Amikor egy óvodáskorú gyermek dadog, a szülők természetes vágya, hogy a beszédakadások minél hamarabb megszűnjenek. A kérdés gyakran így hangzik el:
„Mit lehet tenni, hogy ne dadogjon?”

Ez az igény érthető, ugyanakkor óvodáskorban félrevezető lehet, ha kizárólag a tünet eltüntetésére irányul a figyelem. A dadogás ebben az életkorban nem egyszerűen megszüntetendő jelenség, hanem egy összetett folyamat része.

Mit értünk tünet alatt dadogás esetén?

A tünetek azok a beszédben megjelenő jelenségek, amelyeket a környezet legkönnyebben észlel:

• ismétlések,
• megnyújtások,
• elakadások,
• beszédindítási nehézségek.

Ezek a jelenségek azonban nem önmagukban léteznek, hanem belső folyamatok kifejeződései.

Mi történik, ha csak a tünetre fókuszálunk?

Ha a dadogás kezelésének középpontjában kizárólag a tünet megszüntetése áll:

• a gyermek fokozott figyelmet irányíthat a beszédére,
• nőhet a megfelelési kényszer,
• erősödhet a beszédhelyzetekkel kapcsolatos feszültség.

Óvodáskorban mindez különösen érzékenyen hat, hiszen a gyermek még nem tudja elkülöníteni a teljesítményt az önértékeléstől.

Miért más a cél óvodáskorban?

Ebben az életkorban a beszédfejlődés, az érzelmi érés és a kapcsolati tapasztalatok egyszerre formálódnak. A dadogás gyakran jelzés, nem végleges állapot.

Ezért a cél nem a tünet gyors „kijavítása”, hanem:

• a kommunikációs biztonság megteremtése,
• a beszédhelyzetekhez kapcsolódó feszültség csökkentése,
• a gyermek önbizalmának védelme.

Hogyan illeszkedik ide A DADOGÁS KOMPLEX MŰVÉSZETI TERÁPIÁS PROGRAMJA?

A DADOGÁS KOMPLEX MŰVÉSZETI TERÁPIÁS PROGRAMJA abból a szemléletből indul ki, hogy a dadogás óvodáskorban nem kezelhető elszigetelten. A program nem a beszéd „javítására”, hanem a gyermek teljes kommunikációs működésének támogatására törekszik.

A hangsúly azon van, hogy a gyermek:

• biztonságban érezze magát,
• szabadon kapcsolódhasson,
• nyomás nélkül vehessen részt kommunikációs helyzetekben.

Mit jelent a fejlődés ebben a szemléletben?

A fejlődés nem mindig azonnali tünetcsökkenést jelent. Gyakran először:

• oldottabbá válik a megszólalás,
• csökken a beszéddel kapcsolatos szorongás,
• nő a kommunikációs kedv.

Ezek a változások hosszú távon teremtenek alapot a beszéd gördülékenyebbé válásához.

Mikor lehet mégis szó a tünetekről?

A tünetek természetesen nem kerülnek figyelmen kívül. A különbség az, hogy nem önálló célként, hanem a gyermek egészének változásával összefüggésben értelmezzük őket.

Ez a megközelítés óvodáskorban kíméletesebb és hosszabb távon fenntarthatóbb.

Óvodáskorban a dadogás kezelése nem a tünet gyors megszüntetéséről szól. A valódi cél a gyermek kommunikációs biztonságának megőrzése és erősítése. Ha ez megvalósul, a beszéd változása gyakran természetes módon követi.

Ha kérdésed van, írj nekünk nyugodtan.
http://logopedusbudapest.hu/kapcsolat/
06 20 273 6071

Szakirodalom

• Tóthné Aszalai Anett: Logopédiai tevékenység, dadogó gyermekek komplex kezelése. Műhelymunkák, 2010/III.
• Schmidtné Balás Eszter: Óvodáskorú dadogó gyermekek terápiája (szülőcsoporttal).
• Balás Eszter: A dadogás komplex művészeti terápiás programja. OPI, 1990; átdolgozott kiadás, 2005.

Kép: Canva AI

Óvodáskorban a dadogás sokszor kizárólag a beszédben válik láthatóvá. A megakadások, ismétlések, elnyújtások miatt könnyű azt gondolni, hogy a nehézség „csak” a beszédhez kapcsolódik. A szakmai tapasztalat és a szakirodalom azonban azt mutatja, hogy a dadogás nem egyetlen terület problémája, hanem több működési szint összefonódásából alakul ki.

A dadogás megértéséhez ezért fontos tágabb összefüggésekben gondolkodni.

A beszéd csak a felszín

A dadogás leginkább a beszédben hallható, de ez nem jelenti azt, hogy a probléma kizárólag ott keletkezik. A beszéd az a terület, ahol a belső folyamatok „láthatóvá” válnak.

Óvodáskorban a gyermek:

• még tanulja a beszédmozgások finom összehangolását,
• egyszerre dolgozik fel nyelvi, érzelmi és kapcsolati ingereket,
• érzékenyen reagál a környezet visszajelzéseire.

