logopédiai terápia kezdete függ:

• a beszédfejlődés aktuális szintjétől,
• a műtéti beavatkozások időpontjától,
• a rezonancia és az artikuláció állapotától,
• a gyermek együttműködésétől.

Ezért az időzítés egyéni mérlegelést igényel.

Mikor jelenhet meg először a logopédia?

Logopédiai szemlélet már:

• a beszédindulás környékén megjelenhet,
• akár tanácsadás, megfigyelés formájában,
• nem feltétlenül aktív terápiaként.

Korai szakaszban a cél:

• a beszédfejlődés támogatása,
• kedvezőtlen minták megelőzése,
• a szülők iránymutatása.

Mikor válik indokolttá az aktív terápia?

Aktív logopédiai terápia akkor válhat szükségessé, ha:

• tartós orrhangzósság áll fenn,
• artikulációs torzulások rögzülnek,
• a beszéd érthetősége elmarad az életkori elvárástól,
• a műtéti ellátás után a funkció nem rendeződik.

Ez nem sürgetést, hanem tudatos döntést jelent.

Lehet-e „túl későn” kezdeni?

A logopédiai terápia nem életkorhoz kötött határidő.
Ugyanakkor:

• minél régebb óta fennállnak a kompenzációs minták,
• annál több időt és tudatosságot igényelhet a változás.

Ezért fontos a megfelelő időben történő felismerés.

Mit jelent, és mit nem jelent a terápiakezdés?

Mit jelent:

• célzott, egyénre szabott fejlesztést,
• fokozatos haladást,
• rendszeres szakmai visszajelzést.

Mit nem jelent:

• azonnali eredményt,
• egységes időtartamot,
• minden gyermeknél azonos módszert.

A logopédiai terápia ajak- és szájpadhasadék esetén nem verseny az idővel, hanem a gyermek aktuális állapotához igazított folyamat. A legfontosabb, hogy a terápia akkor induljon el, amikor valóban szükség van rá.

Ha bizonytalan vagy abban, hogy gyermekednél mikor lenne időszerű a logopédiai terápia, egy személyes konzultáció segíthet tisztázni az időzítést.

Ha van kérdésed, írj nekünk nyugodtan.
http://logopedusbudapest.hu/kapcsolat/ | 06 20 273 6071

Szakirodalom

• Magyar Logopédusok Szakmai Szövetsége (MLSzSz): Ajakhasadék, szájpadhasadék – diagnosztika és ellátás
• Gyermekút Módszertani Központ: Ajánlások – e-verzió
• Gyógypedagógiai Szemle (2011/1): ajak- és szájpadhasadékhoz kapcsolódó tanulmányok
• Magyar és mtsai. (2024): Ajak- és szájpadhasadékos gyermekek korszerű kezelése
• Kas Bence – Marton Klára – Fehérné Kovács Zsuzsanna – Lőrík József (szerk.) (2024): Logopédia 1.

Sok szülő joggal várja, hogy a szájpadműtét vagy egyéb sebészeti beavatkozás után a beszéd hangzása automatikusan rendeződjön. Amikor ez nem történik meg, bizonytalanság és csalódottság jelenhet meg.

Ebben a cikkben azt járjuk körül, miért maradhat fenn az orrhangzósság sebészeti korrekció után is, és mit jelent ez logopédiai szempontból.

Mit old meg a sebészeti beavatkozás?

A sebészeti korrekció célja:

• az anatómiai viszonyok helyreállítása,
• a szájpad funkcionális záróképességének javítása,
• a beszédhez szükséges alapfeltételek megteremtése.

Ez azonban nem azonos a beszéd működésének automatikus rendeződésével.

Miért nem szűnik meg mindig az orrhangzósság?

Több ok is állhat a háttérben:

• a velofaringeális zárás funkcionálisan továbbra sem elégséges,
• a gyermek a műtét előtt kialakított beszédmintákat használja,
• a beszédkoordináció nem alkalmazkodik az új anatómiai helyzethez,
• kevert (strukturális + funkcionális) eltérés áll fenn.

Milyen szerepe van a tanult beszédmintáknak?

A gyermek a műtét előtti időszakban:

• megtanul beszélni az adott anatómiai keretek között,
• kompenzációs megoldásokat alakít ki.

Ezek a minták nem szűnnek meg maguktól a műtét után, gyakran logopédiai támogatás szükséges az újraszerveződéshez.

