Egy logopédus gondolatai

Logopédia, egyéni igényeknek megfelelően

Te kommunikálsz a magzatoddal?

2019. július 16. - Munkás Nóri

A magzati kommunikáció nem kifejezettem logopédiai kompetencia, mégis érdemes róla szót ejtenünk, mert a magzattal való kommunikáció nagyon izgalmas lehetőségeket nyújt a kiegyensúlyozott anya-gyerek kapcsolat kialakítására, s indirekt módon a nyelv- és beszédfejlődésre is erőteljesen pozitív a hatása.

dreamstime_s_140714514.jpg

Dr. Andrek Andrea munkássága nyomán jutottam én is ezekhez az értékes információkhoz, nem az én nevemhez fűződnek. Magyarországon ezzel a témával főleg a perinatális szaktanácsadók és pszichológusok foglalkoznak. Ez egy hatalmas témakör, a teljesség igénye nélkül emelek ki pár gondolatot.

Miért jó a magzattal kommunikálni?

Azzal, hogy a kismama elkezd odafigyelni, ráérezni, ráhangolódni a magzata jelzéseire, lehetősége van begyakorolni, hogy mit szeretne a magzat „mondani”. Amikor kommunikálunk a magzattal, kérdezünk tőle valamit, mondunk neki valamit, akkor a magzat „válaszol”. Ebből a „válaszból” kell kitalálni, értelmezi, hogy a magzat mit „üzen”, mit „akar”. Ha ezt próbálgatja a kismama, akkor a sikeres interakciók megerősítik őt arról, hogy „jó anya”, érti, amit a magzat üzen.

Ennek a kompetencia érzetnek kifejezetten előnyös szerepe van, lesz akkor, mikor a pocaklakó kibújik. Még beszélni nem tud, de az anyának értelmeznie kell a vágyait, szükségleteit. Ennek igen jó előkészítő terepe a magzattal való kommunikáció, gyakorlás. Dr. Andrek Andrea is hangsúlyozza, s én is fontosnak látom elmondani, hogy ehhez nincs szükség semmilyen speciális gyakorlatsorra, ismeretre. Mindösszesen tudatosság és figyelem kell. Kérdezzünk, s várjuk meg a választ. �

A magzati fejlődés során kifejlődő készségek (látás, hallás, mozgás fejlődése és az anyával való biológiai kapcsolódás) által képes a magzat kapcsolatot teremteni a külvilággal, kommunikálni vele. A magzat mozdulása vagy épp mozdulatlansága a legfontosabb válasz- és üzenetközvetítő csatorna.

Teljes mértékben be tudjuk vonni a magzatot a mindennapi életünkbe, BÁRMILYEN kérdéssel.

Néhány gondolatindító kérdés

Menjünk sétálni? Főzzünk ma levest? Jól esne, ha zenét hallgatnánk? Együnk almát? Sárga falat szeretnél?

Tényleg szinte bármit kérdezhetünk, a lényeg, hogy figyeljünk oda a válaszra. Az esetek többségében a mozgást vagy a mozdulatlanságot értékelhetjük válasznak. Természetesen nagyon könnyen előfordulhat, hogy bizonyos helyzetekben nem teljesen világos, hogy épp ki kezdeményezi a „kommunikációt” (a baba vagy a mama) és maga az üzenet sem, de mindig az anya és az apa az, aki értelmezi a jeleket, hibázni nem lehet. � Fontos, hogy a szülők bízzanak az intuíciójukban.

Ahogy már a cikk elején is említettem, nincs szükség sem ilyen jellegű terápiára, sem speciális gyakorlatsorokra. Kerüljük el a túlstimulálást, ne használjunk túl sok, túl hangos zenét, túl erős masszázsokat, túl erős vibrálást, stb. Ha boldog, kiegyensúlyozott, nyugodt a babavárás időszaka, akkor már nagyon soka adtunk a babánknak.

Kizárólag csak akkor van szükség terápiára, ha babavárás alatt valami olyan erős trauma éri az anyát, szülőket, hogy úgy érzik, hogy nem tudnak kapcsolatot tartani a magzattal és ehhez segítséget szeretnének kérni (pl. haláleset, válás, stb.).

Te kommunikálsz a magzatoddal? Miket szoktál tőle kérdezni?

Várlak! 

Ha éppen babát vársz, vagy újszülött gyermeked van, és érdekel, hogy hogyan fejlődik a babád beszéde 0-24 hónapos kora között, várunk az ingyenes Facebook-csoportban:

bit.ly/MN-Induljon-idoben-a-beszed-csoport 

A beszédészlelési és beszédmegértési zavar tünetei

Mikor gyanakodjon a szülő?

A beszédészlelési és beszédmegértési zavarok okait, s az erre hajlamosító rizikótényezőket az előző cikkben kifejtettük. Most pedig a beszédészlelési zavar főbb megjelenési formáit, vagyis tüneteit vesszük sorra. Milyen tüneteket tapasztalhat a szülő, környezet, óvónő, tanító?

dreamstime_s_146202385.jpg

Beszéljünk a tünetekről!

Nagyon fontos erről beszélni, mert a tüneteket gyakran összekeverhetik más jellegű nehézségekkel: magatartásbeli gondok, figyelem és koncentrációs nehézség, hallásprobléma stb.