Ez a komplex terhelés könnyen kibillenthet egyensúlyi állapotokat.

Az érzelmi tényezők szerepe

A dadogás gyakran együtt jár:

• fokozott belső feszültséggel,
• szorongással beszédhelyzetekben,
• teljesítményelvárásokkal szembeni érzékenységgel.

Óvodáskorban a gyermek még nem tudja tudatosan megfogalmazni ezeket az érzelmeket, azok inkább a viselkedésben és a beszédben jelennek meg.

A mozgás és a test szerepe

A beszéd motoros tevékenység is. A légzés, a hangadás és a beszédmozgások összehangolt működést igényelnek.
Dadogás esetén gyakran megfigyelhető:

• a mozgás feszessége,
• a ritmus felborulása,
• a test fokozott készenléti állapota.

Ezért a dadogás megközelítésekor a test és a mozgás figyelembevétele elengedhetetlen.

A kapcsolati és környezeti tényezők

A gyermek beszéde mindig kapcsolatban történik. Óvodáskorban különösen nagy jelentősége van annak, hogyan reagál a környezet:

• mennyire türelmes,
• mennyire siettet,
• mennyire figyel a tartalomra, nem a formára.

A környezeti reakciók erősíthetik vagy csökkenthetik a beszéddel kapcsolatos feszültséget.

Miért fontos ez a komplex szemlélet?

Ha a dadogást kizárólag beszédszinten értelmezzük, könnyen figyelmen kívül maradnak azok a tényezők, amelyek valójában fenntartják a nehézséget.
A DADOGÁS KOMPLEX MŰVÉSZETI TERÁPIÁS PROGRAMJA éppen ezért a beszédet, az érzelmeket, a mozgást és a kapcsolatokat egységben kezeli, nem különálló problémákként.

Mit jelent ez a gyakorlatban óvodáskorban?

A komplex szemlélet óvodáskorban azt jelenti, hogy:

• nem a beszéd „kijavítása” a cél,
• hanem a gyermek belső biztonságának erősítése,
• a kommunikációs helyzetek felszabadítása,
• és a kapcsolati élmények támogatása.

Ez a megközelítés segít abban, hogy a dadogás ne váljon meghatározó élménnyé a gyermek életében.

A dadogás óvodáskorban nem elszigetelt beszédjelenség, hanem összetett működés eredménye. A beszéd, az érzelmek, a mozgás és a kapcsolatok szorosan összefonódnak. A komplex szemlélet lehetőséget ad arra, hogy a gyermek egészére figyelve támogassuk a kommunikációs fejlődést.

Ha kérdésed van, írj nekünk nyugodtan.
http://logopedusbudapest.hu/kapcsolat/
06 20 273 6071

Szakirodalom

• Tóthné Aszalai Anett: Logopédiai tevékenység, dadogó gyermekek komplex kezelése. Műhelymunkák, 2010/III.
• Schmidtné Balás Eszter: Óvodáskorú dadogó gyermekek terápiája (szülőcsoporttal).
• Balás Eszter: A dadogás komplex művészeti terápiás programja. OPI, 1990; átdolgozott kiadás, 2005.

Kép: Canva AI

Amikor egy óvodáskorú gyermek dadogni kezd, a környezet gyakran próbál egyszerű magyarázatot találni: „biztos csak rosszul ejti a szavakat”, „majd megtanul szépen beszélni”.
Ezek a mondatok jó szándékúak, mégis félrevezetők lehetnek, mert azt sugallják, hogy a dadogás egy javítandó beszédhiba.

Az óvodáskorú gyermekek dadogása azonban ennél jóval összetettebb jelenség.

Miért tekintik sokan beszédhibának a dadogást?

A dadogás a beszédben válik láthatóvá és hallhatóvá, ezért könnyű kizárólag a beszéd szintjén értelmezni. A megakadások, ismétlések, elnyújtások valóban a kimondott szavakban jelennek meg.

Ez azonban csak a felszín. A szakirodalom egyértelműen rámutat arra, hogy a dadogás nem izolált beszédtechnikai probléma.

Mit jelent az, hogy a dadogás nem beszédhiba?

Óvodáskorban a dadogás:

• érinti a beszédet,
• hatással van az érzelmi biztonságra,
• befolyásolja a kommunikációs helyzetekhez való viszonyt,
• összefügg a környezeti reakciókkal.

Ez azt jelenti, hogy a dadogás nem egyetlen funkció zavara, hanem a gyermek teljes kommunikációs működését érintő állapot.

Mi történik, ha csak a beszédre koncentrálunk?

Ha a dadogást kizárólag beszédhibaként kezeljük:

• túl nagy hangsúly kerülhet a „helyes beszédre”,
• a gyermek fokozott megfelelési nyomást élhet meg,
• nőhet a beszéddel kapcsolatos feszültség.

Ez óvodáskorban különösen érzékeny terület, hiszen a gyermek személyisége és önbizalma még formálódik.

Mit jelent a komplex megközelítés óvodáskorban?