Jelent-e ez sikertelen műtétet?

Nem.
A fennmaradó orrhangzósság nem a sebészeti ellátás kudarcát jelenti, hanem azt, hogy:

• a funkcionális oldal további támogatást igényel,
• a beszéd működése tanult folyamat.

Mit jelent, és mit nem jelent a fennmaradó orrhangzósság?

Mit jelenthet:

• célzott logopédiai terápia szükségességét,
• további megfigyelést,
• esetenként komplex kivizsgálást.

Mit nem jelent:

• rossz prognózist,
• visszafordíthatatlan állapotot,
• azt, hogy a gyermek nem fog érthetően beszélni.

A sebészeti korrekció fontos lépés, de a beszéd működése tanult és fejleszthető folyamat. Az orrhangzósság fennmaradása nem rendkívüli jelenség, hanem szakmailag jól értelmezhető állapot, amely megfelelő támogatással javítható.

Ha a műtét után is bizonytalan vagy gyermeked beszédének alakulásában, egy logopédiai konzultáció segíthet megérteni a további lépéseket.

Ha van kérdésed, írj nekünk nyugodtan.
http://logopedusbudapest.hu/kapcsolat/ | 06 20 273 6071

Szakirodalom

• Magyar Logopédusok Szakmai Szövetsége (MLSzSz): Ajakhasadék, szájpadhasadék – diagnosztika és ellátás
• Gyermekút Módszertani Központ: Ajánlások – e-verzió
• Gyógypedagógiai Szemle (2011/1): ajak- és szájpadhasadékhoz kapcsolódó tanulmányok
• Magyar és mtsai. (2024): Ajak- és szájpadhasadékos gyermekek korszerű kezelése
• Kas Bence – Marton Klára – Fehérné Kovács Zsuzsanna – Lőrík József (szerk.) (2024): Logopédia 1.

Sok szülő teszi fel a kérdést:
„Honnan tudom, hogy jó kezekben van a gyermekem?”

A logopédiai terápia nem varázslat – hanem tudatosan felépített, hosszabb folyamat, különösen nyelvfejlődési zavar esetén.

Mit NEM jelent a jó terápia?

❌ nem azonnali „csodát”
❌ nem heti egy gyakorlófüzetet
❌ nem folyamatos javítgatást
❌ nem teljesítménykényszert

Ha ezeket ígérik, érdemes gyanakodni.

Mit jelent valójában?

1. Alapos vizsgálatot!

A jó terápia mindig pontos felméréssel indul:
– beszédértés
– kifejező nyelv
– verbális memória
– szóelőhívás

2. Egyéni fejlesztési tervet!

Nincs „sablon nyelvfejlődési zavar”.
A fejlesztés a gyermek erősségeire épít.

3. Biztonságos légkört!

A gyermek mer hibázni, próbálkozni, gondolkodni.
Ez a fejlődés alapja.

4. Fokozatosságot

Először a megértés rendeződik,
csak utána válik hallhatóvá a beszédben is a változás
(Kas & Lukács, 2020).

5. Szülői együttműködést

A logopédus nem „átveszi” a gyereket,
hanem bevonja a szülőt.

Mikor látszik az eredmény?

Nem egyik hétről a másikra.
De megjelennek az apró jelek:
– bátrabb megszólalás
– kevesebb visszahúzódás
– jobb megértés
– növekvő önbizalom

Ezek a valódi mérföldkövek.

A jó logopédiai terápia nem csak a beszédet fejleszti.
Hanem egy gyermeket támogat abban, hogy értse a világot – és helye legyen benne.

Ha szeretnéd tudni, milyen logopédiai támogatás lenne valóban megfelelő a gyermekednek,
💜 jelentkezz vizsgálatra vagy konzultációra a Beszédhangoló Logopédiai Rendelőbe!
Segítünk tisztán látni és reális elvárásokat kialakítani.

👉 http://logopedusbudapest.hu/

Szakirodalmi források

• Bishop, D. V. M., Snowling, M., Thompson, P., & Greenhalgh, T. (2017). CATALISE: Toward a consensus on terminology for language disorders and delays. Journal of Child Psychology and Psychiatry.
• Kas, B., & Lukács, Á. (2020). „Hogy mondjam?” – A nyelvfejlődési zavar jelensége és hatása a fejlődésre. Anyanyelv-pedagógia, XIII. évf., 3. szám.
• org (2023). DLD Fact Sheet.

