Le merném fogadni, hogy Neked is van legalább egy olyan ismerősöd, aki logopédushoz jár legalább az egyik gyermekével. Azt vettem észre, hogy sokakból szorongást vált ki, hogy erről kérdezzenek, különösen akkor, amikor a gyerkőcnek nincs jól hallgató beszédképzési gondja (azaz nem beszél orrhangon, nem pösze…). Két tanácsom van. Egyrészt nyugodtan kérdezz: semmi szégyellnivaló nincs abban, hogy valaki tesz a gyermeke szép beszédéért. Másrészt pedig olvasd el ezt a blogcikkemet, mert ebben elmesélem, mi mindennel foglalkozunk mi, logopédusok.

Sokan abban a hitben vannak, hogy logopédusra csak szélsőséges esetekben lehet szükség: ha a gyerek nem kezdett el időben beszélni, nem képzi helyesen a hangokat vagy orrhangon beszél. Vannak azonban olyan esetek is, amikor nem a zavaró beszédhiba miatt  fordulnak a szülők  logopédushoz, hiszen számos más problémával, területtel is foglalkozunk. A logopédusi munka alapvetően két nagy részre osztható: az egyik az oktatás, a másik pedig az egészségügy. Utóbbi területen tevékenykedő logopédusok elsősorban olyan esetekkel foglalkoznak, amikor a gondot valamilyen egészségügyi elváltozás okozza, míg az oktatási terület terápiáin olyan tünetekkel foglalkozunk, amelyek a motorikus és nyelvi képességek finomhangolásával többségében megváltoztathatók, felülírhatók. Az én szakterületem az oktatás, így most ezt a vonalat veszem górcső alá.

Egyrészt megkereshetsz a klasszikus problémákkal, amelyet hozzá nem értő fülek is jól kihallanak a beszédből: orrhangzós beszéd, artikulációs zavar… Az orrhangokkal az orrhangzós beszéd terápián, a többivel pedig az artikulációs zavar terápián foglalkozunk. Az orrhangzós beszéd terápiája egyébként egy kicsit kilóg a sorból, hiszen ez esetben egészségügyi elváltozás is jelen van, de sok-sok gyakorlással és a megfelelő feladatokkal  rendbetehető a beszéd. Ebbe a csoportba tarozik még a diszfónia is, ennek jellemző tünete a rekedt, fátyolos hang, bár ezt is kezelhetik az egészségügyben is.

Másrészt kisgyermek korban, ha nem megfelelő időben (nyelvi késés) vagy nem megfelelő módon (nyelvi zavar) fejlődik a beszéd, vagy éppen (nagy)baba/gyermek korban veszed észre, hogy nem reagál a pici megfelelően a beszédre (beszédészlelés és beszédértés) – szintén jó, ha felkeresel egy logopédust. Ne ijedj meg, de a biztonság kedvéért jelentkezz be diagnosztikára.

Harmadrészt pedig idősebb korban a nyelvlökéses nyelés miatt fordulnak sokan logopédushoz: ezt leggyakrabban fogorvos vagy fogszabályozó szakorvos veszi észre, a lényege, hogy a nyelv túlságosan előlre kerül a szájban nyeléskor, így előfordulhat, hogy átrendezi a fogakat. Illetve a szintén kicsit idősebb, óvodás vagy kisiskolás korban megjelenő diszlexia gyanú még az, ami egy jel arra: keress fel egy logopédust!

Továbbá nem szorosan és kizárólagosan logopédusi kompetencia, de grafomotoros és vizuomotoros fejlesztéseket is végezhet egy logopédus, mely az írásmozgások alapjait segítik.

És végül már csak egy kérdés: terápia vagy diagnosztika?

Fontos, hogy bár a logopédusokat főleg a terápiás munkásságukról ismerik, úgy gondolom, hogy a diagnosztikai rész kiemelése, hangsúlyozása sem hanyagolható el. Minden terápiás munkát egy vizsgálat kell megelőzzön, így lesz a terápia célirányos és hatékony.

Emellet tanácsadás céljából is felkereshetsz bennünket, hogy a gyermeked beszéd- és részképességeinek fejlődésével kapcsolatban felmerülő kérdéseidre válaszolt kaphass. Ötleteket adhatunk, segítséget nyújthatunk a nyelv- és beszédfejlődés, olvasás és írás otthoni támogatásához.

Fordulj bátran Te is logopédushoz, ha úgy érzed, "valami nem oké" a gyerkőccel (vagy akár magaddal)! Hidd el, biztosan megnyugtat és szükség esetén útbaigazít, segít a továbblépésben.