  1. A gyermek gyakran nem reagál a hozzá intézett beszédhez, és/vagy sokszor téves választ ad, és/vagy nem a kérdésre felel, illetve gyakran visszakérdez. Ebben az esetben egy alapos audiológiai kivizsgálás után mindenképp szükséges a beszédészlelés és beszédmegértés vizsgálata is.
  2. A gyakori figyelmetlenség, túlzott játékosság vagy magatartásgondok megjelenésénél is gondolni kell arra, hogy ez a probléma állhat a háttérben.
  3. Ha gyermeked jelentős nyelvi késsel kezdett el beszélni, vagy nyelvi zavarral diagnosztizálták, szinte biztos, hogy érintett lesz a tárgyalt terület is.
  4. Ha erős, makacs és hosszantartó beszédhibája van a gyermekednek, valószínűsíthető, hogy beszédészlelési elmaradás is áll mögötte. Vannak olyan beszédhibások is természetesen, akiknél ez nem áll fenn, egy fél órás beszédészlelési vizsgálat egyértelmű választ ad erre a kérdésre is.

Mikor foglalkozzunk a problémával?

Legtöbben sajnos csak akkor kezdenek el foglalkozni ezzel a kérdéssel, ha az iskolai tanulmányokban is jelentkeznek tünetek. Az iskolás tünetek közé tartoznak:

  • olvasási, írási és helyesírási nehézségek
  • versek memorizálásának nehézsége
  • nehézkésen megy a tanult idegennyelv elsajátítása
  • nem tud lényeget kiemelni
  • az olvasott szöveg nehézkés értelmezése
  • látszólag gyenge memória

(felhasznált irodalom: Gósy Mária: A hallástól a tanulásig)

Összegzésül

A tünetek áttanulmányozásával láthatjuk, hogy igen változatos tünetei lehetnek a beszédészlelés és beszédmegértés elmaradásának, zavarának. Ha már kiderítettük, hogy valóban ez áll a háttérben, akkor megfelelő szülői és szakemberi együttműködéssel jelentős eredményeket lehet elérni. Óvodáskorban a legegyszerűbb ezt a dolgot kezelni annak érdekében, hogy az iskolás tünetek ne is jelenjenek meg.

Miért van a gyereknek beszédészlelési elmaradása?

Arról már minden bizonnyal sokan hallottatok, hogy az írás, olvasás és idegennyelv-elsajátítás egyik legnagyobb nehezítő tényezője a beszédészlelési (és beszédmegértési) zavar és elmaradás. A praxisom során is sok olyan gyerkőccel találkozom, aki ezen a téren fejlesztésre szorul. A diagnózis megszületése után szinte kivétel nélkül az első szülői kérdés – teljesen érthetően – az, hogy „Na, jó de mi ennek az oka?”.

dreamstime_s_54157779.jpg

A beszédészlelés

Mielőtt az okokra rátérünk, nézzük, hogy pontosan mi is az a beszédészlelés.

A beszédmegértés két nagy szakaszból áll:

1) a nyelvi jelek észlelése és a 2) azoknak az értelmezése.

A mai írásban az első nagy szakasszal, a beszédészleléssel ismerkedünk meg, felületesen: „…a beszédészlelés a beszédhangok, a hangkapcsolatok felismerését jelenti, azt, hogy azonosítani tudjuk a különböző beszédhangokat vagy azok kapcsolatait…..” (Gósy, 2000).

Tehát, ha kimondunk egy – akár értelmetlen – szót, akkor tudni kell azonosítani, hogy az a szó milyen hangokból áll, és azok milyen sorrendben követik egymást. Emiatt rendkívül fontos alapja az írásnak és olvasásnak is.

Az okok

Nézzük akkor, hogy milyen okai, kiváltó tényezői lehetnek egy beszédészlelési zavarnak.

  1. biológiai okok:
  • beszédszervek szerezett vagy örökletes zavara,
  • idegrendszeri zavar,
  • pszichés zavar
  1. környezeti tényezők:
  • verbálisan ingerszegény környezet: ez főleg arra vonatkozik, hogy az anyanyelv-elsajátítás éveiben kevesebb verbális visszacsatolást kap a gyermek, mint amire szüksége lenne;
  • kódváltó környezet negatív hatásai: vagyis ha gyermek az anyanyelv-elsajátítás folyamán több „kóddal” is találkozik (tájszólás-köznyelv, két- vagy többnyelvűség, hosszabb idegig külföldön való tartózkodás, jelnyelv és hangzó anyanyelv váltakozása). Természetesen maga a kódváltó környezet még nem káros, nem lesz mindenkinek beszédészlelési zavara, aki ilyen környezetben él, de a szakirodalom ezt a pontot is ide sorolja egyik lehetséges okként.
  1. A fentiek kombinációja is előfordulhat.

A diagnózis időpontja

Leggyakrabban iskolakezdés előtt, 5-6 évesen kapnak diagnózist az érintettek. A vizsgálat során egy részletes kérdéssorral próbáljuk meg felderíteni a lehetséges okokat, de ilyenkor sok esetben már nagyon nehéz pontosan felgöngyölíteni, hogy mi lehetett a beszédészlelés elmaradásának oka.

Amit viszont biztosan tudunk, hogy már nagyon korai életszakaszban előfordulhatnak olyan tényezők, amelyek miatt beszédészlelés és beszédmegértés szempontjából veszélyeztetettnek kell tekintenünk az oda tartozó gyermeket, és kiemelt figyelmet kell fordítani ennek a területnek a fejlődésére.

Veszélyeztetető körülmények

Ilyen tényezők pl.: koraszülöttség, nem normális lefolyású szülés, szülés alatt elszenvedett sérülések, gagyogás elmaradása, megkésett beszédfejlődés, hallássérülés, hosszan fennálló hurutos állapot, erős és makacs beszédhiba, stb.