A komplex megközelítés abból indul ki, hogy a gyermek:

• testével,
• érzelmeivel,
• kapcsolataival
  egyszerre van jelen a kommunikációban.

A DADOGÁS KOMPLEX MŰVÉSZETI TERÁPIÁS PROGRAMJA ezt az egységet veszi alapul. Nem a tünet közvetlen megszüntetésére törekszik, hanem arra, hogy a gyermek biztonságos, elfogadó közegben tapasztalhassa meg a kommunikációt.

Miért különösen fontos ez óvodáskorban?

Óvodáskorban a gyermek még nem választja szét:

• a beszédét,
• az önértékelését,
• a kapcsolati élményeit.

Ezért minden beszéddel kapcsolatos élmény hatással van arra, hogyan érzi magát a világban. A komplex szemlélet segít abban, hogy a dadogás ne váljon meghatározó élménnyé, hanem kezelhető, kísérhető folyamattá maradjon.

Mikor érdemes komplex szemléletben gondolkodni?

Érdemes komplex megközelítést választani, ha:

• a dadogás érzelmi reakciókkal társul,
• a gyermek feszültté válik beszéd közben,
• a szülő bizonytalan a megfelelő reakciókban,
• a cél nem a gyors „javítás”, hanem a hosszú távú kommunikációs biztonság.

A dadogás óvodáskorban nem beszédhiba, hanem összetett kommunikációs jelenség. A komplex szemlélet lehetőséget ad arra, hogy a gyermek ne a nehézségein keresztül határozza meg önmagát, hanem biztonságos keretek között fejlődhessen tovább.

Ha kérdésed van, írj nekünk nyugodtan.
http://logopedusbudapest.hu/kapcsolat/
06 20 273 6071

Szakirodalom

• Tóthné Aszalai Anett: Logopédiai tevékenység, dadogó gyermekek komplex kezelése. Műhelymunkák, 2010/III.
• Schmidtné Balás Eszter: Óvodáskorú dadogó gyermekek terápiája (szülőcsoporttal).
• Balás Eszter: A dadogás komplex művészeti terápiás programja. OPI, 1990; átdolgozott kiadás, 2005.

Kép: Canva AI

Óvodáskorban sok gyermek beszédében jelennek meg megakadások, ismétlések, elbizonytalanodások. Ez gyakran megnyugtató mondatokkal találkozik a környezet részéről: „Ez még belefér.”
A szülőkben mégis ott marad a kérdés: hol húzódik a határ az életkori jelenség és a segítséget igénylő dadogás között?

A válasz nem fekete-fehér, de vannak olyan szempontok, amelyek segítenek tisztábban látni.

Mit nevezünk életkori jelenségnek óvodáskorban?

Az óvodáskor a beszéd- és nyelvfejlődés intenzív időszaka. A gyermekek gondolkodása gyakran gyorsabban halad, mint a beszéd kivitelezése, ami átmeneti elakadásokat okozhat.

Életkori jelenségre utalhat, ha:

• az elakadások rövid ideig tartanak,
• nem járnak látható feszültséggel,
• a gyermek nem kerüli a megszólalást,
• a beszédhelyzetek többségében oldott marad.

Ezek a jelenségek sok esetben spontán rendeződnek.

Mikor merül fel a dadogás gyanúja?

A szakirodalom szerint érdemes továbbgondolni a helyzetet, ha:

• a beszédmegszakítások több hónapon át fennállnak,
• a dadogás hullámzó, de visszatérő mintázatot mutat,
• a gyermek beszéde közben feszültté válik,
• megjelenik a beszéd kerülése vagy a megszólalástól való tartózkodás.

Ilyenkor a dadogás már nem pusztán életkori sajátosságként értelmezhető.

Miért nehéz ezt szülőként eldönteni?

A dadogás óvodáskorban:

• egyik helyzetben alig észrevehető,
• máskor hirtelen felerősödik,
• erősen függhet a környezeti terheléstől.

Ez a változékonyság megnehezíti a megítélést, és könnyen bizonytalanságot kelt. A „várjunk még” és a „lépnünk kellene” gondolatok gyakran egyszerre vannak jelen.

Mit jelent a „segítségkérés” ebben az életkorban?

Fontos hangsúlyozni, hogy a segítségkérés óvodáskorban nem azonnali terápiát jelent, hanem szakmai ránézést.
Ennek célja:

• a dadogás jellegének megértése,
• a gyermek kommunikációs biztonságának felmérése,
• annak eldöntése, hogy szükség van-e további támogatásra.

A szakmai megközelítés ilyenkor mindig a gyermek egészét veszi figyelembe.

Hogyan illeszkedik ide A dadogás komplex művészeti terápiás programja?

A dadogás komplex megközelítése abból indul ki, hogy óvodáskorban a beszéd, az érzelmi működés és a kapcsolati élmények szorosan összefonódnak.
A dadogás komplex művészeti terápiás programja nem a beszéd „kijavítására” törekszik, hanem arra, hogy a gyermek biztonságos, támogató közegben élhesse meg a kommunikációt.

Ez a szemlélet különösen fontos akkor, amikor még nem egyértelmű, merre halad a folyamat.

