Egy logopédus gondolatai

Logopédia, egyéni igényeknek megfelelően

Így lehet diszlexiás vagy diszgráfiás a gyerek!

A kései beszédindulás lehetséges következményei

2019. március 19. - Munkás Nóri

Múlt heti, A beszédindulás optimális ideje c. bejegyzésemhez izgalmas komment érkezett, mely számos olyan kérdést vet fel, melyekről jó, ha beszélünk, melyekről beszélnünk KELL.

Nagyon bizakodással olvastam ezt a cikket is a témában, ahogyan az összeset. És megint csalódtam. A "mert egyébként" vagy a "mert, ha nincs így, akkor" vagy a "mi lesz, ha" kérdéseimre sosem adnak ezek választ, [...]. Ha nem az a következménye, hogy a gyerek emiatt végig bukdácsolja majd az általánost, és aztán kormánytag lesz, vagy valami hasonló szörnyűség történik a rossz eredményei miatt, akkor nem értem, minek ez a rengeteg elvárás a kicsik és szüleik felé. Szerencsére a mi környezetünkben és a mi korosztályunkban a szülők már nem siettetik a gyermeküket semmiben. Azért mégiscsak érdekelne, mi a következménye a lassabb, "nem optimális" beszédfejlődésnek. Ha semmi, vagy a szokásos elkenés, hogy "későbbi nehézségek alakulHATnak ki a tanulásnak, meg ELŐFORDULHAT, hogy...", akkor ez megint egy értelmetlen témafelvetés válaszok nélkül. (Clamesa)

Általában a probléma kezdetére fókuszálunk, mivel ott lehet a leghatékonyabban beavatkozni. Hogy milyen kimenetelek, milyen felnőtt életre ható eredmények lehetnek, ha a problémát nem ismerjük fel időben, az remek kérdés.

diszlexia_diszgrafia_kesei_beszedfejlodes.jpg
Ha a gyermek beszéde nem indul el a megfelelő időben, három lehetőséggel érdemes számolnunk:

ELSŐ LEHETŐSÉG

Egy kis időbeli késéssel, de magától és/vagy logopédiai terápia segítségével tökéletesen behozhatja a lemaradást, úgy, hogy nyoma sem marad az élete további részében vagy az iskolában.

MÁSODIK LEHETŐSÉG

Nem indul el időben a beszéde, s idővel sem veszi fel a nyelvfejlődés megfelelő tempóját és struktúráját. Mit jelent ez? Most néhány példát hozok (a teljesség igénye nélkül):

  • Nem jó a beszédértése.
  • Nem elegendő a szókincse, ahhoz hogy meginduljon a nyelvtani fejlődés.
  • A szókincséből nehezen hívja elő a szavakat, folyamatosan keresi őket.
  • Ha megindul a grammatika fejlődése, nem a magyar nyelv fejlődési szabályainak megfelelően (nem olyan sorrendben, ahogy a nyelvfejlődés diktálja).
  • Nem érti a ragokat és nem jól használja a grammatikai elemeket.
  • A beszédhangok észlelése, differenciálása nem alakul ki (ép hallás mellett).
  • Több hangra kiterjedő hangtévesztés is jellemezheti, de nem kötelező, hogy hanghiba társuljon hozzá.
  • Gyenge a verbális memória (nem tud megjegyzeni mondatokat, mondókákat, szavakat).
  • Stb.


Ilyen tünetek mellett már valószínűleg a nyelvi zavart is diagnosztizálják. A nyelvi zavart legkorábban 4 évesen lehet diagnosztizálni. Szakirodalmi adatok szerint a nyelvi zavar gyakorisága 7% 5 éves korban.

Ha egy gyermek nyelvfejlődése ezt az eltérő mintázatot követi (nyelvi zavara van), és nem kap segítséget, akkor nagyon nehezen fog megtanulni írni és olvasni, mivel az íráshoz és olvasás sikerességéhez a fenn említett dolgok (és még számos más terület is) szükségesek. Ha ilyen nyelvi fejlettséggel ül be az iskolapadba 6-7 évesen, akkor a tanulási problémák sorozata következik, ez biztos. Diszlexia, diszgráfia diagnosztizálása. Tanulási kudarcok, önbizalomhiány. Önutálat amiatt, hogy mennyit tanul, s mégsem jön az eredmény. Rossz tapasztalatok a tanulással, iskolával, önértékelési probléma. Ezen következmények miatt a középiskolából ki is bukhat, mert már utál tanulni, gyűlöli a sok kudarcot. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy minden ilyen érintett gyermeknél az összes felsorolt tünet megjelenik. De az is bőven elég, ha csak egy vagy kettő.

HARMADIK LEHETŐSÉG

Ha a gyermek nyelvi fejlődése, beszéde későn 3-3,5 éves korában indul, de nem olyan súlyos tüneteket produkál, mint a második esetben felsoroltak. 6 évesen beül az iskolapadba (olyan hatévesek mellé, akiknek a beszédfejlődése és nyelvifejlődése a megfelelő időben és sorrendben zajlott), 1-1,5 évvel marad el a többiek nyelvi fejlettségéhez képest, ami az iskolai teljesítményen is meg fog látszani. Hogy fogja követni az utasításokat? Hogy fog jól teljesíteni az írás és olvasás elsajátításánál, ha az energiája arra megy el, hogy a nyelvi fejlődési hátrány miatti nehézségeit kompenzálja, de arra már nem jut az erejéből, hogy konkrétan a betűkre, a tananyagra koncentráljon, stb.? Ebben az esetben nem diagnosztizálnak tanulási zavart, diszlexiát, diszgráfiát, “csak” tanulási nehézséget, amikor a gyermek fejlesztő foglalkozásokra jár annak érdekében, hogy tudja tartani a tempót.

ÖSSZEGEZVE

Az érdekes az egészben az, hogy MINDHÁROM ESETBEN ugyanazzal a tünettel indulunk:
2 évesen nem megfelelő a szókincs, később kezd el mondatokban beszélni, stb. De 2 évesen, amikor ezeket a tüneteket észleljük, elég nehéz megmondani, hogy 3-5 év múlva a gyermekünk melyik csoportba fog tartozni. És hát valljuk be, nem mindegy!

Ezért fogalmazunk az írásokban feltételes módban. Mert akkor kell cselekedni, amikor az első tünetek megjelennek — mivel nem tudod, nem tudhatod, hogy a három lehetséges irány közül melyikbe fog tartozni a gyermek.
Ezért érdemes elvinni a logopédushoz egy vizsgálatra. Ő sem fogja tudni természetesen megjósolni, hogy mi lesz öt év múlva az iskolában, de azt igen, hogy mennyire kell abban az adott pillanatban foglalkozni a beszéd- és nyelvfejlődéssel.

A bejegyzés trackback címe:

https://logopedusbudapest.blog.hu/api/trackback/id/tr4014699400

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.