Fontos kiemelni, hogy ha a gyermeked valamelyik csoportba tartozik, még nem kötelező, hogy beszédészlelési elmaradása legyen, de mindenképpen ők az a csoport, akik közül többségében kikerülnek a beszédészlelési elmaradást/zavart diagnózist kapó gyerekek.

(Felhasznált szakirodalom: Gósy Mária: A hallástól a tanulásig)

Általános tippek

Néhány általános tipp, hogy mire ügyelj már egészen pici kortól a beszédészlelés és megértés támogatása szempontjából (is):

  • Ügyelj arra, hogy egészen kicsi kortól megfelelő mennyiségű verbális visszacsatolást kapjon a gyermeked! Beszélgessetek sokat!
  • Abban az életszakaszban is beszélj hozzá, kérdezz tőle sokat, mikor még nem tud válaszolni, mert pici.
  • Ha gyakran beteg, hurutos, mindig nagyon gondosan ügyelj arra, hogy kapjon levegőt, ne legyenek eldugulva a járatok (fülzsír, takony stb.).
  • Ha fül-orr-gégészeti nyomonkövetés kell, vedd azt nagyon szigorúan, hiszen rendkívül fontos, hogy semmilyen tényező ne tompítsa el – lehetőleg még időszakosan sem – a hallást.
  • Ne késlekedj logopédust felkeresni, ha gyermeked beszédfejlődése nem indul meg időben. Egy időben elkezdett terápia, nemcsak a hangzóbeszédet képes elindítani, hanem csökkenti a beszédészlelési és beszédmegértési elmaradásokat is.

A következő írásban arról lesz szó, hogy mire figyelj, sorra vesszük a beszédészlelés tüneteit, de addig is, ha úgy érzed, hogy érintettek vagytok a témában, ne habozz felkeresni egy logopédust!

Így támogadhatod gyermeked beszédértését

Mit tegyél, ha nem tökéletes a gyermeked beszédértése?

Előfordul, hogy gyermeked nem érti, amit mondasz neki? Felteszed a hozzá intézett kérdést, elmondod a mondandód, de nem annak megfelelően reagál? Lehet, hogy csak túl gyors vagy számára!

A beszédtempó, a beszéddallam és a hangsúly nagyon erőteljesen meghatározzák a szavak, szókapcsolatok, mondatok pontos megértését. Ezért nem mindegy, hogy mennyi figyelmet fordítasz erre, mikor gyermekedhez beszélsz.

Nézzük meg ezeket a beszédtényezőket közelebbről!

Beszédtempó

A beszédtempó azt jelenti, hogy milyen gyorsan beszélünk. A „gyorsaság” pedig a következőktől függ:

  • artikuláció sebessége (x idő alatt hány beszédhangot hozol létre)
  • szünetek száma (mennyi szünetet tartasz a szavak, szókapcsolatok, logikai egységek, mondatok között
  • szünetek hosszúsága

A beszédtempó hatással van a beszédértésre is. A lassabb beszédet könnyebben, a gyorsabb beszédet nehezebben értjük meg mi is, s a gyerekeink is. Természetesen ezt az adott beszéd, szöveg tartalma is jelentősen befolyásolja. A legnehezebben érthetőek és értelmezhetőek a gyors és tartalmilag is kihívást jelentő szövegek.

Beszéddallam

Ha odafigyelünk a beszéddallamunkra, szintén nagy segítséget nyújtunk. A magyar nyelvben ugyanis ez alapján be lehet azonosítani, hogy épp egy kijelentés (pl. Szép az idő.) vagy kérdés (pl. Hol van a maci?) hangzott el. Sőt, kutatások igazolják, hogy az eldöntendő kérdéseknek is jellegzetes hanglejtése van (pl. Voltál ma oviban?)

Hangsúly

Ez is nyelvspecifikus jelenség, nálunk elsősorban a megnövekedett, „megnyomott” hangerő kelti a hangsúlyozás élményét. Ha valamire (akár egy szóra, szókapcsolatra a mondaton belül) fel akarjuk hívni a gyermek figyelmét, nyugodtan emeljük ki, hangerőnyomatékkal és lassabb beszédtempóval.

(Felhasznált szakirodalom: Gósy Mária — Hallástól a tanulásig)

Tipp: Ha úgy tűnik, hogy nem érti a gyerek, amit mondtál neki...

Mondd el újra lassabban! Ne érezd cikinek, hogy az átlagos beszédtempó helyett lassabban beszélsz gyermekedhez. Még az átalános iskolások körében is nagyon fontos a lassabb beszédtempó, hát még az óvodásoknál, vagy a legkisebbeknél!

  • Helyezkedj gyermekeddel egy magasságba, hogy jól lássa az arcodat és mondd el még egyszer!
  • Ha úgy tűnik, hogy a beszédtartalma is nehéz, fogalmazd át egyszerűbbre!
  • A dallamos, lassú beszéd is nagy támpontot ad a gyermekeknek!

Ha azt tapasztalod, hogy ezek ellenére is nehezen érti meg, amit kérsz tőle, kérésre nem mutat meg könyvből képeket vagy tárgyakat, akkor mindenképpen keress fel egy logopédust. A beszédértési elmaradás nem fog magától elmúlni, s súlyos gondokat okozhat az iskolában is, meg a gyermek fejlődésében is. Hisz ha nem érti, hogy mi zajlik körülötte, akkor nehezen alakul ki biztosnságérzet, a stablilitás.