Az óvodáskorú dadogás megítélése nem egyszeri döntés, hanem megfigyelési folyamat. Nem minden beszédelakadás igényel beavatkozást, de minden eset megérdemli a figyelmet.
A cél nem az elsietett lépés, hanem a tudatos jelenlét és a gyermek kommunikációs biztonságának megőrzése.

Ha kérdésed van, írj nekünk nyugodtan.
http://logopedusbudapest.hu/kapcsolat/
06 20 273 6071

Szakirodalom

• Tóthné Aszalai Anett: Logopédiai tevékenység, dadogó gyermekek komplex kezelése. Műhelymunkák, 2010/III.
• Schmidtné Balás Eszter: Óvodáskorú dadogó gyermekek terápiája (szülőcsoporttal).
• Balás Eszter: A dadogás komplex művészeti terápiás programja. OPI, 1990; átdolgozott kiadás, 2005.

Kép: Canva AI

 „Beszél, csak kicsit kevesebbet.”
„Majd beindul.”
„Érti ő, csak nem figyel.”

Sok szülő ezekkel a mondatokkal próbálja megnyugtatni magát, amikor valami mégsem áll össze teljesen a gyermeke kommunikációjában. És ez teljesen érthető. Senki sem szeretne feleslegesen aggódni.

A kérdés nem az, hogy van-e gond, hanem az, hogy biztosan jól látjuk-e, mi történik a gyermek nyelvi fejlődésében.

Ebben segít a KOBAK nyelvi vizsgálat.

A nyelv több, mint a beszéd

Sokan a nyelvi fejlődést kizárólag a beszédhez kötik. Mond-e már mondatokat, tisztán ejti-e a hangokat, „szépen beszél-e”.

Valójában a nyelv ennél sokkal összetettebb rendszer.

A nyelvi működés része többek között:

• a beszédértés (mit ért meg a gyermek abból, amit hall),
• a szókincs és fogalomhasználat,
• a mondatalkotás és nyelvtani szerkezetek,
• a figyelem és verbális memória,
• valamint az, hogyan tudja mindezt összefüggően használni a mindennapokban.

Ezek a területek nem mindig egyformán fejlődnek.
Előfordulhat, hogy egy gyermek sokat beszél, mégsem érti pontosan az instrukciókat, vagy nehezen tudja kifejezni a gondolatait.

Miért nem elég egy beszélgetés vagy „ránézés”?

Egy rövid találkozás vagy kötetlen beszélgetés során is sok mindent le lehet szűrni, de a dolog legmélyére nem tudunk leásni:

A valódi kérdés az, hogy:

• hogyan működik a nyelvi rendszere strukturált helyzetekben,
• hogyan dolgozza fel az információt,
• mit ért meg, mit tud megtartani emlékezetben,
• és hogyan reagál különböző nyelvi terhelés mellett.

Ezek nem mindig láthatók első pillantásra.

A KOBAK vizsgálat pont ezért jött létre:
hogy ne benyomások, hanem objektív adatok alapján lehessen képet kapni a gyermek nyelvi állapotáról.

Mi a KOBAK nyelvi vizsgálat lényege?

A KOBAK (Komplex Beszélt Anyanyelvi Képességteszt) egy magyar nyelvre fejlesztett, standardizált logopédiai vizsgálat, amely átfogó képet ad a gyermek nyelvi működéséről.

Nem egyetlen területet néz, hanem egyszerre több nyelvi rendszert vizsgál, például:

• beszédértés,
• szókincs,
• grammatika,
• mondatalkotás,
• történetalkotás,
• figyelem és verbális memória,
• fonológiai tudatosság.

Ez azért kulcsfontosságú, mert a nyelvi nehézségek ritkán korlátozódnak csak egyetlen területre.

Miért számít a KOBAK korai életkorban is?

Sok nyelvi eltérés nem látványos óvodáskorban.
A gyermek „elboldogul”, de nagyobb nyelvi terhelésnél – iskolában, tanulás során – a nehézségek felerősödnek.

A KOBAK segít:

• időben felismerni a rejtett elakadásokat,
• megkülönböztetni az életkori sajátosságokat a valódi nyelvi eltérésektől,
• és megalapozni a későbbi tanulási sikert.

A korai felismerés nem címkézés, hanem esélyteremtés.

Mitől megbízható a KOBAK vizsgálat?

A KOBAK:

• több év kutatómunka eredménye,
• magyar gyermekmintán lett standardizálva,
• egységes instrukciók szerint kerül felvételre,
• és objektív pontozási rendszerrel dolgozik.

Ez azt jelenti, hogy a gyermek teljesítményét életkori normákhoz viszonyítva értékeljük, nem pedig szubjektív benyomások alapján.

A szülő így nem csak azt tudja meg, hogy „van-e nehézség”, hanem azt is, hogy hol, milyen mértékben, és miért.

Kinek ad valódi segítséget a KOBAK?