A rezonanciazavart sokan kizárólag a beszéd hangzásával azonosítják: „orrhangzós”, „furcsán cseng”, „nem tiszta”. A valóságban azonban a rezonancia eltérései jóval összetettebb hatással lehetnek a gyermek kommunikációjára és mindennapi működésére.

Ez a cikk bemutatja, hogy milyen területeket érinthet még a rezonanciazavar, különösen ajak- és szájpadhasadék esetén.

Mit értünk rezonancia alatt?

A rezonancia a beszéd hangzásának azt az összetevőjét jelenti, amelyet:

• az üregrendszerek (szájüreg, orrüreg, garat),
• valamint ezek együttműködése alakít ki.

Ha ez az együttműködés nem megfelelő, a beszéd nemcsak másképp szól, hanem a teljes kommunikációs rendszerre hatással lehet.

Hogyan befolyásolhatja a beszédérthetőséget?

Rezonanciazavar esetén:

• a beszéd kevésbé válik elkülöníthetővé,
• egyes hangok összemosódhatnak,
• a hallgatónak nagyobb erőfeszítést igényel a megértés.

Ez különösen akkor jelent problémát, ha a gyermek hosszabb mondatokban beszél, vagy zajos környezetben kommunikál.

Hatással lehet az аrtikulációra is?

Igen. A rezonancia és az аrtikuláció szorosan összefüggnek.

Rezonanciazavar mellett gyakran megjelenhetnek:

• kompenzációs hangképzési módok,
• atipikus artikulációs megoldások,
• hangkiesések vagy torzulások.

Ezek nem „rossz beidegződések”, hanem alkalmazkodási kísérletek.

Befolyásolhatja a kommunikációs magabiztosságot?

A megváltozott hangzás következtében:

• a gyermek visszafogottabbá válhat a beszédben,
• kerülheti a megszólalást,
• frusztrációt élhet meg, ha nem értik meg.

Ez hosszabb távon hatással lehet:

• az önbizalomra,
• a társas kapcsolatokra,
• az iskolai kommunikációra.

Érinti-e a nyelvi fejlődést?

Közvetetten igen. Ha a gyermek:

• kevesebbet beszél,
• visszajelzéseket kap arról, hogy „nem érthető”,
• gyakran félbeszakítják,

akkor a nyelvhasználat mennyisége és minősége is módosulhat.

Mit jelent, és mit nem jelent mindez?

Mit jelenthet:

• komplexebb logopédiai szemlélet szükségességét,
• nemcsak hangszintű, hanem kommunikációs fókuszt,
• hosszabb követési időt.

Mit nem jelent:

• súlyos pszichés problémát,
• végleges kommunikációs akadályt,
• azt, hogy a gyermek ne tudna fejlődni.

A rezonanciazavar nem elszigetelt hangzásjelenség, hanem a beszéd több rétegét érintő működésbeli eltérés. Megfelelő szakmai támogatással a gyermek kommunikációja sok területen javítható, nemcsak a hangzás szintjén.

Ha úgy érzed, hogy gyermeked beszédének hangzása mellett más kommunikációs nehézségek is megjelennek, érdemes szakemberrel áttekinteni a teljes képet.

Ha van kérdésed, írj nekünk nyugodtan.
http://logopedusbudapest.hu/kapcsolat/ | 06 20 273 6071

Szakirodalom

• Magyar Logopédusok Szakmai Szövetsége (MLSzSz): Ajakhasadék, szájpadhasadék – diagnosztika és ellátás
• Gyermekút Módszertani Központ: Ajánlások – e-verzió
• Gyógypedagógiai Szemle (2011/1): ajak- és szájpadhasadékhoz kapcsolódó tanulmányok
• Magyar és mtsai. (2024): Ajak- és szájpadhasadékos gyermekek korszerű kezelése
• Kas Bence – Marton Klára – Fehérné Kovács Zsuzsanna – Lőrík József (szerk.) (2024): Logopédia 1.

Amikor egy gyermek beszéde orrhangzós, gyakran felmerül a kérdés: „szervi oka van, vagy tanult működés?” A válasz nemcsak elméleti jelentőségű, hanem a további ellátás irányát is meghatározza.