 

Ezért beszél „tájszólással” a gyerek

Az utóbbi két hétben 3 szülő is hasonló kérdéssel keresett meg: mi az oka, hogy a gyerek tájszólással beszél, annak ellenére, hogy sehol nem hallhat erre példát sem a családban, sem a környezetben. A jelenség nem túl gyakori, de azért lehet vele találkozni.

Valójában azonban nem tájszólásról van szó. Ezen gyerekek egyik csoportjának nem elég stabil az artikulációja. Mivel túl nehéz nekik az adott szóban egy bizonyos hangot vagy a hangkapcsolatot kimondani, ezért egyszerűsítenek a hangképzés során. S ezek az egyszerűsítések esetenként egybeeshetnek olyan artikulációs sajátoságokkal, ami valamelyik nyelvjárásra jellemző. Az első két példa ezt szemlélteti.

1. ESET

"Soha nem hallja tőlünk, azt, hogy VÓT. Körülötte mindenki a VOLT formát használja, kivéve őt. Miért?"

Nos, ez a legtipikusabb egyszerűsítés. A mássalhangzótorlódásból (lt) kiesik az "L" hang, mert egyszerűbb neki a magánhangzót megnyújtani (a szóritmus tartása érdekében), mint a nehezebben kiejthető hangkapcsolatot.

2. ESET

"Palócosan beszél a gyerekem, de semmi közünk nincs a nyelvjáráshoz."

Legfőképpen itt arra gondolnak a szülők, amikor a gyermek "A" hang helyett "Á"-t (vagy valamilyen más színezetű "A" hangot) mond. Így lesz a gyermek beszédének érdekes hangzása. Valójában itt is az a helyzet, hogy az "Á" magánhangzó ejtése könnyebb mint az A. (Erre kiváló példa, hogy milyen nehezen tanulják meg azok is az A hangzó ejtését, akik magyar nyelvet idegennyelvként tanulják). Tehát nem „palócosan” beszél a gyermek, csak a számára könnyebben ejthető formát választja itt is.

A következő esetben már nem(csak) arról van szó, hogy az artikulációs mozgások ügyetlenek, hanem egy egyszerű nyelvfejlődési szakaszról. 

3. ESET

"Kislányom 2,5 éves és folyamatosan a TIK, MINK formát használja a TI és MI helyett. Az aztat és eztet is gyakran megjelenik. Pedig mi mindig helyesen használjuk ezeket a családban."

Ez egy kifejezetten kisgyermekkori jelenség. Főleg abban az időszakban jelentkezik, mikor a gyermek már elkezd beszélni, már felismeri, hogy a magyar nyelv használja a tárgy ragját (-t) és a többes szám jelét is, de még nem tudja minden alkalommal megfelelően, a magyar nyelv szabályai szerint használni. Így születnek meg az AZTAT, EZTET, TIK, MINK alakok. Tehát ez egy nyelvfejlődési szakasz, ha nincs megerősítve a környezet által, egy idő múlva el fog tűnni.

Ha nem múlnak el ezek az egyszerűsítések 5 éves korig, akkor a logopédiai terápián majd segítenek a gyermeknek. Addig is nyugodtan lehet a beszédszervek mozgását ügyesíteni ajak-, nyelv-, fújó- és szívógyakorlatokkal.

Beszédhibás vagy felnőttként? Jól figyelj!

A magabiztos, szép beszéd az öbizalom egyik legfontosabb hozzávalója. Akár tetszik, akár nem. Ha beszédhibáról hallunk, akkor a leggyakrabban a gyerekek jutnak eszünkbe.

dreamstime_s_89675143.jpg

Eddigi írásaim is főként a gyermekkorban megjelenő beszédhibákról és a hozzájuk kapcsolódó tudnivalókról szóltak. Ám korántsem igaz, hogy a beszédhiba csak a gyerekek „jellemzője” lenne, nagyon gyakori jelenség felnőttek körében is. Természetesen nem pontosan ugyanolyan jellegű hanghibákról van szó, mint a gyermekek esetében, de semmiképp sem szabad(na) őket figyelmen kívül hagyni.

Mely hangok a leggyakrabban érintettek felnőttek esetében?

  • sz, z, c

  • s, zs, cs

  • t,d,n,l

Tipp!

Mondd ki hangosan a következő szótagokat: szi, zi, ci, su, zsu, csu, tá, dá, ná, lá. Figyeld meg külön-külön a fenn felsorolt hangoknál, hogy hol van a nyelved. Ha azt tapasztalod, hogy a nyelved kicsúszik a két fogsor között, vagy nekiütődik az alsó vagy felső fogsornak, esetleg a levegő oldalt távozik – ezzel egy furcsább hangszínezetet adva a hangnak – akkor mindenképp javasolt egy logopédust felkeresned.

Az a bizonyos "R"!

Az "r" hang helytelen képzését szinte mindenki felismeri. A köznyelvben úgy hívják azt a jelenséget, ha valaki nem tudja a nyelve hegyét pörgetni, hogy raccsol. A nyelvhegyi pergés helyett a nyelv hátulsó részével pörgetnek, mely a raccsolás jól ismert hangszínét eredményezi.

dreamstime_s_141962723.jpg

Miért fontos ezzel felnőttkorban foglalkozni?

