Egy logopédus gondolatai

Logopédia, egyéni igényeknek megfelelően

Ezért beszél „tájszólással” a gyerek

2019. május 21. - Munkás Nóri

Az utóbbi két hétben 3 szülő is hasonló kérdéssel keresett meg: mi az oka, hogy a gyerek tájszólással beszél, annak ellenére, hogy sehol nem hallhat erre példát sem a családban, sem a környezetben. A jelenség nem túl gyakori, de azért lehet vele találkozni.

Valójában azonban nem tájszólásról van szó. Ezen gyerekek egyik csoportjának nem elég stabil az artikulációja. Mivel túl nehéz nekik az adott szóban egy bizonyos hangot vagy a hangkapcsolatot kimondani, ezért egyszerűsítenek a hangképzés során. S ezek az egyszerűsítések esetenként egybeeshetnek olyan artikulációs sajátoságokkal, ami valamelyik nyelvjárásra jellemző. Az első két példa ezt szemlélteti.

1. ESET

"Soha nem hallja tőlünk, azt, hogy VÓT. Körülötte mindenki a VOLT formát használja, kivéve őt. Miért?"

Nos, ez a legtipikusabb egyszerűsítés. A mássalhangzótorlódásból (lt) kiesik az "L" hang, mert egyszerűbb neki a magánhangzót megnyújtani (a szóritmus tartása érdekében), mint a nehezebben kiejthető hangkapcsolatot.

2. ESET

"Palócosan beszél a gyerekem, de semmi közünk nincs a nyelvjáráshoz."

Legfőképpen itt arra gondolnak a szülők, amikor a gyermek "A" hang helyett "Á"-t (vagy valamilyen más színezetű "A" hangot) mond. Így lesz a gyermek beszédének érdekes hangzása. Valójában itt is az a helyzet, hogy az "Á" magánhangzó ejtése könnyebb mint az A. (Erre kiváló példa, hogy milyen nehezen tanulják meg azok is az A hangzó ejtését, akik magyar nyelvet idegennyelvként tanulják). Tehát nem „palócosan” beszél a gyermek, csak a számára könnyebben ejthető formát választja itt is.

A következő esetben már nem(csak) arról van szó, hogy az artikulációs mozgások ügyetlenek, hanem egy egyszerű nyelvfejlődési szakaszról. 

3. ESET

"Kislányom 2,5 éves és folyamatosan a TIK, MINK formát használja a TI és MI helyett. Az aztat és eztet is gyakran megjelenik. Pedig mi mindig helyesen használjuk ezeket a családban."

Ez egy kifejezetten kisgyermekkori jelenség. Főleg abban az időszakban jelentkezik, mikor a gyermek már elkezd beszélni, már felismeri, hogy a magyar nyelv használja a tárgy ragját (-t) és a többes szám jelét is, de még nem tudja minden alkalommal megfelelően, a magyar nyelv szabályai szerint használni. Így születnek meg az AZTAT, EZTET, TIK, MINK alakok. Tehát ez egy nyelvfejlődési szakasz, ha nincs megerősítve a környezet által, egy idő múlva el fog tűnni.

Ha nem múlnak el ezek az egyszerűsítések 5 éves korig, akkor a logopédiai terápián majd segítenek a gyermeknek. Addig is nyugodtan lehet a beszédszervek mozgását ügyesíteni ajak-, nyelv-, fújó- és szívógyakorlatokkal.

A bejegyzés trackback címe:

https://logopedusbudapest.blog.hu/api/trackback/id/tr8914839416

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.