Ez a cikk segít megérteni a funkcionális és strukturális eredetű orrhangzósság közti különbséget.

Mit jelent a strukturális eredetű orrhangzósság?

Strukturális eredetről akkor beszélünk, ha:

• anatómiai eltérés áll fenn,
• a velofaringeális zárás fizikailag nem megfelelő,
• a szájpad vagy a garat szerkezete érintett.

Ajak- és szájpadhasadék esetén ez gyakori háttértényező lehet, még műtéti ellátást követően is.

Mit jelent a funkcionális eredet?

Funkcionális orrhangzósság esetén:

• nincs kimutatható strukturális akadály,
• a működés koordinációja eltérő,
• a gyermek kompenzációs beszédmintákat alakított ki.

Ez a forma tanult és módosítható, megfelelő szakmai támogatással.

Miért fontos a különbség?

A két eredet eltérő megközelítést igényel:

• strukturális ok esetén orvosi és logopédiai együttműködés szükséges,
• funkcionális eltérésnél a logopédiai terápia a fő irány.

A téves besorolás:

• hatástalan terápiához,
• felesleges várakozáshoz,
• szülői frusztrációhoz vezethet.

Előfordulhat kombinált forma?

Igen. A gyakorlatban gyakori, hogy:

• strukturális eltérés mellett funkcionális kompenzációk alakulnak ki,
• a műtét után a működés nem rendeződik automatikusan.

Ezért a megítélés nem egyszeri döntés, hanem folyamat.

Mit jelent, és mit nem jelent a besorolás?

Mit jelent:

• a terápiás irány kijelölését,
• a megfelelő szakemberek bevonását,
• reális célkitűzéseket.

Mit nem jelent:

• végleges állapotot,
• kizárólagos megoldást,
• egységes időtartamot.

A funkcionális és strukturális eredet elkülönítése nem leegyszerűsítés, hanem a hatékony segítség alapja. A cél mindig az, hogy a gyermek beszéde a lehető legjobban támogatható legyen, az egyéni adottságok figyelembevételével.

Ha nem egyértelmű számodra, hogy gyermeked orrhangzós beszéde mögött milyen ok állhat, egy szakemberrel való konzultáció segíthet tisztázni az irányt.

Ha van kérdésed, írj nekünk nyugodtan.
http://logopedusbudapest.hu/kapcsolat/ | 06 20 273 6071

Szakirodalom

• Magyar Logopédusok Szakmai Szövetsége (MLSzSz): Ajakhasadék, szájpadhasadék – diagnosztika és ellátás
• Gyermekút Módszertani Központ: Ajánlások – e-verzió
• Gyógypedagógiai Szemle (2011/1): ajak- és szájpadhasadékhoz kapcsolódó tanulmányok
• Magyar és mtsai. (2024): Ajak- és szájpadhasadékos gyermekek korszerű kezelése
• Kas Bence – Marton Klára – Fehérné Kovács Zsuzsanna – Lőrík József (szerk.) (2024): Logopédia 1.

A logopédiai vizsgálat gondolata sok szülőben bizonytalanságot kelt: mit fognak nézni, mit jelent majd az eredmény, és kötelező-e azonnal terápiába kezdeni? Ajak- és szájpadhasadék esetén ezek a kérdések még hangsúlyosabban jelennek meg.

Ez a cikk abban segít, hogy átlátható legyen a logopédiai vizsgálat folyamata, és a szülő felkészülten érkezzen.

Mi a logopédiai vizsgálat célja?

A vizsgálat célja nem a minősítés, hanem a beszéd működésének megértése.

Ennek során a logopédus többek között feltérképezi:

• a beszédhangzás jellegét,
• a rezonancia működését,
• az artikulációs sajátosságokat,
• a beszéd érthetőségét,
• a kommunikációs viselkedést.

A hangsúly az egyéni működésen van, nem a diagnóziscímkéken.

Miből áll a vizsgálat?

A logopédiai vizsgálat általában több részből épül fel:

• Anamnézis felvétele
  (korábbi műtétek, fejlődési adatok, szülői megfigyelések)
• Megfigyelés és beszédminták elemzése
  (spontán beszéd, irányított feladatok)
• Rezonanciavizsgálat
  (orrhangzósság jellege, mértéke)
• Artikulációs vizsgálat
  (hangtorzulások, kompenzációs minták)

Szükség esetén a logopédus további orvosi vizsgálatot javasolhat, de ez nem automatikus.