Gyerekkorban főleg az olvasás- és írástanulás sikeressége miatt koncentrálunk a beszédhibák kialakítására. Felnőttkorban már nem ez kerül fókuszba, de nézzük csak, miben segíthet, ha mégis foglalkozunk vele:

  • Egy erős beszédhiba esztétikailag is ront az egész megjelenésünkön. Ha rendben van beszédünk, az artikulációs izmaink jól koordináltan működnek, harmonikus lesz arcunk is.
  • Szinte minden szakmánál nagyon fontos a tiszta beszéd, más benyomást keltesz a hallgatóságodban, ha szépen, tiszta hangképzéssel beszélsz, legyél akár ügyvéd, orvos, coach, edző, call centeres, manager, szinte bármi…
  • Ha sokszor szólalsz meg emberek előtt, tartasz kisebb-nagyobb meetingeket, prezentációkat, sokkal magabiztosabban, határozottabban tudsz kiállni, ha tisztán beszélsz. Hiába nagyon jól felépített a mondanivalód, ha az esetleges hanghibák miatt kevésbé érthető.
  • A felnőtt beszédhibákból gyakran vicceket gyártanak: biztos láttál, hallottál, olvastál különböző vicceket, mémeket vagy stand up-os előadásokat, ahol a beszédhiba a vicces kategóriába került, ezzel magát a beszédhibás személyt is bekategorizálva.
  • És végül, de nem utolsó sorban, az egyik lefontosabb ok, hogy miért kezeltessük a beszédhibánkat felnőttkorban: a gyermekünk beszédét úgy tudjuk leginkább formálni, széppé csiszolni, hogy TÖKÉLETES beszédpéldát mutatunk neki. Ha te is beszédhibás vagy, jó eséllyel a gyermeked is utánozni fog téged, ami maradandó beszédhibához is vezethet akár. Ha gyermeket nevelsz, ezt mindig tartsd szem előtt!

Érdemes, lehet felnőttkorban beszédhibát javítani?

Természetesen lehet, hogy valamilyen oknál fogva nem tudunk kialakítani, egy adott hangot, de a többség esetében mindenképp érdemes belevágni a folyamatba, sok esetben nagyon szép eredményeket lehet elérni. Tapasztalatom azt mutatja, hogy a legnagyobb kihívást a szépen kialakított és terápiás közegben tökéletesen használt hang spontánbeszéd-helyzetekbe való átültetése, használata jelenti. De megfelelő gyakorlással, motivációval ezt is sokan legyőzték már.

Így előzheted meg a beszédhibát gyermekednél!

Gyors és egyszerű gyakorlatok a szép, tiszta beszédhangokért.

Beszédhibás a gyermeked, de még nem jár logopédiára? Ha szeretnél segíteni neki, hogy könnyebben kiejtse a hangokat, szeretnéd könnyebbé tenni, támogatni a majdani logopédiai munkát, illetve hasznosan eltölteni a szabadidőtöket, akkor ez az írás Neked szól.

Beszédhibák kialakulását előzhetjük meg, ha már kicsi korban is foglalkozunk ezzel a kérdéssel és rendszeresen végezzük a gyakorlatokat.

Ahhoz, hogy egyes beszédhangokat HELYESEN KÉPEZZÜK több dolog is szükséges:

  1. Megfelelő ügyességű artikulációs mozgások (ajak- és nyelvizomzat)
  2. A levegőáramlás megfelelő szabályozása (fújás és szívás)
  3. A beszédészlelési folyamatok helyes működése

A következő gyakorlatok az első két pontban említett folyamatokat támogatja, fejleszti. Életkortól függetlenül (már egész kicsi kortól nyugodtan lehet próbálkozni) szabadon alkalmazhatóak. Olyan gyermekeknél is be lehet vezetni ezeket a játékokat, akiknek nincs hangképzési vagy beszédhibája.

Nincs a gyakorlatoknak kötelező sorrendje, s legjobb, ha nem is feladatként gondolunk rájuk, hanem inkább játéklehetőségként kínáljuk.

Bármikor, bármennyit és bármelyiket lehet gyakorolni. Ha csak egyre volt lehetőség, az is kiváló. A lényeg a rendszeresség és a folyamatosság — a legjobb, ha beépülnek a közösen eltöltött időbe.

Olcsó, gyors és hasznos játékok, az eszközigény minimális, minden megtalálható a háztartásban.

Néhány ajakgyakorlat:

  • Dobj gyakran cuppanós puszit!
  • Prüszkölj az ajkaiddal, akár a lovacskák!
  • Gyűjtsük össze a következőket képeken vagy a játékok közül és utánozzunk a hangjukat:
    • baba: O-Á
    • csacsi: I-Á
    • malac: U-I
    • farkas: Á-Ú
    • halacska: néma tátogás
    • oroszlán: Á
    • mentő: É-Ő/NÍ-NÓ

Néhány fújógyakorlat:

A levegővétel szabálya: mindig orron be és szájon ki!

  • Fújd fel az arcod, légy lufi!
  • Durrantsd ki a lufidat! – hirtelen kiengedjük a feszesen felfújt arcból a levegőt.
  • Engedd le a lufidat! – lassan eresztjük ki a levegőt.
  • Rakétázz! – hajtsd hátra a fejed, tégy az arcodra egy széthajtogatott papírzsebkendőt, végy az orrodon mély levegőt, majd erősen fújd ki a szádon, hogy a papír zsebkendő magasra röppenjen!
  • Fújd el a gyertya, mécses lángját! – ha ügyesen megy, akkor megpróbálhattok akár 3-4-5 gyertyát is elfújni egyszerre.
  • Buborékfújózz sokat!
  • Szívószál segítségével fújj buborékot a vízbe!
  • Apró tárgyakat (borsó, kukorica, szalvéta-, papír- vagy vattadarab) az ajkaid közé vett szívószál segítségével fújd be a kapuba! (Ne a fogaddal szorítsd a szívószálat)

Néhány szívógyakorlat:

  • Fújd ki a levegőt a szádon és csücsörített ajakkal szívd vissza a levegőt!
  • Szívd fel a vizet szívószállal, majd idd meg!
  • Próbálj meg sűrűbb állagú ételeket, italokat szívószállal megenni, meginni (kakaó, gyümölcslé, joghurt, puding, kefír, stb.)!
  • Az előbbi szalvéta-, papír-, karton-, vattadarabot szív fel a szívószállal és tedd egy picit messzebre!

