Egy logopédus gondolatai

Logopédia, egyéni igényeknek megfelelően

Logopédia, egyéni igényeknek megfelelően


Miért nem csak a beszédről szól a logopédia?

2026. január 27. - Munkás Nóri

Sokan még mindig úgy gondolnak a logopédiára, mint „hangjavításra”. Pedig a beszéd csak a felszín. Alatta egy sokkal összetettebb rendszer működik. A beszéd mögötti területek Ahhoz, hogy egy gyerek jól tudjon beszélni, szükség van többek…

Tovább

Mikor számít problémának egy beszédhanghiba?

Sok gyerek „cukin” beszél. Egy vagy több hang hiányzik, másképp ejti, helyettesíti. Ez eleinte teljesen természetes. A kérdés nem az, hogy van-e hanghiba, hanem az, hogy hol tart a gyermek, és merre halad.   Mikor tekinthető életkori sajátosságnak? A beszédhangok elsajátítása folyamat. Nem…

Tovább

Miért kulcsfontosságú a KOBAK nyelvi vizsgálat?

 „Beszél, csak kicsit kevesebbet.” „Majd beindul.” „Érti ő, csak nem figyel.” Sok szülő ezekkel a mondatokkal próbálja megnyugtatni magát, amikor valami mégsem áll össze teljesen a gyermeke kommunikációjában. És ez teljesen érthető. Senki sem szeretne feleslegesen aggódni. A kérdés nem az, hogy…

Tovább

A dadogás kialakulása óvodáskorban – tünet, állapot vagy folyamat?

Óvodáskorban a dadogás gyakran nem egyik napról a másikra „jelenik meg”, hanem fokozatosan válik észrevehetővé. A szülők ilyenkor joggal kérdezik: egy átmeneti tünetet látunk, egy állapotot, vagy egy hosszabb folyamat kezdődik el? A válasz nem mindig egyértelmű, de a megértése segít abban, hogy ne…

Tovább

Óvodáskorú gyermekek dadogása: miért nem egyforma, és miért nem jó az összehasonlítás?

Amikor egy óvodáskorú gyermek dadogni kezd, a szülők gyakran próbálnak kapaszkodókat találni. Elhangzanak mondatok, mint: „A szomszéd kisfiú is dadogott, aztán kinőtte.” „Az unokatestvérénél sokkal súlyosabb volt, mégis elmúlt.” Az összehasonlítás érthető reakció, mégis félrevezető lehet. Az…

Tovább

Mit nevezünk dadogásnak óvodáskorban, és mit nem? – Szülői bizonytalanságok tisztázása

Sok szülő számára ijesztő élmény, amikor óvodáskorú gyermeke beszéde hirtelen megakad, ismétlések jelennek meg, vagy nehézzé válik a megszólalás. Gyakran felmerül a kérdés: dadogásról van szó, vagy csak átmeneti életkori jelenségről? Ez a bizonytalanság teljesen érthető, hiszen óvodáskorban a beszéd…

Tovább

Kilátások ajak- és szájpadhasadék és orrhangzósság esetén – mire számíthat a család?

Az ajak- és szájpadhasadékkal élő gyermekek szülei gyakran nemcsak a jelenre, hanem a jövőre is keresik a válaszokat: hogyan alakul majd a beszéd, az iskolai kommunikáció, a társas kapcsolatok? Ez a cikk abban segít, hogy reálisan láthatók legyenek a hosszú távú kilátások ajak- és szájpadhasadék és…

Tovább

Az orrhangzósság pszichés és kommunikációs hatásai ajak- és szájpadhasadék esetén

Ajak- és szájpadhasadék esetén az orrhangzósság nemcsak a beszéd hangzását érinti. Sok gyermeknél a megváltozott beszéd kommunikációs és érzelmi következményekkel is járhat, különösen akkor, ha a környezet gyakran nem érti meg őt. Ebben a cikkben azt járjuk körül, milyen pszichés és kommunikációs…

Tovább

Multidiszciplináris ellátás ajak- és szájpadhasadék és orrhangzósság esetén – kik dolgoznak együtt, és miért?

Ajak- és szájpadhasadék és az ehhez gyakran társuló orrhangzósság ellátása nem egyetlen szakember feladata. A gyermek fejlődését hosszú távon az segíti leginkább, ha a különböző területek összehangoltan működnek együtt. Ebben a cikkben bemutatjuk, mit jelent a multidiszciplináris ellátás, és miért…

Tovább

A beszédérthetőség alakulása ajak- és szájpadhasadék és orrhangzósság esetén

Sok szülő számára nem az orrhangzósság ténye a legnagyobb kérdés, hanem az, hogy mennyire érthető a gyermek beszéde a mindennapokban. Ajak- és szájpadhasadék esetén az orrhangzósság gyakran együtt jár a beszédérthetőség csökkenésével, ami hosszabb távon a kommunikáció egészére hatással lehet. Ebben…

Tovább
süti beállítások módosítása