Milyen életkorban történhet meg?

A vizsgálat időzítése egyéni mérlegelés kérdése.
Elvégezhető:

• már a beszédindulás időszakában,
• műtéti beavatkozások előtt vagy után,
• bármikor, amikor a beszédhangzás bizonytalanságot okoz.

Nincs „túl korai” vizsgálat, ha a cél a tájékozódás.

Mit kap a szülő a vizsgálat végén?

A vizsgálat eredménye:

• érthető, közérthető visszajelzés,
• a beszéd működésének magyarázata,
• javaslat a továbblépésre vagy a követésre.

Fontos:
nem minden vizsgálat végződik azonnali terápiával.

Mit jelent, és mit nem jelent a vizsgálat?

Mit jelent:

• szakmai tisztánlátást,
• kérdések megválaszolását,
• biztonságos döntési alapot.

Mit nem jelent:

• kötelező terápiakezdést,
• végleges prognózist,
• sürgetést.

A logopédiai vizsgálat ajak- és szájpadhasadék esetén tájékozódási pont, nem ítélet. Segít abban, hogy a gyermek a számára megfelelő támogatást kapja, a saját tempójában.

Ha szeretnéd pontosabban érteni, hogyan működik gyermeked beszéde, és milyen irányban érdemes tovább gondolkodni, egy logopédiai vizsgálat segíthet tisztázni a kérdéseket.

Ha van kérdésed, írj nekünk nyugodtan.
http://logopedusbudapest.hu/kapcsolat/ | 06 20 273 6071

Szakirodalom

• Magyar Logopédusok Szakmai Szövetsége (MLSzSz): Ajakhasadék, szájpadhasadék – diagnosztika és ellátás
• Gyermekút Módszertani Központ: Ajánlások – e-verzió
• Gyógypedagógiai Szemle (2011/1): ajak- és szájpadhasadékhoz kapcsolódó tanulmányok
• Magyar és mtsai. (2024): Ajak- és szájpadhasadékos gyermekek korszerű kezelése
• Kas Bence – Marton Klára – Fehérné Kovács Zsuzsanna – Lőrík József (szerk.) (2024): Logopédia 1.

A rezonanciazavar sokszor nem egyetlen feltűnő tünettel jelentkezik, hanem több apró jel együttese hívja fel rá a figyelmet. Szülőként nehéz eldönteni, hogy ezek a jelek mennyire számítanak jelentősnek.

Ebben a cikkben összegyűjöm azokat a beszédtüneteket, amelyek rezonanciazavarra utalhatnak kisgyermekkorban.

Mit nevezünk rezonanciazavarnak?

Rezonanciazavarról akkor beszélünk, ha a beszédhangzás nem a megszokott módon alakul, mert a levegő áramlása és a hangrezonancia szabályozása nem megfelelő.

Ez érintheti:

• a hangszínt,
• a beszéd érthetőségét,
• egyes hangcsoportok kiejtését.

Milyen tünetek hívhatják fel a figyelmet?

Rezonanciazavarra utalhat, ha a gyermek:

• tartósan orrhangzósan beszél,
• beszéde „levegősnek” vagy „szétfolyónak” hat,
• bizonyos hangokat következetesen torzít,
• beszéde hallgató számára fárasztó,
• hangerő-szabályozása bizonytalan.

Ezek a jelek külön-külön is megjelenhetnek, de gyakran együttesen fordulnak elő.

Miért nem mindig egyértelmű a felismerés?

Kisgyermekkorban:

• a beszéd még fejlődésben van,
• az artikuláció és a rezonancia egymásra hat,
• a gyermek alkalmazkodik a saját anatómiai adottságaihoz.

Ezért a rezonanciazavar nem mindig látványos, és könnyen összetéveszthető más beszédfejlődési sajátosságokkal.

Mikor különösen fontos a figyelem?

Fokozott figyelmet igényel, ha:

• ajak- vagy szájpadhasadék ismert,
• a beszéd érthetősége romlik,
• a gyermek kerüli a beszédet,
• kommunikációs frusztráció jelei jelennek meg.

Ilyenkor a korai felismerés segítheti a megfelelő ellátás megválasztását.

Mit jelent, és mit nem jelent a tünetek jelenléte?