A KOBAK nyelvi vizsgálat különösen hasznos, ha:

• a gyermek nehezen érti meg a hosszabb utasításokat,
• sokat beszél, mégis pontatlanul fogalmaz,
• gyakran félreért helyzeteket,
• az óvoda vagy iskola jelez bizonytalanságot,
• a szülő „érzi”, hogy valami nem áll teljesen össze.

Sok család számára a KOBAK az első olyan lépés, amely tisztán, megnyugtatóan és érthetően válaszolja meg a kérdéseket.

Összegzés

A KOBAK nyelvi vizsgálat:

• nem ijesztő,
• nem címkéz,
• nem felesleges terhelés,

hanem egy biztonságos, objektív és gyermekbarát módja annak, hogy valóban megértsük, hogyan működik a gyermek nyelvi rendszere.

Mert a nyelv nemcsak a beszédről szól, hanem a tanulásról, a kapcsolódásról és az önbizalomról is.

Ha szeretnél tisztán látni, a KOBAK ebben ad kapaszkodót.

Ha szeretnél kérdezni, nyugodtan írj nekünk.
http://logopedusbudapest.hu/kapcsolat/ | 06202736071

Szakirodalmi forrás:
Lukács Ágnes & Kas Bence (2024): Komplex Beszélt Anyanyelvi Képességteszt (KOBAK). HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont.

Kép: Canva AI

Óvodáskorban a dadogás gyakran nem egyik napról a másikra „jelenik meg”, hanem fokozatosan válik észrevehetővé. A szülők ilyenkor joggal kérdezik: egy átmeneti tünetet látunk, egy állapotot, vagy egy hosszabb folyamat kezdődik el?
A válasz nem mindig egyértelmű, de a megértése segít abban, hogy ne félelemből, hanem tudatosan lehessen reagálni.

A dadogás nem egy pillanat alatt alakul ki

A szakirodalom alapján a dadogás óvodáskorban ritkán tekinthető hirtelen kialakuló jelenségnek. Gyakran egy folyamat részeként jelenik meg, amelyben a gyermek beszédének, érzelmi világának és környezeti hatásainak egyensúlya ideiglenesen felborul.

Ez a folyamat lehet:

• rövidebb lefolyású,
• hullámzó,
• vagy hosszabb ideig fennálló.

A megjelenési forma önmagában még nem árulja el a kimenetelt.

Tünetként értelmezve: mit jelent ez?

Amikor a dadogás tünetként jelenik meg, gyakran:

• intenzív fejlődési időszakhoz kapcsolódik,
• új élethelyzetekhez (óvodakezdés, testvér érkezése),
• fokozott érzelmi terheléshez társul.

Ilyenkor a beszéd megakadása jelzés, nem önálló probléma. A hangsúly azon van, hogyan reagál erre a környezet.

Állapotként értelmezve: mikor beszélhetünk erről?

Állapotról akkor beszélünk, ha:

• a dadogás huzamosabb ideig fennáll,
• a beszédben visszatérő mintázatokat mutat,
• érzelmi reakciók (feszültség, kerülés) kapcsolódnak hozzá.

Ez sem jelent véglegességet, de azt igen, hogy a gyermek több támogatást igényel, mint amit a spontán fejlődés biztosít.

Folyamatként értelmezve: miért ez a legpontosabb szemlélet?

A legtöbb óvodáskorú gyermeknél a dadogás folyamatként érthető meg leginkább. Ez a szemlélet:

• nem címkéz,
• nem sürget,
• teret ad a változásnak.

A folyamatjelleg azt is jelenti, hogy a dadogás alakulhat kedvező irányba, különösen akkor, ha a gyermek biztonságos, elfogadó környezetben van.

Miért fontos ez a szülők számára?

Ha a dadogást folyamatként értelmezzük:

• csökken a „most vagy soha” érzés,
• könnyebb türelmesen jelen lenni,
• reálisabb döntések születhetnek a segítségkérésről.

A cél nem az azonnali megszüntetés, hanem annak támogatása, hogy a folyamat ne rögzüljön kedvezőtlen irányban.

Mikor indokolt szakmai segítséget kérni?

Szakember bevonása javasolt, ha:

• a dadogás tartósan fennáll,
• a gyermek beszéde érzelmileg terhelt,
• a szülő bizonytalan a megfelelő reakciókban,
• a kommunikációs biztonság csökken.

A segítségkérés nem azt jelenti, hogy „nagy a baj”, hanem azt, hogy a folyamatot nem hagyjuk magára.

Az óvodáskorban kialakuló dadogás ritkán írható le egyetlen szóval. Nem csupán tünet, nem merev állapot, hanem leggyakrabban változó folyamat, amely megfelelő támogatással kedvező irányba terelhető. A megértés az első lépés a biztonság felé.

Ha szeretnéd tisztábban látni, hogy a dadogás a te gyermekednél inkább tünetként, állapotként vagy folyamatként értelmezhető, egy szakmai beszélgetés segíthet az eligazodásban.
Ha kérdésed van, írj nekünk nyugodtan:

http://logopedusbudapest.hu/kapcsolat/
0620 273 6071

Szakirodalom

• Tóthné Aszalai Anett: Logopédiai tevékenység, dadogó gyermekek komplex kezelése. Műhelymunkák, 2010/III.
• Schmidtné Balás Eszter: Óvodáskorú dadogó gyermekek terápiája (szülőcsoporttal).
• Balás Eszter: A dadogás komplex művészeti terápiás programja. OPI, 1990; átdolgozott kiadás, 2005.