Nyelvgyakorlatok:

A nyelvgyakorlatok helyes kivitelezése már egy kicsit bonyolultabb, szakmai ismeretek is kíván, így azokat most részletesen nem sorolom fel. Egyetlenegy, nagyon fontos nyelvgyakorlatot emelnék ki, amit nem lehet elrontani, nyugodtan lehet otthon is gyakorloni: ez pedig a nyelvvel való CSETTINTÉS. Nagyon jó nyelverősítő gyakorlat, több hang helyes képzéséhez is szükséges.

Zárszóként pedig: csettintsetek és lovacskázzatok sokat! 

Mit NE csinálj, ha beszédhibás a gyerek?

Két fontos dolog, amit ne tegyél

Ha egy gyermek beszédhibás, arra rögtön felfigyelnek a szülők és a környezet is. A gondos szülőben óhatatlanul felébred a vágy, hogy segítsen a kicsinek helyesen kiejteni a hangokat. Ezzel kapcsolatban sok fórumon kérnek az anyukák segítséget — és vezetik egymást sajnos olykor tévútra.

dreamstime_s_127215986_1.jpg

Mielőtt azonban belemennék a konkrétumokba, nagyon fontos szempont tudni, hogy a gyerkőc jár-e logopédiára.

  • Ha igen, akkor minden esetben a kezelő logopédus javaslatait, iránymutatását kell követni, hiszen ő pontosan, egyénre szabva adja a házi feladatokat és tanácsokat a szülőknek.
  • Az is gyakori eset azonban, hogy a gyermek nem részesül logopédiai terápiában. Vagy azért, mert bár van hanghibája az életkora még nem teszi lehetővé (2-4 év) az artikuláció javítást, vagy pedig várlólistára kerülve várja a terápia kezdetét. Főleg az utóbbi csoport gondoskodó szülei teszik fel a kérdést, hogyan javítsam gyermekem beszédét?

Leginkább sehogy – hangzik mindig a válaszom. Ez először meglepőnek tűnik, de egy kis magyarázat után már érthetővé válik.

Mit NE tegyél tehát?

Az egyik lehető legrosszabb szülői technika az, amikor azzal próbáljuk az adott hangot „kipréselni” a gyerekből, hogy megpróbáljuk mondatni vele: „Mondd, hogy R! Mondd, hogy róka! Mondd, hogy L! Mondd, hogy liba! Mondd, hogy S! Mondd, hogy sajt!” stb.

Nézzük, mi a baj ezzel!

  1. Ha túl sok ilyen jellegű kérést intézünk gyerekünkhöz, kialakulhat benne egy „nem tudom” érzés, ami miatt esetleg a kommunikációját szégyellni kezdni és csökkenteni fogja a beszélgetés kezdeményezését a környezetével. Rossz érzések társulhatnak a beszédhez, a szülő-gyermek kapcsolatot is ronthatja, ha folyamatosan ezt hallja. Olyannal is találkoztam már, hogy a túlzott jószándékú figyelmeztetések miatt, a gyerkőcben szorongás alakult ki, s mikor elérkezett az idő a logopédiai terápiához, akkor nagyfokú ellenállást tanúsított a terápiával szemben.
  2. Ha a gyermek tudná mondani, akkor mondaná. Azért nem mondja, mert valami akadályozza benne: pl. nem elég erősek, ügyesek a beszédszervek, vagy még a beszédészlelése nem szilárdult meg, stb. Attól, hogy felszólítjuk, megkérjük rá, még nem fog sikerülni.
  3. Ha egy-két ilyen „gyakorlat, kérés” után elkezdni az adott hangot használni, akkor az valószínűleg magától is kialakult volna, a természetes érés folyamataként, anélkül, hogy a figyelmét erre irányítottuk volna.
  4. A legrosszabb, ami történhet, hogy a sok próbálkozására téves képzéssel kezdi az adott hangot gyakorolni a gyerkőc. Ha megtanulja tévesen, akkor dupla olyan nehéz lesz a logopédiai terápia, hisz le kell építeni a rosszat és újraképezni a jót. Duplaannyi munka időben és energiában is: gyereknek, szülőnek és logopédusnak egyaránt. Ilyen leggyakrabban az R hanggal fordul elő, de hallottam már ilyen módon született torz S-eket, SZ-eket és K-kat is.

A másik dolog, amivel megdöbbentően gyakran találkozom, hogy mivel a gyerkőc pösze, hibás beszéde olyan aranyos, ugyanúgy, hibásan megismétli a környezete. „Ott egy tutya.” „Tutya, igen. Tutya.”  S gyakran még nevetés is társul hozzá, hisz oly aranyos. Valóban az, s tényleg sok esetben az ember szíve olvad, ha egy kisgyermek pösze beszédét hallgatja, de akkor sem javasolt folyamatosan, hibásan megismételni a kiejtett szót, mondatot, kifejezést. Természetesen, ha ez néhányszor előfordul, (ez sem) nem okoz maradandó nehézségeket.

Miért nem jó?