Mit jelenthet:

• logopédiai vizsgálat szükségességét,
• rezonanciaeltérés gyanúját,
• komplexebb megközelítést.

Mit nem jelent:

• végleges diagnózist,
• súlyos állapotot,
• azt, hogy a beszéd nem fejleszthető.

A rezonanciazavar tünetei sokfélék lehetnek, és nem mindig könnyen felismerhetők. A szülői megfigyelés fontos, de a pontos értelmezés szakember feladata. A cél nem a hibakeresés, hanem a gyermek beszédének megértése és támogatása.

Ha a felsorolt tünetek közül több is ismerős, érdemes szakemberrel átbeszélni, hogy mi állhat a beszédhangzás hátterében.

Ha van kérdésed, írj nekünk nyugodtan.
http://logopedusbudapest.hu/kapcsolat/ | 06 20 273 6071

Szakirodalom

• Magyar Logopédusok Szakmai Szövetsége (MLSzSz): Ajakhasadék, szájpadhasadék – diagnosztika és ellátás
• Gyermekút Módszertani Központ: Ajánlások – e-verzió
• Gyógypedagógiai Szemle (2011/1): ajak- és szájpadhasadékhoz kapcsolódó tanulmányok
• Magyar és mtsai. (2024): Ajak- és szájpadhasadékos gyermekek korszerű kezelése
• Kas Bence – Marton Klára – Fehérné Kovács Zsuzsanna – Lőrík József (szerk.) (2024): Logopédia 1.

Sok szülő bizonytalan abban, hogy a gyermeke beszédének orrhangzós jellege „belefér-e még” az életkori sajátosságokba, vagy már kivizsgálást igényel. Ez a bizonytalanság különösen gyakori ajak- és szájpadhasadékos gyermekeknél, de más esetekben is felmerülhet.

Ebben a cikkben azt járjuk körül, mikortól tekinthető kórosnak az orrhangzós beszéd, és milyen jelek utalnak arra, hogy érdemes szakemberhez fordulni.

Mit jelent az életkori sajátosság a beszédben?

A beszédfejlődés nem egyik napról a másikra történik. Kisgyermekkorban:

• a hangképzés még kiforratlan lehet,
• a légzés és a hangadás összehangolása fejlődésben van,
• átmeneti hangzásbeli eltérések előfordulhatnak.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden orrhangzós beszéd automatikusan életkori sajátosság lenne.

Mikor tekinthető átmenetinek az orrhangzós hangzás?

Átmeneti jellegű lehet a beszédhangzás, ha:

• felső légúti megbetegedés áll fenn,
• az orrlégzés ideiglenesen akadályozott,
• a hangzás rövid ideig, változó mértékben jelentkezik.

Ezekben az esetekben a hangzás idővel rendeződik, és nem válik állandóvá.

Mikor indokolt a kivizsgálás?

Kivizsgálás javasolt, ha:

• az orrhangzósság tartósan fennáll,
• a beszéd érthetősége csökken,
• bizonyos hangok következetesen torzulnak,
• a gyermek beszédfejlődése elmarad az életkori elvárástól,
• ajak- vagy szájpadhasadék szerepel az anamnézisben.

Ilyenkor fontos elkülöníteni, hogy strukturális, funkcionális vagy kombinált ok áll-e a háttérben.

Miért fontos a megfelelő időzítés?

A túl korai aggodalom és a túl késői kivárás egyaránt nehezítheti a helyzetet.
A logopédiai vizsgálat célja nem a címkézés, hanem:

• a beszédhangzás pontos értelmezése,
• a továbblépési irány kijelölése,
• a szülői bizonytalanság csökkentése.

Mit jelent, és mit nem jelent a kivizsgálás?

Mit jelent:

• átfogó beszéd- és rezonanciavizsgálatot,
• szükség esetén orvosi konzultációt,
• egyéni mérlegelést.

Mit nem jelent:

• automatikus terápiakezdést,
• súlyos problémát,
• visszafordíthatatlan állapotot.

Az orrhangzós beszéd megítélése nem fekete-fehér kérdés. A legfontosabb szempont az, hogy a hangzás átmeneti jelenség-e, vagy tartós eltérésre utal. A szakember bevonása segít tisztán látni, anélkül hogy felesleges aggodalmat keltene.