Kép: Canva AI

Amikor egy óvodáskorú gyermek dadogni kezd, a szülők gyakran próbálnak kapaszkodókat találni. Elhangzanak mondatok, mint:
„A szomszéd kisfiú is dadogott, aztán kinőtte.”
„Az unokatestvérénél sokkal súlyosabb volt, mégis elmúlt.”

Az összehasonlítás érthető reakció, mégis félrevezető lehet. Az óvodáskorú gyermekek dadogása nem egységes jelenség, és ritkán követ azonos mintát.

Miért különböznek egymástól a dadogó óvodáskorú gyermekek?

A szakirodalom hangsúlyozza, hogy a dadogás nem egyetlen okra visszavezethető állapot, hanem több tényező együttes hatására alakul ki. Ezek a tényezők gyermekenként eltérő arányban vannak jelen.

Befolyásoló tényezők lehetnek például:

• az idegrendszeri érés egyéni sajátosságai,
• a beszéd és nyelvi fejlődés aktuális szintje,
• az érzelmi terhelhetőség,
• a környezet reakciói,
• a gyermek temperamentuma.

Ezért két azonos életkorú gyermek dadogása felszínesen hasonló lehet, mégis egészen más hátterű.

Miért veszélyes az összehasonlítás?

Az összehasonlítás gyakran akaratlanul is:

• csökkenti a szülői megérzések súlyát,
• elbizonytalanítja a döntést a segítségkérésben,
• irreális elvárásokat alakít ki a gyermekkel szemben.

A „bezzeg másnál” típusú gondolatok azt sugallhatják, hogy létezik egy általános forgatókönyv – pedig a dadogás nem így működik.

A dadogás lefolyása miért ennyire eltérő?

Óvodáskorban a dadogás:

• egyik időszakban alig észrevehető,
• máskor hirtelen felerősödhet,
• helyzetfüggően változhat.

Ez a hullámzás nem a fejlődés „visszalépése”, hanem a folyamat része. A különbségek oka gyakran abban rejlik, hogy a gyermek hogyan reagál a beszédhelyzetekre, és milyen támogatást kap közben.

Mit jelent ez a szülők számára?

A legfontosabb üzenet:
a saját gyermeked a viszonyítási pont, nem más gyerekek történetei.

A szülő feladata nem az, hogy megjósolja a kimenetelt, hanem hogy:

• észlelje a gyermek jelzéseit,
• biztonságos kommunikációs környezetet teremtsen,
• szükség esetén szakmai segítséget kérjen.

Mikor érdemes szakemberhez fordulni összehasonlítás helyett?

Szakmai ránézés indokolt lehet, ha:

• a dadogás tartósan jelen van,
• a gyermek beszédét feszültség kíséri,
• a megszólalás kerülése megjelenik,
• a szülő bizonytalan abban, hogyan reagáljon.

Ez nem címkézés, hanem tájékozódás, amely segít a következő lépések megértésében.

Az óvodáskorú gyermekek dadogása egyéni utat jár be, ezért az összehasonlítás ritkán segít. A gyermek fejlődését leginkább az támogatja, ha a környezete megértő, türelmes, és nem mások történeteihez méri a saját folyamatait.

Ha úgy érzed, hogy az összehasonlítás inkább bizonytalanná tesz, mint megnyugtat, egy szakmai beszélgetés segíthet tisztábban látni a saját gyermeked helyzetét.
Ha kérdésed van, írj nekünk nyugodtan:

http://logopedusbudapest.hu/kapcsolat/
0620 273 6071

Szakirodalom

• Tóthné Aszalai Anett: Logopédiai tevékenység, dadogó gyermekek komplex kezelése. Műhelymunkák, 2010/III.
• Schmidtné Balás Eszter: Óvodáskorú dadogó gyermekek terápiája (szülőcsoporttal).
• Balás Eszter: A dadogás komplex művészeti terápiás programja. OPI, 1990; átdolgozott kiadás, 2005.

Kép: Canva AI

Sok szülő számára ijesztő élmény, amikor óvodáskorú gyermeke beszéde hirtelen megakad, ismétlések jelennek meg, vagy nehézzé válik a megszólalás. Gyakran felmerül a kérdés: dadogásról van szó, vagy csak átmeneti életkori jelenségről?
Ez a bizonytalanság teljesen érthető, hiszen óvodáskorban a beszéd fejlődése eleve nagy változásokon megy keresztül.

A tisztánlátás első lépése annak megértése, mit nevezünk valóban dadogásnak óvodáskorban, és mit nem.

Mi jellemző az óvodáskorú gyermekek beszédfejlődésére?

Az óvodáskor (4–7 év) a nyelvi fejlődés egyik legintenzívebb szakasza. A gyermekek gondolkodása, szókincse és mondatalkotása gyorsan fejlődik, miközben a beszéd kivitelezése még nem mindig tud lépést tartani ezzel.