  1. A gyermek észlelésében nem a helyes alakot erősítjük (kutya), hanem a tévesen képzettet (tutya). Egyrészt, ha más is így mondja, meg még viccesnek is tartják, akkor mi oka lenne a gyereknek ezt kijavítani? Hisz meggyőző érveket lát, hall arra, hogy ne tegye.
  2. A hibás alak ismétlésének a másik nagy veszélye, hogy a beszédészlelést sem segíti elő. Nem, vagy csak nehezen fogja észlelni a különbséget a két alak között (kutya-tutya), aminek hosszútávon komoly következményei lehetnek, főleg az írás terén. Az iskolában nem lesz minegy, hogy melyiket írja majd le, de ahhoz, hogy helyesen le tudja írni tökéletesen kell érzékelnie a két alak közötti különbséget.

Akkor mit tegyél?

Valóban semmit ne tegyen akkor a szülő? Ha ezeket a javaslatokat betartod, máris tettél valamit. Ezen kívül a helyes a hozzáállás, hogy különösebb rágöcsörcsölés nélkül, helyes formában, lassan, jól artikulálva megismételjük a hibás képzett részletet. "Ott egy tutya." Szülő: "Igen, tényleg ott egy kutya." Ha van rá időnk, s épp nem rohanunk, akkor helyezkedjünk a gyermekkel egy magassági szintre, hogy láthassa a szánk pontos mozgását is.

Természetesen van néhány olyan dolog, gyakorlat egy logopédus tarsolyában, amit ezen kívül jó szívvel ajánl a szülőknek ilyen esetekre is. Hogy melyek ezek, azt a következő írásomból megtudjátok!

Beszéd, élőmese, olvasott mese és mondókák

Melyik miért fontos?

Az előző cikkben hoztam néhány alapvető elemet, melyek határozottan elősegítik a gyerek beszédének fejlesztését. Az írás végén — csak felsorolásként — említettem meg az élőbeszéd, élőmese, mese és a mondókák fontosságát.

dreamstime_s_112665020.jpg

Nagyon sok fórumon olvashatunk erről, mégsem tudom eleget hangsúlyozni. Ezek mind nagy lehetőségeket hordoznak magunkban, például:

  • nem kell hozzá szaktudás,
  • ingyen van,
  • mélyíthetjük vele a szülő-gyermek kapcsolatot,

s így tudjuk a gyerek számára a leginkább biztosítani, támogatni a sikeres iskolakezdést. 

Nézzük, melyik miért fontos, mit kell róla tudni.

A BESZÉD, A VERBÁLIS KÖZLÉS

Beszéd közben hangokat adunk ki. Hangok sorozatából lesznek a szavak, szavakból a mondatok. Az érzékszerveinken (és bonyolult, agyi folyamatokon) keresztül érzékeljük a hozzánk beszélőt, értjük, észleljük a hozzánk intézett beszédet.

Ezt az észlelést, értést segítik az ún. nevezett metakommunikációs elemek, melyeket élőbeszéd során is (fontos) alkalmaznunk:

  • megállunk beszéd közben,
  • tagoltan beszélünk,
  • jól artikulálunk,
  • hangsúlyra, hanglejtésre is odafigyelünk,
  • nem monotón hangon, elhadarva, gyorsan „letudjuk” a mondandót.

Ezzel segítjük elő a gyermek értését, észlelését, szókincsbővítését, nyelvi fejlődését is, a verbális csatornán való kommunikálást.  Ez azért nagyon fontos, mert a beszélt nyelvnek a következő lépcsőfoka az iskolában jelenik meg: amikor is a hangok átalakulnak betűkké, s megtanulunk írni, olvasni. A sikeres olvasáshoz és íráshoz pedig az előbb felsoroltak mindegyike szükséges.  

MESE

Van olyan szülő, aki a könyvekből szeret olvasni, s olyan is van, aki inkább kitalálja a meséket. Hogy a gyerek élő vagy olvasott mesét hall-e, mindegy. A lényeg, hogy mese legyen.

Felmerülhet a kérdés, hogy miben más egy szépen illusztrált, igényes mese a tévében, mint az élő vagy olvasott mese? Több lényeges különbség is van — most egyet emelek ki.

Az élőmese és az olvasott mese hallgatása során a gyerek vizuális képzelőereje elindul. A látott mese egy konkrétan kidolgozott képet ad a gyermek számára, s bármilyen esztétikus, szép is, a gyermek fantáziája már nem fog elindulni, nem fogja ő elképzelni, hogy hogy néz ki a mesehős, milyen tájakon járhat, milyen lehet az Óperenciás-tenger, hanem elfogadja, megelégszik azzal a képpel, amit a mese ad.

Eddig mindig a szókincs fontosságát emlegettük az olvasott/élőmese és a nyelvi fejlődés, valamint az iskolai kudarcok/sikerek kapcsán, most viszont ezt az új elemet is kiemelném: a vizuális képzelőerőt. Ez annak az alapja lesz a későbbek folyamán az iskolában, hogy pl.

  • térben majd el tudjon helyezni egy földrajz tananyagot,
  • időrendileg sorba tudjon rendezni egy történelem leckét, történelmi eseményeket,
  • matematikából a logikai összefüggéseket hogyan fogja elképzelni,
  • geometriából egy-egy elemet, hogyan tud majd térben elhelyezni.

Vagyis: össze tudja-e a kötni a tanult anyagot vizuális képpel, ami segíti a megértést, a tudás elsajátítását és az információ rögzítését?

dreamstime_s_118632898.jpg

Mi a különbség a beszélgetés és az olvasott mese között?

"Nem elég az, ha csak sokat beszélgetek a gyerekemmel?" Nem, nem elég csak a beszélgetés, mindenképpen ügyelni kell arra, hogy mindkét időtöltésre bőségesen jusson idő.