Ha bizonytalan vagy abban, hogy gyermeked beszédének hangzása életkori sajátosság-e, vagy érdemes-e kivizsgálni, egy logopédiai konzultáció segíthet tisztázni a kérdést.

Ha van kérdésed, írj nekünk nyugodtan.
http://logopedusbudapest.hu/kapcsolat/ | 06 20 273 6071

Szakirodalom

• Magyar Logopédusok Szakmai Szövetsége (MLSzSz): Ajakhasadék, szájpadhasadék – diagnosztika és ellátás
• Gyermekút Módszertani Központ: Ajánlások – e-verzió
• Gyógypedagógiai Szemle (2011/1): ajak- és szájpadhasadékhoz kapcsolódó tanulmányok
• Magyar és mtsai. (2024): Ajak- és szájpadhasadékos gyermekek korszerű kezelése
• Kas Bence – Marton Klára – Fehérné Kovács Zsuzsanna – Lőrík József (szerk.) (2024): Logopédia 1.

A velofaringeális működési zavar (rövidítve: VPI) gyakran hangzik el ajak- és szájpadhasadékos gyermekekkel kapcsolatban, mégis sok szülő számára nehezen érthető fogalom. Gyakran csak annyit érzékelnek, hogy a gyermek beszéde orrhangzós vagy nehezen érthető.

Ez a cikk abban segít, hogy közérthetően tisztázzuk, mit jelent a VPI, és miért van kulcsszerepe a beszédhangzás alakulásában.

Mit jelent a velofaringeális működés?

A velofaringeális rendszer a lágyszájpad és a garatfal együttműködését jelenti beszéd közben.
Feladata, hogy:

• szabályozza a levegő áramlását,
• eldöntse, mikor a szájüreg, mikor az orrüreg felé haladjon a levegő.

Ez a finom összehangoltság elengedhetetlen a tiszta beszédhez.

Mi az a velofaringeális működési zavar (VPI)?

VPI esetén ez az együttműködés nem megfelelő, így:

• a levegő részben vagy teljesen az orrüregbe szökik,
• a beszéd hangzása megváltozik,
• orrhangzósság alakul ki.

A VPI lehet:

• strukturális eredetű,
• funkcionális jellegű,
• vagy ezek kombinációja.

Miért gyakori ajak- és szájpadhasadék esetén?

Ajak- és szájpadhasadék esetén:

• a szájpad anatómiai viszonyai eltérnek,
• a műtéti korrekció után is fennmaradhat funkcionális elégtelenség,
• a beszédfejlődés során kompenzációs minták rögzülhetnek.

Ezért a VPI nem ritka szövődmény, hanem a kórkép természetes velejárója lehet.

Hogyan hat a beszédre?

A VPI hatására:

• a beszéd érthetősége csökkenhet,
• bizonyos hangok torzulhatnak vagy kieshetnek,
• a gyermek beszéde fárasztóbbá válhat hallgató számára.

Fontos:
ez nem akaratlagos, és nem a gyermek együttműködésének hiánya.

Mit jelent, és mit nem jelent a VPI diagnózisa?

Mit jelenthet:

• komplex kivizsgálás szükségességét,
• logopédiai és orvosi együttműködést,
• hosszabb követési időt.

Mit nem jelent:

• sikertelen beszédfejlődést,
• kizárólag logopédiai vagy kizárólag sebészeti megoldást,
• egységes terápiás utat minden gyermek számára.

A velofaringeális működési zavar érthető és kezelhető jelenség, ha a megfelelő szakmai keretben vizsgálják. A cél nem a gyors javítás, hanem a gyermek beszédének funkcionális támogatása, az egyéni adottságok figyelembevételével.

Ha a VPI fogalma bizonytalanságot kelt benned, vagy szeretnéd megérteni, hogy gyermeked beszéde mögött milyen folyamatok állhatnak, egy személyes konzultáció segíthet tisztábban látni.

Ha van kérdésed, írj nekünk nyugodtan.
http://logopedusbudapest.hu/kapcsolat/ | 06 20 273 6071

Szakirodalom

• Magyar Logopédusok Szakmai Szövetsége (MLSzSz): Ajakhasadék, szájpadhasadék – diagnosztika és ellátás
• Gyermekút Módszertani Központ: Ajánlások – e-verzió
• Gyógypedagógiai Szemle (2011/1): ajak- és szájpadhasadékhoz kapcsolódó tanulmányok
• Magyar és mtsai. (2024): Ajak- és szájpadhasadékos gyermekek korszerű kezelése
• Kas Bence – Marton Klára – Fehérné Kovács Zsuzsanna – Lőrík József (szerk.) (2024): Logopédia 1.