Ennek következménye lehet:

• szókeresés,
• mondatindítási nehézség,
• alkalmi szó- vagy szótagismétlés,
• rövid elakadások beszéd közben.

Ezek önmagukban nem tekinthetők dadogásnak, és sok esetben maguktól rendeződnek.

Mit nevezünk dadogásnak óvodáskorban?

Óvodáskorban akkor beszélünk dadogásról, ha a beszéd folyamatosságának zavara tartósabban és jellegzetes formában jelenik meg. Ilyen lehet például:

• szótagok, hangok ismétlése,
• hangmegnyújtás,
• beszédblokkok,
• a beszéd indításának nehézsége.

A szakirodalom hangsúlyozza, hogy a dadogás nem csupán beszédtechnikai jelenség, hanem komplex állapot, amelyben a beszéd, az érzelmi reakciók és a környezeti hatások is szerepet játszanak.

Mit NEM jelent a dadogás?

Fontos tisztázni, hogy az óvodáskorú dadogás:

• nem nevelési hiba,
• nem a szülő rossz reakcióinak következménye,
• nem a gyermek figyelmetlensége vagy „rossz szokása”,
• nem tudatos viselkedés.

A gyermek nem „akar” dadogni, és nem tudja akaratlagosan szabályozni a beszédében megjelenő nehézségeket.

Miért bizonytalanító ez a szülők számára?

A dadogás egyik sajátossága, hogy:

• erősen hullámzó lehet,
• egyik helyzetben alig észrevehető,
• máskor hirtelen felerősödik.

Ez a változékonyság gyakran kelti azt az érzést a szülőkben, hogy „talán csak időszakos”, ugyanakkor a visszatérő elakadások aggodalmat okoznak. A bizonytalanság teljesen természetes reakció.

Mikor érdemes odafigyelni?

Érdemes fokozott figyelmet fordítani a beszédre, ha:

• a dadogás több hónapon át fennáll,
• a gyermek feszülten beszél,
• kerüli a megszólalást,
• a beszéd nehézségei érzelmi reakciókkal társulnak,
• a környezet bizonytalan abban, hogyan reagáljon.

Ez nem automatikusan terápiát jelent, hanem szakmai ránézést, amely segít eldönteni a továbblépést.

Az óvodáskorban megjelenő beszédakadások nem minden esetben jelentenek dadogást. Ugyanakkor a dadogás felismerése és megértése fontos ahhoz, hogy a gyermek biztonságos, megértő környezetben fejlődhessen tovább.
A cél nem a gyors „javítás”, hanem a gyermek kommunikációs biztonságának megőrzése.

Ha bizonytalan vagy abban, hogy gyermeked beszédében tapasztalt jelenségek mit jelentenek, érdemes szakemberrel átbeszélni a kérdéseidet.

Ha kérdésed van, írj nekünk nyugodtan:

http://logopedusbudapest.hu/kapcsolat/
0620 273 6071

Szakirodalom

• Tóthné Aszalai Anett: Logopédiai tevékenység, dadogó gyermekek komplex kezelése. Műhelymunkák, 2010/III.
• Schmidtné Balás Eszter: Óvodáskorú dadogó gyermekek terápiája (szülőcsoporttal).
• Balás Eszter: A dadogás komplex művészeti terápiás programja. OPI, 1990; átdolgozott kiadás, 2005.

Kép: Canva AI

Az ajak- és szájpadhasadékkal élő gyermekek szülei gyakran nemcsak a jelenre, hanem a jövőre is keresik a válaszokat: hogyan alakul majd a beszéd, az iskolai kommunikáció, a társas kapcsolatok?

Ez a cikk abban segít, hogy reálisan láthatók legyenek a hosszú távú kilátások ajak- és szájpadhasadék és orrhangzósság esetén.

Változik-e a beszéd az évek során?

Igen.
A beszéd alakulását befolyásolja:

• a terápiás és orvosi ellátás időzítése,
• a gyermek együttműködése,
• a környezeti támogatás,
• az iskolai és társas helyzetek.

A beszéd nem statikus, hanem folyamatosan formálódik.

Milyen szerepe van az iskolás éveknek?

Az iskolai környezet:

• új kommunikációs kihívásokat hoz,
• növeli a beszéd terhelését,
• erősítheti a fejlődést, de nehézségeket is felszínre hozhat.

A megfelelő támogatás ebben az időszakban különösen fontos.

Meddig tarthat a logopédiai kísérés?

A logopédiai ellátás:

• nem mindig folyamatos terápia,
• gyakran szakaszos követésből áll,
• az élethelyzetekhez igazodik.

Ez nem elhúzódó probléma, hanem alkalmazkodó szakmai jelenlét.

Mire számíthat a család hosszú távon?

A legtöbb gyermeknél:

• a beszéd érthetősége javul,
• a kommunikáció magabiztosabbá válik,
• az orrhangzósság mértéke csökken vagy kezelhető szintre kerül.