Mesolvasás során ugyanis más nyelvtani szerkezetet, más szókincset, más szófordulatokat hall a gyermek. Egy mese nagyon sok témát, helyszínt, szereplőt, tulajdonságot, morális helyzetet érinthet. Olyanokat is, melyekre beszélgetés során kevés eséllyel térünk ki.

MONDÓKA, ÉNEK

Szintén olyan képességeket lehet vele megalapozni, amelyek rendkívül fontosak az iskolai életben való boldoguláshoz:

  • természetes beszédlégzést szabályozzák a mondókák,
  • a ritmusérzék és — az anyanyelvre jellemző — beszéddallam fejlesztésére is kiválóak,
  • a ritmikus egymásutániság (szerialitás-sorozatalkotási képességi) alapvető a sikeres tanuláshoz.

Egy-egy mondóka, dalocska megtanulásával verbális emlékezet nagyon hatékony fejlesztése (is) történik, ráadásul játékos formában. Ne feledjük: jól működő verbális memória nélkül egy gyermek kudarcra van ítélve az iskolában. 

A szülő szerepe a nyelvfejlődés támogatásában

Mivel támogathatom a gyermekem nyelvi fejlődését?

Kisgyermekes anyukák gyakran keresnek meg azzal a kérdéssel, hogy mit tehetnek ők annak érdekében, hogy a gyermekük nyelvfejlődését elősegítsék. Milyen feladatokat ajánlok, mit csináljanak a gyermekkel. Sokszor azonban megdöbbennek azon, amit ilyenkor mondok.

Ha szükséges, természetesen konkrét feladatokkal is ellátom a szülőket, de alapvetően csak néhány nagyon egyszerű dolgot járunk körbe. Ezek valóban nagyon egyszerűek: nem kell hozzájuk semmilyen speciális szaktudás, mindösszesen annyi a trükk, hogy tudatosan kell a leírt néhány javaslatot alkalmazni.

dreamstime_s_50368310.jpg

Vonjuk be a gyereket!

Egy beszélni nem tudó kisgyereket is be kell vonni a „társalgásba”. A társalgás egy kölcsönös interakció. Erre tökéletes példa, amikor a baba gagyogását az anya „visszamondja", s megindul a „társalgás”. Ilyen módon – amikor a baba beszédinterakciója folyamatos visszaigazolást kap – tanulja meg, hogy a hangjával eredményt ér el, hogy valamilyen hatást vált ki. A gyerekek a beszélgetés, kommunikáció alapjait tanulják ilyenkor.

A közös figyelmi helyzetnek is óriási szerepe van a kommunikáció, a beszéd elindulásában. A közös figyelmi helyzet az, amikor a baba és anya/apa figyelme ugyanazon a tárgyon van és arról "beszélgetnek". Egyszerű példa erre, mikor a baba meglát egy labdát és rámutat. Erre az anya is odafordul, tekintete is a labdára szegeződik, s kommentálja is: "Igen, labda." A baba újra rámutat. Anya: "Igen, labda. Szép pöttyös. Kéred?".

A kisgyermekek esetében (0-2 év) a dajkanyelv használata igen fontos. Gyakran kérdezik tőlem, hogy jó-e ez? Kell-e gügyörészni, gagyorászni a gyereknek? Nos, a válaszom az, hogy a dajkanyelv igen hasznos, használata támogatja a nyelvi fejlődést. Azt azonban nagyon fontos tudatosítani, hogy a dajkanyelv használata nem azonos a hangok torz képzésével, a szándékos pösze beszéddel, amivel gyakran „gyerekesítik a beszédet” (pl. Gyere helyett dele, csüccs helyett cücc, eszik helyett esik, kutya helyett tutya, róka helyett jóka, stb.). A dajkanyelvre a következő állítások igazak:

  • rövid mondatok, gyakran szavak, melyek főként az éppen aktuális helyzethez kapcsolódnak
  • sajátos szókincs jellemzi (pápá, dádá, tütü, stb.), melyeknek kiejtése könnyű a kisgyermek számára

A szülő nyelvhasználata

A későbbiek folyamán rendkívül fontos pont a szülő nyelvhasználata. Ez döntő tényező az egész gyermekkor során. A gyermek mindenben a szülei mintáját másolja, igaz ez a beszédmintára is. Még akkor is így van ez, amikor épp nem hozzá beszélünk, hanem a párunkhoz vagy a szomszédasszonyhoz. A gyermek figyel és másol, a beszédpéldát is. Érdemes tehát nagyobb, gazdagabb, változatosabb szókincset használni, nyelvtanilag bonyolultabb szerkezeteket is alkalmazni (életkorához mérten), bőven és választékosan beszélni, kevés rámutatást, inkább a körbeírást választani. A gyermeknek az lesz a természetes beszédpélda, az lesz a természetes kommunikációs forma, amit leginkább hall, amibe belenő. Ezért elengedhetetlenül fontos, hogy milyen példát mutatunk nekik.

Mondóka és meseolvasás

A fentieken kívül – már közhelyesen sokat emlegetett, de – valóban kiemelten fontos a napi szintű mondókázás, az élőmese, valamint a beszélgetés.

dreamstime_s_61569613.jpg

Ennél sokkal több és részletesebb javaslatot is meg lehetne fogalmazni, de nem az cél, hogy minél több száraz szakmai információval legyen tele a szülők feje, hanem, hogy tudomásuk legyen az anyáknak arról, hogy miért fektessenek még nagyobb hangsúlyt azokra a dolgokra, amiket ösztönösen is (jól) csinálnak.