Amikor egy gyermek beszéde orrhangzós, a szülők gyakran hallanak egymásnak ellentmondó kifejezéseket: „nyílt”, „zárt”, „kevert” orrhangzósság. Ezek a fogalmak azonban nem puszta címkék, hanem különböző hátterű beszédjelenségeket írnak le.

Ebben a cikkben azt tisztázzuk, mit jelent a nyílt és a zárt orrhangzósság, és miért fontos a megkülönböztetésük gyermekkorban.

Mit jelent a nyílt orrhangzósság?

Nyílt orrhangzósság esetén a beszéd során a levegő túlzott mértékben az orrüreg felé áramlik, akkor is, amikor ennek nem lenne helye.

Ez jellemzően akkor fordul elő, ha:

• a velofaringeális zárás nem megfelelő,
• a szájpad és a garatfal együttműködése elégtelen,
• strukturális eltérés (pl. szájpadhasadék) vagy funkcionális zavar áll fenn.

Hangzásában a beszéd:

• „szétfolyó”, „dünnyögő””
• levegős, „orron át jövő”
• sokszor nehezebben érthető.

Mit jelent a zárt orrhangzósság?

Zárt orrhangzósság esetén épp az ellenkezője történik:
a levegő nem tud megfelelően az orrüregen keresztül távozni, akkor sem, amikor erre szükség lenne.

Ez gyakran összefügghet:

• orrmandula-megnagyobbodással,
• krónikus orrlégzési nehézséggel,
• felső légúti elzáródással.

A beszéd ilyenkor:

• „dugult orrú” benyomást kelt,
• tompa, „náthás beszéd”
• az orrhangok (m, n, ny) torzulhatnak.

Miért fontos a különbségtétel?

A nyílt és zárt orrhangzósság eltérő okokra vezethető vissza, ezért:

• más jellegű kivizsgálást igényel,
• más terápiás irányt tesz indokolttá,
• és nem kezelhető ugyanazzal a megközelítéssel.

A felszínes hasonlóság ellenére nem csereszabatos fogalmakról van szó.

Előfordulhat kevert forma is?

Igen. Gyermekkorban – különösen ajak- és szájpadhasadék esetén – előfordulhat, hogy:

• nyílt és zárt orrhangzósság egyidejűleg van jelen,
• vagy a hangzás helyzettől, hangoktól függően változik.

Ez tovább erősíti annak jelentőségét, hogy a megítélés szakember feladata legyen.

Mit jelent, és mit nem jelent a típus megnevezése?

Mit jelent:

• a rezonanciazavar jellegének pontosabb meghatározását,
• a megfelelő ellátási irány kiválasztását,
• célzott logopédiai és/vagy orvosi vizsgálat szükségességét.

Mit nem jelent:

• végleges kimenetelt,
• súlyossági besorolást,
• azt, hogy a gyermek beszéde nem fejleszthető

A nyílt és zárt orrhangzósság elkülönítése nem címkézés, hanem a megértést szolgálja. A pontos típus meghatározása segít abban, hogy a gyermek a számára leginkább megfelelő ellátást kapja, az egyéni adottságait figyelembe véve.

Ha bizonytalan vagy abban, hogy gyermeked beszédének hangzása milyen típusú eltérést jelezhet, érdemes szakemberrel áttekinteni a hallott tüneteket.

Ha van kérdésed, írj nekünk nyugodtan.
http://logopedusbudapest.hu/kapcsolat/ | 06 20 273 6071

Szakirodalom

• Magyar Logopédusok Szakmai Szövetsége (MLSzSz): Ajakhasadék, szájpadhasadék – diagnosztika és ellátás
• Gyermekút Módszertani Központ: Ajánlások – e-verzió
• Gyógypedagógiai Szemle (2011/1): ajak- és szájpadhasadékhoz kapcsolódó tanulmányok
• Magyar és mtsai. (2024): Ajak- és szájpadhasadékos gyermekek korszerű kezelése
• Kas Bence – Marton Klára – Fehérné Kovács Zsuzsanna – Lőrík József (szerk.) (2024): Logopédia 1.