A cél nem a „tökéletes beszéd”, hanem a funkcionális, biztonságos kommunikáció.

Mit jelent, és mit nem jelent a hosszú távú szemlélet?

Mit jelent:

• reális elvárásokat,
• türelmet és következetességet,
• együttműködést a szakemberekkel.

Mit nem jelent:

• állandó problémát,
• folyamatos beavatkozásokat,
• bizonytalan jövőt.

Ajak- és szájpadhasadék és orrhangzósság esetén a hosszú távú kilátások jók és tervezhetők, ha a gyermek megkapja a számára megfelelő szakmai és környezeti támogatást. A fejlődés egyéni úton halad, de nem magányos folyamat.

Ha szeretnél hosszabb távon is biztonságosan gondolkodni gyermeked beszédének alakulásáról, egy konzultáció segíthet a következő lépések átgondolásában.

Ha van kérdésed, írj nekünk nyugodtan.
http://logopedusbudapest.hu/kapcsolat/ | 06 20 273 6071

Szakirodalom

• Magyar Logopédusok Szakmai Szövetsége (MLSzSz): Ajakhasadék, szájpadhasadék – diagnosztika és ellátás
• Gyermekút Módszertani Központ: Ajánlások – e-verzió
• Gyógypedagógiai Szemle (2011/1): ajak- és szájpadhasadékhoz kapcsolódó tanulmányok
• Magyar és mtsai. (2024): Ajak- és szájpadhasadékos gyermekek korszerű kezelése
• Kas Bence – Marton Klára – Fehérné Kovács Zsuzsanna – Lőrík József (szerk.) (2024): Logopédia 1.

Ajak- és szájpadhasadék esetén az orrhangzósság nemcsak a beszéd hangzását érinti. Sok gyermeknél a megváltozott beszéd kommunikációs és érzelmi következményekkel is járhat, különösen akkor, ha a környezet gyakran nem érti meg őt.

Ebben a cikkben azt járjuk körül, milyen pszichés és kommunikációs hatásai lehetnek az orrhangzósságnak ajak- és szájpadhasadék esetén.

Hogyan hat a beszédhangzás a kommunikációra?

Ha a beszéd:

• nehezebben érthető,
• gyakran visszakérdezést igényel,
• eltér a megszokott hangzástól,

akkor a kommunikáció több erőfeszítést igényel mind a gyermek, mind a környezet részéről.

Ez hosszabb távon hatással lehet a megszólalási kedvre.

Milyen pszichés reakciók jelenhetnek meg?

Ajak- és szájpadhasadék és orrhangzósság esetén előfordulhat:

• visszahúzódóbb kommunikáció,
• beszédkerülés idegen helyzetekben,
• szorongás a megszólalás előtt,
• fokozott érzékenység a visszajelzésekre.

Fontos hangsúlyozni, hogy ezek érthető reakciók, nem személyiségproblémák.

Hatással lehet-e az önbizalomra?

Igen, különösen akkor, ha:

• a gyermek rendszeresen negatív visszajelzéseket kap,
• gyakran javítják vagy félbeszakítják,
• a beszéde miatt eltérőnek érzi magát.

Ezért a beszédfejlesztés mellett a kommunikációs biztonság is fontos cél.

Mit tehet a környezet?

A család és a pedagógusok szerepe kulcsfontosságú:

• türelem a meghallgatásban,
• visszajelzések módjának tudatosítása,
• a gyermek megszólalásainak megerősítése.

A támogató környezet csökkenti az orrhangzósság pszichés terhét.

Mit jelent, és mit nem jelent ez?

Mit jelent:

• komplex szemlélet szükségességét,
• a kommunikáció egészének támogatását,
• fokozott empátiát.

Mit nem jelent:

• súlyos pszichés zavart,
• maradandó önbizalomhiányt,
• azt, hogy a gyermek ne tudna magabiztosan kommunikálni.

Az orrhangzósság ajak- és szájpadhasadék esetén nemcsak beszédtechnikai kérdés, hanem kommunikációs élmény is. Megfelelő szakmai és környezeti támogatással a gyermek önbizalma és megszólalási kedve erősíthető.

Ha úgy érzed, hogy gyermeked beszéde nemcsak hangzásában, hanem kommunikációs magabiztosságában is támogatásra szorul, egy konzultáció segíthet a továbblépésben.

Ha van kérdésed, írj nekünk nyugodtan.
http://logopedusbudapest.hu/kapcsolat/ | 06 20 273 6071

Szakirodalom

• Magyar Logopédusok Szakmai Szövetsége (MLSzSz): Ajakhasadék, szájpadhasadék – diagnosztika és ellátás
• Gyermekút Módszertani Központ: Ajánlások – e-verzió
• Gyógypedagógiai Szemle (2011/1): ajak- és szájpadhasadékhoz kapcsolódó tanulmányok
• Magyar és mtsai. (2024): Ajak- és szájpadhasadékos gyermekek korszerű kezelése
• Kas Bence – Marton Klára – Fehérné Kovács Zsuzsanna – Lőrík József (szerk.) (2024): Logopédia 1.